Jó két éve már annak, hogy a hazai közvélemény érdeklődése ráterelődött egyes importált áruféleségek, mindenekelőtt élelmiszerek vitatható minőségére. Ez azon feltételezések, állítások okán, hogy azok nem azonos mi­nőségűek az azonos megnevezéssel, árcímkével és összetétellel, amelyeket más, elsősorban nyugat-európai uniós tagállamokban árusítanak. A jelenségre felfigyeltek a hazai hatóságok is, ugyanakkor az Európai Bizottsághoz (EB) egyes kelet-közép-európai országokból érkezett bejelentések nyomán az is „szimatolni” kezdett… Eleve tudni lehetett, hogy a kivizsgálás időigényes és körülményes lesz, mert könnyebb feltételezni, véleményt nyilvánítani, mint bebizonyítani a valós tényállást. Teltek a hetek, a hónapok, történt ez is, az is, sor került laboratóriumi vizsgálatokra is, de érdembeni következtetés levonásra, végérvényes ténymegállapításra mindmáig nem került sor. Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter Brüsszelben is tárgyalt erről a kényes ügyről, a szaktárca égisze alatt próbavételre került sor itthon is és külföldön is, de amint kiderült, a minőségi mutatók a termék összetétele tekintetében igen szerény eltérés mutatkozott. Ebben a kontextusban utalni kell arra is, hogy hazai viszonylatban tétovázás, bizonytalanság mutatkozott abban a tekintetben is, hogy melyik hatóság a legilletékesebb, illetve melyikre hárul a kivizsgálás, a próbavétel, az elemzés és a konklúziók levonása. Ilyenképpen pedig egy akár zűrzavarosnak is nevezhető helyzet alakult ki: ellenőrzéseket végeztek és nyilatkozatokat hoztak nyilvánosságra az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság, valamint az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Szakhatóság képviselői is. (Egyébként az előbbi nem rendelkezik, pontosabban nem rendelkezett olyan laboratóriumokkal, amelyek képesek lettek volna bárminemű vizsgálat elvégzésére. Ez a probléma most látszik rendeződni egy nemrégiben megjelent kormányhatározat nyomán.) Ez a fejetlen állapot a minap újból „kimutatta foga fehérjét”… Románia kimaradt A jelek szerint a felelősség ide-oda tologatása, a hatóságok hezitálása és a köztük lévő ellentmondás oda vezetett, hogy Románia kimaradt, illetve nem vett részt az Európai Bizottságnak a „kettős mércére” vonatkozó legutóbbi tanulmányában. Ez azért is furcsállandó és visszás, mert a külföldről behozott áruk egy része esetében továbbra is azt hallani, hogy a „kintiek” és a „behozottak” minősége között különbség van. A Fogyasztóvédelmi Országos Szakhatóság szerint az Európai Bizottságnak a legutóbbi, júniusi tanulmányának az eredményei „csak a termékek fényképeinek elemzésén alapszik, és nem azok összetételének vagy minőségének elemzésén, ez pedig nem igazolhatja a kettős szabvány meglétét az elemzett termékek vonatkozásában. Egyébként az Európai Bizottság a tanulmány eredményeivel kapcsolatos sajtóközleményében nem utal a kettős szabvány meglétére”. Másképp látja az Európai Bizottság romániai képviselete, amely azt állítja, hogy a tanulmány komoly és annak két szakasza van. „Egyrészt az Európai Bizottság meghívta az összes tagállamot. Másrészt az Európai Bizottság azt sugalmazta a tagállamoknak, hogy jelöljék meg azokat a termékeket, amelyekről feltételezhető, hogy a kettős szabvány kategóriájába tartoznak. Ez egy igen komoly tanulmány, akárcsak ennek a közös kutatási központnak az összes tudományos tanulmánya. Az eredmények nem kérdőjelezhetők meg úgy általában a tagállamok által, annál is inkább nem, mert a szóban forgó kutatás folytatódni fog a vegyi összetétel elemzésével. Az ANPC amolyan viszontválaszként azt állítja, hogy ő országunk esetében nem projektkoordinátor, hanem az egy másik állami hatóság, de azt nem nevesítette meg. A mezőgazdasági minisztériumnál tételesen nem nevezték meg azt az intézményt, amely felelősséggel tartozik a „kettős mérce” problematikájában. Petre Daea miniszter igen diplomatikusan fogalmazott: „Én egyetértek azzal, hogy az országban minden szükségest meg kell tennünk és olyanképpen működjünk együtt, hogy a fogyasztó meg legyen elégedve a tevékenységünkkel. Mindannyiunk érdeke, hogy Romániában a dolgok jól menjenek, a fogyasztók pedig védelmezettek legyenek, egyszersmind az ilyen jellegű gyakorlatok eltűnjenek Románia és Európa piacáról.” Amúgy az Európai Bizottság nemrégiben 1 millió euró értékű pályázatot hirdetett meg annak érdekében, hogy a tagállamokat segítse azon élelmiszeripari termékek tesztelésében, amelyeket belengi a „kettős mérce” (azaz a kettős szabvány) gyanúja. Értesüléseink szerint az ANPC benyújtott egy projektet pénzalap lehívása végett. Hecser Zoltán