Hirdetés


Őstermelői viszontagságok

Záróra után prémium

Friss zöldséget válogató vásárló. A zárt terű piacok zárlata inkább az eladókat sújtja —   Fotó: Domján Levente

Hiába fogadta el a parlament az őstermelőknek kedvezve a piaccsarnokok újbóli nyitását lehetővé tevő törvényt, ha az államfő nem hirdeti ki – márpedig úgy tűnik, nem fogja –, december 16-ig országszerte zárva maradnak a zárt terű piacok. A kormány ellenben jövő évtől kezdődően legtöbb 10-20 ezer eurós termelési támogatásban részesítené azokat az őstermelőket, akik elsődleges mezőgazdasági és halászati termékeiket feldolgozóknak értékesítik.

Már eleve elhamarkodottnak és megalapozatlannak tűnhetett az a múlt hét eleji „örömhír”, miszerint ismét kinyithatnak a zárt téri piacok. Ezt a parlament által november 10-én elfogadott törvény egyik előírása alapján jelentették be. Csakhogy a piacnyitásra másnap a maga módján megadta a választ az államelnök is: a bezárást a kormány rendelte el, de amikor a kormány elhatároz valamit, „a parlamenti peszedista többség anélkül, hogy dokumentálódna, kizárólag politikai okokból, annak ellenkezőjéről dönt” – fogalmazott Johannis. Az államelnök amúgy a törvényt nem hirdette ki, s valószínűleg nem is fogja, ilyenképpen december 16-ig mindenképp zárva maradnak a piaccsarnokok. Ez országszerte számos őstermelő számára komoly, akár megélhetési, gondokat is jelenthet.

Dokumentált mellébeszélés
Lehet, hogy a szociáldemokraták nem dokumentálódtak kellőképpen, de ez vonatkoztatható a kormányzati illetékesekre is. A kormányfő és a mezőgazdasági miniszter szerint a szabad téren is lehet árusítani, tehát van mód arra, hogy az őstermelők értékesítsék terményeiket. Erre a meglátásra ráerősített maga az államelnök is. Kissé sántikál az érvelés, mert az esztendőnek olyan időszakában vagyunk, amikor a 8-10 órás szabadtéri árusítás akár az egészségre nézve is káros lehet, és adódhatnak olyan időjárási körülmények, amelyek akár ellehetetlenítik a szabadtéri árusítást. Arról nem is beszélve, hogy kárt szenvedhet a kínált portéka egy része is.
Amúgy ami a dokumentálódást illeti, múlt szerdán Adrian Oroș mezőgazdasági miniszter, fájlalva a piaccsarnokok bezárásával kapcsolatos kényszerintézkedést, arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy hány zárt terű piac is létezik az országban. Csak annyit mondott, hogy becsléseik szerint az ország területén lévő piacoknak alig 20%-a találtatik zárt térben. Némi szakújságírói kutakodás után kiderült, hogy a szaktárcánál létezik egy statisztikai adat, amelyet 2019 júniusában dátumoztak, s amely szerint akkor országos viszonylatban 490 piacon árusítottak napi rendszerességgel mezőgazdasági terményeket és bizonyos élelmiszeripari termékeket, amihez még hozzáadandó 160 nagybani gyümölcs- és zöldségforgalmazó lerakat. Ugyanabban a hónapban a szóban forgó piacokon az őstermelőkön túl közel 3000 gazdasági ügynök (kft., egyéni vállalat, családi vállalat stb.) tevékenykedett. Vannak olyan települések, ahol a piaccsarnok tulajdonképpen tagolt: egy kisebb csarnokban élelmiszerféleségeket árusítanak, egy másik traktusban zöldséget, gyümölcsöt stb. Így van ez Hargita megye egyetlen piaccsarnokában, a csíkszeredaiban is, amelynek jelenleg felújítás alatt álló mezőgazdasági terményekre és déligyümölcsökre „szakosodott” épületszárnya továbbra sem nyithat ki. 

