Hirdetés

Húsvéti húzd meg, ereszd meg

HN-információ
Még jóformán el sem mosták a múltkori kanalat a görögkeletiek, ha egyáltalán, csak félretették, és máris elővették a következő két lapot. Most már nem a nagyböjti két színben történő áldoztatás a téma, hanem a jeruzsálemi szent láng szétosztása, illetve a hívek szentelt vízzel és borral meglocsolt kovásztalan kenyérrel, pászkával történő ellátása van soron. A pászka kiosztása pénteken és szombaton reggel 7 és délután 5 között lenne esedékes. A szent lángot pedig hatósági segédlettel, szombat este 8 órától hordatná szét az egyház. A belügyminiszter, akit forrásvidékén, Krassó-Szörény megyében korábban kiváló szakemberként és nyitott szellemiségű emberként jellemeztek – gyakorlatilag harminc éve politizált megyei szinten. Marcel Vela 2004 és 2016 között Karánszebes polgármestere volt, 2016 óta szenátor nemzeti liberális színekben – tárcavezetőként, a szűk fél esztendő során, amelyből négy hónap gyakorlatilag kormányválságban és ideiglenességben telt, a legutóbbi harminc nap pedig szükségállapotban, amikor példátlanul kegyetlen kihívások elé állították kormányával és az általa vezetett intézményekkel együtt. Voltak nehéz pillanatok, s még lesznek is – minden bizonnyal –, de amikor elrendelte a himnusz hétvégenkénti lejátszását, amelyet hatósági gépkocsik hangszóróiból kellett volna hallgatnunk, igencsak jelentőset esett a népszerűsége és a megítélése. Mintha azok a meglehetősen torzító felszerelések képesek lennének kiölni belőlünk a vírust, amely erősebbnek mutatkozik minden ádáz ellenségnél és zsarnoknál. Még szerencse, hogy nem részesültem abban a megtiszteltetésben, hogy meg kellett volna hallgatnom. Ezt a himnuszt. A merészebbek – többségi oldalon – aláírásokat gyűjtöttek, hogy inkább a Bee Gees valaha igen népszerű Stayin’ Alive című nótáját eresszék. Erre viszont szívesen emlékszem. Lehetett rá degedni a diszkóban, ha nem kívántuk különösebben értelmezni a szövegét. Mi csak a táncban szerettünk volna jelen lenni, akkor nem érdekeltek annyira mélyen az élet dolgai, meg az sem, hogy azok a srácok, mármint a Gibb-fivérek tojók-e vagy gúnárok? Mire jó az a magas kappanhang? És vajon mit jelent a dalban az utalás, hogy „egy nő pasija vagyok”? Vagy egy pasi nője? És akkor nő a pasi? Vagy a pasi a nő? De nem volt semmi jelentősége, mert tudtuk jól, hogy azon a szalagon, a Straub Pista-féle buliban egy igen népszerű ABBA-szám következik, s arra még jobban lehetett a szebb és erősebb női nemnél nyomulni, és amelyet szinkronizált változatban képesek voltunk előadni, dúdolni, valahogy így: „kicsit ittam, megsuvadtam…” Hát nem tudom, sikeres volt-e az említett petíció… De a miniszter jól leírta magát. Egyébként most már konkrétan látszik mély beágyazottsága a honi ortodoxiába, amelyről nyilvános életrajzában is vall, akárcsak az I. C. Drăgan-féle jogászi diplomagyárról, ahol posztgraduálisan fejlődött. Tiszta a helyzet. Egyébként a jeruzsálemi tűzgyújtásnál is ott vannak a szervek nagyszombaton a Szent Sír-templomban, „a rendőrség vezetője megvizsgálja a jeruzsálemi görög ortodox pátriárkát, hogy meggyőződjék arról, nem visz-e magával tűzgyújtásra alkalmas készséget a Szent Sírba, ahol aztán a különleges imádság elmondása közben kigyúl a Szent Tűz.” Évről évre megismétlődő csoda. Ezekről a fáklyákról, a Szent Földről származó lángot osztják tovább és küldik szét a világba. Ennek a Szent Tűznek kell majd világítania a jövőben az emberiség számára. És amennyiben egy esztendőben elmarad, akkor vége következik a világnak. Mintegy ezerhatszáz éve ragaszkodnak ehhez a szertartáshoz az ortodoxok. Az utóbbi évtizedekben repülőgépeken viszik tovább a nemzeti ortodox egyházaknak. Általában felfordulás szokott lenni a tűz körül. Nehéz rendet és fegyelmet tartani. Aztán ott van még az ételszentelés hagyománya is mellesleg, amelyet múlt vasárnap a katolikusok már abszolváltak. Szolidan. Szelíden. Találékonyan. Nem hinném, hogy a római katolikus anyaszentegyház intelligens visszafogottságát nem lenne képes alkalmazni ez a másik nagy felekezet. Vagy valami hasonlót. Ferenc pápa is bírja a magányt. Az lenne csoda, ha a nemzeti egyház most nem erőlködne, ha igazodna az államelnök, a miniszterelnök, végső soron a parlamenthez. Mert végül is így testesül valósággá a népakarat. A híveket azonban el lehet vinni másfelé. Csak utána győzni kell a gyászszertartások sorát és a gödörásást. És – Uram irgalmazz! – vállalni a késői bánatot. Amely után további gyász, sötétség és csend következik. Mélységes, döbbenet utáni némaság.

Simó Márton



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!