Hirdetés

„Hűvösre tennék” a szabadlábra helyezést

HN-információ
Továbbra sem csillapodtak le a kedélyek ama két jogszabálytervezet körül, amelyeknek a kormány általi elfogadására egyelőre nem került sor, s amelyek esetében az államelnök, az igazságszolgáltatási érdekképviseletek, egyes emberjogi szervezetek és szakjogászok (de nem csak) azt követelik, hogy azokat terjesszék be a parlamenthez és a honatyák általi megvitatás után kerüljön elfogadásra (vagy esetleg elutasításra). Ugyanakkor továbbra is tiltakozó megmozdulásokra került sor, a legnagyobb mérvűre vasárnap a fővárosban és az ország jó néhány nagyvárosában, amelyeken, együttesen több mint 30 ezren vettek részt. A bukaresti nagyszabású tiltakozáson megjelent Johannis államelnök is. Időközben a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) azt közölte, hogy elfogadhatatlannak tartja a véleménynyilvánítás benyújtása határidejeként megjelölt január 27-et és annak időpontjaként január 28-át jelölte meg. A közkegyelemre vonatkozó, illetve a Büntető törvénykönyv (az utólag módosított és kiegészített 2009/286-os törvény) és a Büntető eljárási törvénykönyv (az utólag módosított és kiegészített 2010/135-ös törvény) újólagos módosítására és kiegészítésére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletek tervezeteiről van szó. A több mint „sürgős” jogszabályozási eljárást igen sokan indokolatlannak, megalapozatlannak, illetve gyanúsnak tartják, s ennek okán (is) azt szorgalmazzák, hogy a két tervezet járja be a jogalkotás normális útját, azaz parlament általi megszavazását. Ez az út egyébként a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó parlamenti pártok számára „akadálymentes” lenne, de nem így az államelnök általi kihirdetés. Ami az előbbit illeti, a hivatalos becslések szerint is annak gyakorlatba ültetése révén kb. 2500–3000 fogvatartott előtt nyílhatnának meg a börtönkapuk. Időnap előtt. A szabadulási esélyek latolgatása a jogszabálytervezet előírásainak tükrében azt mutatja, hogy igen „hangzatos” ügyekben elítélt közismert személyek, s köztük egykori politikusok is időnap előtt szabadulhatnak. Ebben az összefüggésben egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy rájuk való tekintettel is vált sürgőssé a szociáldemokrata párt által egyébként már jó ideje „dédelgetett” jogszabály hatályba léptetése. Tekintélyes politikusok nevével is előhozakodtak egyes megfigyelők, az igazságügy-miniszter viszont múlt hétvégi nyilatkozatában újólag azt hangoztatta, hogy a kormányrendelet-tervezetbe beleépítettek „szűrőket is”, nevezetesen abban fel van tüntetve 65 olyan bűncselekmény, amelyek esetében nem alkalmazandók a megkegyelmezésre vonatkozó előírások. Ennek ellenére az esetleges szabadlábra helyezést ellenzők tábora nem látszik zsugorodni, sőt… Továbbá olyan vélemények is napvilágot láttak, miszerint esetenként el lehet tekinteni a szóban forgó kizáró jellegű 65 bűncselekménytől, mint ahogy az sem világos, hogy mi lehet a következménye az esetleges kártérítési egyéves határidő be nem tartásának. Másképpen fogalmazva: csak jó lenne alaposabban „megrágni/átrágni” ennek a jogszabály-tervezetnek a szövegét. A hanyagság bocsánatos „bűn” A Büntető törvénykönyv, illetve a Büntető eljárási törvénykönyv tervezett módosításaival és kiegészítéseivel kapcsolatosan az igazságügy-miniszter arra is hivatkozott, hogy azokat megindokolják az Alkotmánybíróságnak a megelőző időszakokban hozott egyes döntései, sőt az Európai Parlament és Tanács egyik irányelve is. Lehet, hogy „serkentenek” az alkotmánybírósági döntések, de például ha 2014 óta nem szereztek érvényt egy ilyen döntésnek, akkor azzal még lehet várni, legalábbis szerény meglátásunk szerint két-három hónapot. De vessünk egy pillantást a jogszabálytervezet egyik-másik rendelkezésére. Kezdenénk azzal, hogy átírták, azaz módosították a Büntető törvénykönyv 297-es szakaszában feltüntetett, a szolgálati visszaélés bűncselekménye fogalmát. Az eddigi megszövegezés szerint a szóban forgó bűncselekményt az a köztisztviselő követte el, aki szolgálata gyakorlása során „hibás módon teljesített”, s ilyenképpen kárt okozott vagy sérültek magánszemély vagy jogi személy jogai vagy törvényes érdekei. Az új megszövegezésben már nem a „hibás mód” szerepel, hanem a „törvénysértő teljesítés”. Ugyanakkor bekerült a megszövegezésbe egy olyan mondatrész is, amely szerint 200 000 lejt meghaladó anyagi kárt is kell okozni a szolgálati teendő „törvénysértő teljesítése” révén. És még valami: az eddigi két évtől hét évig terjedő büntetéstételt lecsökkentenék hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre vagy akár pénzbüntetéssel sújtanák. (Továbbra is fennmarad a közfunkció elfoglalási joga gyakorlásának a megtiltása.) Továbbá ugyanezt a bűntényt követi el az a köztisztviselő is, aki korlátozza egy személynek egy joga gyakorlását vagy annak számára egy hátrányos helyzetet teremt faji, nemzetiségi, etnikai, nyelvi, vallási, nemi, szexuális