Ma, a húsvét utáni 40. napon Jézus mennybemenetelének ünnepére emlékeznek a keresztények. A főünnepet a katolikusok mennybemenetel, áldozócsütörtök néven emlegetik, míg a protestánsoknál áldozónap néven ismert.

John Singleton Copley festménye Krisztus mennybemeneteléről                                                    Fotó: Wikipédia

Az ősegyház Jézus Krisztus mennybemenetelét a 4. századig a Szentlélek eljövetelével együtt pünkösdkor ünnepelte, később az Apostolok cselekedeteiből ismert húsvét utáni 40. napra került. A szentmiséket ünnepi rend szerint tartják a templomokban. A református közösségekben a mennybemenetel ünnepét istentisztelettel ülik meg. Az unitárius egyház a tanítványok öntudatra ébredéséről emlékezik meg ezen a napon. A 12. századtól terjedt el az ünnephez kapcsolódó körmenetek, határjárások szokása és a kenyérszentelés. A katolikus egyházban 1918-ig ez az ünnep volt a húsvéti szentáldozás határnapja; ebből ered az egyedülálló magyar név: áldozócsütörtök. Liturgikus színe a fehér. Az ünnep témáját az evangélikus liturgikus könyv így foglalja össze: „Isten jobbjára ült: közbenjár egyházáért. A Csíkszeredai Szent Kereszt-plébániatemplom kertjében 7 órakor, 11 órakor, 17 órakor és 19 órakor tartják az ünnepi szentmiséket, amelyeken bárki részt vehet. A hívek 1,5 méter távolság betartásával gyülekezhetnek, az igeliturgiákat a plébánia Facebook-oldalán is közvetítik. Más plébániák miserendje megtekinthető az egyházközségek honlapján és Facebook-oldalán.

Barabás Emőke