Különös dolog a megérzés. Az elmúlt időszakban többször is megtapasztaltam ezt a jelenséget, és általában nem túl pozitív értelemben. Elgondolkodtam azon, hogy talán érdemes lenne gyakrabban hallgatni arra a bizonyos belső hangra, amely sok esetben a logikusnak tűnő döntéseinket kérdőjelezi meg. A napokban olvastam, hogy az intuíció, a tudattalan intelligencia olyan formája, amelyre legalább akkora szükségünk van, mint a tudatosra. Vagyis amikor egy belső sugallatra hallgatva nem szállunk fel egy buszra, ami később megmagyarázhatatlan oknál fogva lerobban, vagy nem fogadunk el egy álláslehetőséget, amelyről később kiderül, hogy nem hozzánk való, tulajdonképpen egy fontos pszichés funkciónkat aktiváljuk. Elég jól hangzik mindez, különös tekintettel a megérzéseket övező misztikus jellegre. Nem meglepő az sem, hogy a jövőbe látás e profán képességét sokan megélhetés szintjén művelik, hiszen a jóslás egyes kultúrákban igen népszerű tevékenység. Megbízhatósága megkérdőjelezhető ugyan, viszont az emberekben már ősidők óta él a vágy, hogy megtudják mit rejt a jövő. Sajnos vagy nem, a megérzés képessége nem a legmegbízhatóbb forrás. A kutatások szerint a megérzéseink pontossága akkor javul, ha egy-egy területen különösen nagy tapasztalatra teszünk szert. Vagyis minél szélesebb a tudásunk egy adott területre vonatkozóan, annál jobban működnek az arra vonatkozó megérzéseink is. A tudattalan intelligencia tehát egyfajta mankó, amelyre akkor érdemes támaszkodni, amikor botladozunk a felhalmozódott információrengetegben, és nem tudjuk, merre tovább. Ilyenkor rendszerint ösztönösen érezzük, mi a helyes út. Na de mi van az olyan helyzetekkel, amikor semmi tapasztalatunk nincs az adott területen, mégis érezzük, ahogy az a bizonyos belső hang ellentmondást nem tűrően utasít bennünket? Bizonyára mások is megjárták már azt, hogy figyelmen kívül hagytak egy megérzést, amely rövid időn belül beigazolódott. Ilyenkor rendszerint megállunk egy pillanatra és kandi kamerát keresünk a közelben. Majd rájövünk, hogy lehallgatóberendezésnek nyoma sincs, a pszichénk viszont ismét megmutatta, hogy érdemes figyelni rá. Érdemes hallgatni a zsigereinkre, a belső iránymutatásra.

Keresztes Bea