beállítottsági, politikai hovatartozási, vagyoni, életkori, fogyatékossági, nem fertőző krónikus betegségi vagy HIV/SIDA megfertőzési alapon. Ez esetben a büntetéstétel egy hónaptól egy évig terjedő elzárás vagy pénzbírság. Nos, eddig ezen esetben is a büntetéstétel azonos volt az előbbi esetben alkalmazandóval (azaz két évtől hét évig terjedő börtönbüntetés). Egy másik kiegészítő előírás értelmében a büntető törvénykönyvi eljárás megindítására a sértett fél előzetes panasza nyomán kerül sor. Az igazságügy-miniszter szerint pontosító szándékkal került sor az átfogalmazásra. Lehet, de pontosítás ide vagy oda: felpuhították a szolgálati visszaélés bűntényének fogalmát egyszersmind enyhítve a büntetéstételen is, arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó bűncselekmény átkerült azok sorába, amelyek esetében a bűnüldöző szervek nem indíthatnak hivatalból eljárást. Egy másik a Büntető törvénykönyvben szereplő bűncselekményt olyannyira „fellazítottak”, hogy az ki is esett a Büntető törvénykönyvből. Miről is van szó? Hatályon kívül helyezésre került a Büntető törvénykönyv 298-as szakasza, amely a szolgálati hanyagság bűncselekményét „fogalmazta meg”. Tehát ezek szerint a jövőben a szolgálati hanyagság bocsánatos „bűnnek” minősül, s azt legjobb esetben a belső rendszabály révén lehet majd szankcionálni, például megdorgálással… „Beszűkül” az érdekkonfliktus Módosult a Büntető törvénykönyv 301-es szakaszának érdekkonfliktusra vonatkozó rendelkezése is, pontosabban annak (1)-es bekezdése. Eddig ez a bűntény akkor következett be, amikor is a köztisztviselő szolgálati hatásköre teljesítése során egy olyan cselekedetet követett el vagy részt vett egy olyan döntés meghozatalában, amely révén közvetlenül vagy közvetve saját részére, házastársa vagy el másodfokig terjedő rokona számára anyagi hasznot szerzett vagy egy olyan személy számára, akivel az utóbbi öt esztendő során munkaviszonyban állt vagy aki részéről bárminemű haszonban részesült vagy részesül, bűntényt követ el, ami egy évtől öt évig terjedő börtönbüntetéssel sújtandó és azon jog gyakorlásának megtiltásával, hogy közfunkciót foglalhasson el. A jogszabálytervezet szerint a megszövegezésből kikerül az esetleges kereskedelmi kapcsolatokra utaló szövegrész: nevezetesen az, hogy az állítólagos elkövető egy olyan személy számára biztosított volna anyagi hasznot, akivel a legutóbbi öt év során munkaviszonyban állt volna vagy aki részéről bárminemű anyagi haszonban részesült vagy részesülne. Az ittas járművezetéssel kapcsolatos böntető törvénykönyvi 336-os szakasz megszövegezése is módosulhat, már amennyiben elfogadásra kerül a jogszabály és kiegészülhet, illetve a törvénybe bekerül egy újabb szakasz. Az igazságügy-minisztérium honlapján megjelent sürgősségi kormányrendelet-tervezet e szakaszra vonatkozó szövegét összevetve a jelenleg hatályos jogszabály szövegével, meglepetéssel tapasztaltuk, hogy egy vesszőnyi módosítás sincs, viszont bekerült a törvénykönyvbe a 3361-es szakasz, amely értelmében ezentúl nem képez bűncselekmény az a gyógyszerfogyasztás, amelynek hatása hasonló a kábítószerekéhez, amennyiben arra a közlekedési baleset bekövetkezte után, de a rendőrség helyszínre érkezése előtt került sor, már amennyiben a gyógyszeradagolást az orvosi szakszemélyzet alkalmazta, s amennyiben azt a gépkocsivezető egészségi állapota vagy testi sérülései tették szükségessé. A Büntető eljárási törvénykönyv tekintetében a tervezett újdonságok között van az, hogy az eljárás során a hatósági felügyelet alá helyezést az ügyész csak akkor hosszabbíthatja meg, hogyha annak megalapozása továbbra is indokolt vagy újabb indokok teszik szükségessé, de minden egyes meghosszabbítás nem haladhatja meg a 30 napot. Egy kiegészítő jellegű bekezdés értelmében feljelentést tenni egy olyan bűncselekményre vonatkozóan, amely szerepel a Büntető törvénykönyvben csak annak elkövetésétől számított hat hónapon belül lehet tenni. Ezt azért tartja az igazságügy-minisztérium indokoltnak, hogy elejét lehessen venni az elvtelen vádalkuknak, ugyanakkor a bűnüldöző szerveket is meg lehet kímélni olyan hosszadalmas és körülményes eljárásoktól, amelyek végkimenetele kétséges lehet, azaz amelyek nem finalizálódtak vádemeléssel. Végezetül, de nem utolsósorban a két jogszabálytervezet kapcsán fenntartásokat fogalmazott meg az Amerikai Egyesült Államok romániai nagykövete, Hans Klemm, aki azt is hangoztatta, hogy országa továbbra is határozottan támogatja a DNA főügyészét, Laura Codruța Kövesit. Nyilatkozata rosszallást váltott ki Teodor Meleșcanu külügyminiszter részéről, aki személyesen közölte vele, hogy nem a sajtó révén kellene üzengetnie. Pénteken újólag hallatta hangját Johannis államelnök is, aki határozottan követelte, hogy tekintettel a legilletékesebbek nyilatkozataira a kormánynak vissza kell vonnia a sürgősségi kormányrendeletek tervezeteit. Hecser Zoltán


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!