Így spórolhatunk a fűtésen

Új építésű házaknál figyelni kell az energiatakarékossági szempontokra | Fotó: Gergely Alpár

Komoly geopolitikai válságra kell készülni idén télen – ez a mondat szinte valamennyi nyári fórumon elhangzott, és a parlamentben is megvitatták. Úgy tűnik, a háború következményeit, ha eddig nem is, ezután biztosan érezni fogjuk. Házaink, illetve közlekedési szokásaink energiatakarékosabbá tételével talán valamennyit sikerül megspórolnunk a többletkiadásokból, még ha előtte jobban a zsebünkbe is kell nyúlnunk. Gergely Alpár, a Revolutionary Engineering Solutions Enterprise (RENSO) gépészmérnöke hasznos tippekkel szolgált, hogyan takarékoskodhatunk az energiával.

Minden ház – nem feltétlenül kell passzívháznak lennie – lehet energiatakarékos, sőt, a mai energiaválság sújtotta időszakban egyfajta alapkövetelmény is Gergely Alpár szerint.
– Energiatakarékosság szempontjából a hőszigeteléseken túl, az épületgépészeti rendszerekkel és berendezésekkel lehet a legjobb hatásfokot elérni, hogy a ház energia- és hőmegtartó tulajdonságai javuljanak – mondta a gépészmérnök. Hozzátette: röviden, akkor beszélhetünk energiatakarékos házról, hogyha a komfortérzet nem csökken, és az energiafogyasztás mellett minimális vagy egyáltalán nincs energiaveszteség. Amíg a passzívházaknál minősítés is szükséges, konkrét kritériumoknak kell megfeleljenek, addig a házak energiatakarékosabbá tétele nincs tanúsítványokhoz kötve.
A házak energiahatékonyabbá tételéért ajánlott a tetőre a napelemek felszerelése, amelyek a háztartás elektromos ellátását biztosítják, illetve a többlet áramtermelés esetén a pluszáram visszajut a központi áramszolgáltató hálózatba. Ennek bizonyos hányadát az áramszolgáltató a villanyszámla kiállításakor beszámolja.

Fotó: Constantin Tistea

– Fontos minden háznál a szigetelés. Mindegy, hogy fából, téglából, vagy bármilyen más anyagból építették, a szigetelés vastagsága és a hőhidak eltüntetése elsődleges szempont. Hőhidak képződnek a falak és tetőszerkezet találkozásánál, illetve a talaj és az alap határán, de a nyílászáróknál is fontos, hogy eltüntessék. A külső falakra általában 20, illetve 25 centiméteres szigetelés ajánlott, míg a tetőre nagyjából 35, 40 centiméteres szigetelést tesznek, a legjobb, hogyha kőzetgyapotot használunk – hívta fel a figyelmet Gergely Alpár. Hozzátette: a légtömörség is kiemelten fontos, ehhez kapcsolódik a ház ventilációja is, amit hővisszanyerő berendezéssel érnek el. A ventilációs berendezés felel a házban az állandó levegőcseréért, viszont a ház nem hűl ki általa. Szempont a házak tájolása, főleg új építésű házaknál, valamint a nyílászárók vastagsága. Télen minél több energiát nyerni a napból, illetve nyáron az árnyékolásnak van nagy szerepe a komfortérzet optimalizálása miatt.

Fotó: Gergely Alpár

– Természetesen, mindenkinek mást jelent a komfortérzet, viszont az ideális beltéri hőmérséklet a 22 Celsius-fok, ebből indulunk ki és tartjuk szem előtt tervezéskor és kivitelezéskor egyaránt – hívta fel a figyelmet a gépészmérnök. A ház körüli növényeknek is fontos szerep jut a nyári árnyékolásban, főleg egyszintes épületről lévén szó, emeletes ház esetében már szükséges az árnyékolástechnika használata a nyílászárókra.
A fűtésnek több változata van. Egyre elterjedtebb, ámbár nem jellemző egyelőre még környékünkre, a levegős hőszivattyú, illetve a geotermikus fűtés. Utóbbit lenne talán a leghatékonyabb fűtés céljára használni, de kisebb házak esetén a levegős hőszivattyú is kiválóan működik.
– A házak energiamegtartóbbá tétele költségesebb, viszont hosszú távon mindenképpen kifizetendőbb, és a jelenlegi víz-, gáz- és elektromosáram-árak egyre inkább az energiatakarékosságra intenek – mondta Gergely Alpár.

Vlaicu Lajos

: an accessible web community