A piaci szereplőkről
Kétségtelen, hogy országszerte nehéz helyzetbe kerültek egyes őstermelők, de a dolgokat nem lehet eltúlozni, mert a piaci szereplőknek csak egy bizonyos hányadát teszik ki. Vannak kivételek is, főleg nagyobb városokban, illetve az ország gyümölcs- és zöldségtermesztő vidékein. A csíkszeredai piacon például ez nem így van, ott a piaci szereplők túlnyomó többsége viszonteladó (vállalkozó), s jobbára olyan terményeket értékesít, amelyek nemigen teremnek meg a Csíki-medencében, ezért is kevés a helybéli és a környékbeli őstermelő a megyeszékhely piacán. Nyáron is többségében az őstermelők Maros megyéből és egyes regáti megyékből érkeztek. Ebben nincs semmi kivetnivaló, a lényeg az lenne, hogy az év bármelyik időszakában legyen gazdag a felhozatal és az árak elfogadhatók. Ugyanakkor az is igaz, hogy a „piaczárás” az őstermelőkön túl a viszonteladókat hozhatta, hozhatja viszontagságosabb helyzetbe, s ez érvényes Csíkszereda esetében is. Mindezt a tisztánlátás és a valós helyzetismeret érdekében kívántam felvázolni. És ha az adott kontextusban a csíkszeredai piaccal példázódtam, akkor talán érdemes azt is nyomatékolni, hogy az újranyitás velejárója kell legyen az autósforgalom végleges és érdembeli rendezése, szabályozása is. 

Új támogatás az őstermelőknek
A hovatovább beszűkült értékesítési kanálisok okán került beterjesztésre és elfogadásra ama november 6-án megjelent 2020/236-os törvény, amely értelmében az elsődleges mezőgazdasági termékeket forgalmazó őstermelők az állam részéről ösztönzésben részesülnek. Viszonylag hosszú története van ennek a törvénynek: még a múlt esztendő áprilisában kezdeményezte azt Ștefan Ion liberális képviselő, és a törvényjavaslatot 66 liberális honatya aláírásával nyújtották be. Azt júniusban kedvezőtlenül véleményezte az egykori Dăncilă-kormány, de ettől függetlenül az októberben hallgatólagosan elfogadódott a szenátusban. A kormányváltás, majd a pandémia úgymond összegabalyította a parlamenti tevékenységet is, s ilyenképpen a törvény elfogadására a képviselőházban csak október 13-án kerülhetett sor. (Amúgy 249 képviselő szavazott igennel, egy ellene, egy pedig tartózkodott.) Nem térnénk ki a jogszabály részletes ismertetésére, a lényeg az, hogy mindazon mezőgazdasági termelők, valamint haltenyésztők vagy hivatásos halászok, amelyek értékesítik az általuk megtermelt elsődleges mezőgazdasági terményeket vagy halászati termékeket, prémiumban részesülhetnek. A törvény értelmében elsődleges mezőgazdasági terméknek minősülnek a zöldségfélék, a gyümölcsök, a szőlő, a gabonafélék, az élő állatok, a szárnyasok, a tej, a tojás, a méz, a komló és a termesztett gomba. A törvény előírásainak haszonélvezői lehetnek romániai magánszemélyek és jogi személyiségű entitások egyaránt. Már amennyiben eleget tesznek a következő feltételeknek: tulajdonukban van, vagy haszonélvezeti joggal rendelkeznek mezőgazdasági terület, illetve vízterületek és különböző mezőgazdasági termelésre alkalmas építmények fölött. Rendelkeznek termelői bizonylattal vagy haltenyésztési engedéllyel, illetve hivatásos halászati jogosítvánnyal. Saját termelésű elsődleges mezőgazdasági termékeket forgalmaznak a piacon, illetve halászati és haltenyészeti termékeket, illetve bizonyítani is tudják, hogy olyan elsődleges mezőgazdasági termékeket forgalmaznak, amelyekre vonatkozóan bizonylattal rendelkeznek.
Néhány szót a prémium támogatásról: amennyiben az adott elsődleges terményeket, illetve termékeket a feldolgozóegységeknek szállítják le, akkor a forgalmazási prémium értéke 200 euró/tonna (illetve 200 euró/10 ezer tojás), pontosabban annak lejben kifejezett ellenértéke, de ugyanakkor éves viszonylatban a szóban forgó prémium kedvezményezettenként nem haladhatja meg a 20 000 eurót. Amennyiben közvetlen fogyasztás céljából kerül sor a forgalmazásra, akkor a szóban forgó prémium 100 euró/tonna (illetve 100 euró/10 ezer tojás), de éves viszonylatban a prémium nem haladhatja meg a 
10 000 eurót. Az új premizálási rendszer 2021. január 1-jétől válik hatályossá és a következő hároméves időszakban lesz érvényben, azaz 2023. december 31-ig.

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés