Na jó, inkább csak húzd meg. Még ha nem is húsbavágóan, nem is szorosan. De mégis egy picit az eddigieknél jobban. Csak épp annyira, hogy érezzük a kényszerítő változást. Hogy tudatosuljon bennünk, ismét komolyabbra fordult a dolog, megint többen kerültek az intenzívosztályra, a kormányzat ezért – szigorúan egészségünk védelme és a járvány terjedésének fékezése érdekében – ismét korlátozó, megszorító lépésekre kényszerült. Ennek jegyében vasárnaptól kezdődően egy órával megtoldva, 23 óra helyett 22 órától rendelik el a hajnali 5 óráig tartó éjszakai kijárási tilalmat. Nem vagyok járványügyi szakember, de a döntés alapján úgy tűnik, a COVID fertőzés lassításának terén biztosan sokat számít az az egy óra. Meglehet, rájöttek, kimutatták, hogy a vírus vagy a legtöbb vírushordozó Romániában későn fekvő. És közben kényszeres flaszterkoptató. Lehet. Különben a rádió is játszotta ma reggel a dalt, miszerint egy úri lánynak este tízkor ágyban van a helye… Nagyon helyes. És akkor az úri fiúk is otthon üljenek. Ha ehhez hasonló a hivatalos indok, akkor az akármi is lehet. Mondom, nem tudom, de e szigorítás értelmét és hasznát illetően nem túl erős a meggyőződés bennem. Nagyjából ennyit takar az újabb általános húzd meg, hacsak nem számítjuk ide még a hegyvidéki üdülő-települések szállásadói esetében elrendelt korlátozó intézkedéseket. Utóbbiak nyílván nem repesnek az örömtől, hogy a téli szezon hátralevő részét – esetünkben a borszéki, tusnádfürdői, homoródi és hargitafürdői szállodákra és panziókra gondolva – szállásadói kapacitásuk legtöbb 70 százalékán használhatják ki. Csak legyen kivel, s legyen kinek. Nehogy a várt bevétel elolvadjon a hóval. Mert minden jel szerint a turisztikai és a vendéglátóipari vállalkozásokat és alkalmazottaikat hamarabb pusztítja el a pénztárcán és üres kamrán át támadó éhenhalás, mint magát a tüdőt és az egyéb létfontosságú szervek működését elnehezítő járvány. Hatékony, védelemmel kecsegtető szérum márpedig a kettő közül kishazánkban máig csak az egyikre van. A sok kicsi, apró „húzd meg” intézkedés mellett persze ott vannak az „ereszd meg”-ek is. Még ha mondvacsináltak is. Ilyen például a közelgő húsvéti ünnepekre belengetett engedékenység. Az engedékenység ez esetben azt jelenti, hogy még nem tiltanak be mindent teljesen. Vagy a plázák, üzletházak, nagybevásárló központok bezárásának ötlete, amiről a kormányfő a napokban büszkeséggel jelentette ki, hogy elutasították. Vagyis este 9-ig azokat is változatlanul nyitva hagyják. Mintha ott nem járkálnának emberek naponta tömegével, minthogyha a vírus és egyre veszélyesebb mutációi a gyorsabb terjedésre nem a plázákhoz hasonló népes, forgalmas helyeket kedvelné. Mintha a retteget betegséget csak az iskolákban, a közintézményekben, a családi, baráti eseményeken, vagy épp – lásd az új intézkedést – sízést követően, a hegyvidéki panziókban lehetne felszedni. Vagy este 10 után az amúgy is kihalt utcán. Rossz hírem van: a járványügyi szakemberek – hazaiak és külföldiek – egybehangzóan úgy tartják, hogy a járvány okán évekig velünk lesznek még a kényszerintézkedések. A húzd meg, ereszd meg döntések, kis ügyekben, s nagyokban. Mérgelődés helyett jobb, ha hozzászokunk. Hónapról hónapra.

Domján Levente