Válságforgatókönyv: Újszerű megoldásokra lesz szükség

Sokrétű válsággal nézünk szembe Fotó: Magtár —   Fotó: Magtár

A csíkszeredai Magtár szervezésében tartott Bizniszvitamin című online előadás témája a koronavírus okozta gazdasági, pénzügyi válság volt. A virtuális előadáson a kis- és nagyvállalkozókat érintő problémákról, a gazdaság újraindítását szolgáló megoldásokról Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja beszélt.

Az esemény a Válságforgatókönyv címet kapta, hiszen az előadó nemcsak a krízishelyzetről beszélt, hanem annak előzményeiről is.
– Visszanézve a régmúlt időkre, a válságok távolinak tűnnek. A gazdasági elemzők egyik feladata, hogy próbálják előre kitalálni, miként alakul a világ gazdasági szempontból, illetve igyekeznek „forgatókönyvet” írni, amely a megoldásokat, szükséges intézkedéseket tartalmazza. Ilyen esetben egy-két évre lehet előre tervezni – mondta Bálint Csaba.
Hozzátette, a szakemberek tudták, hogy probléma lesz. Mint mondta, a közel tíz évig tartó gazdasági fellendülést várhatóan megállítja egy nem várt esemény, válsághelyzet. A közgazdászok enyhébb recesszióra számítottak még az év elején. Ezt a stabilitást törte meg a február első felében berobbant világjárvány, ami átírta az elkészült forgatókönyvet. 
– Januárban még nem voltak nagy gazdasági egyenlőtlenségek. Még a koronavírus terjedésének kezdetekor is bíztunk abban, hogy aránylag egyszerűen túléljük a válságos időszakot. Romániában főként a költségvetéshiánnyal és az államadóssággal voltak gondok. Itthon nagyjából március második felében kezdődött el a krízis, ami azóta is tart – tette hozzá a szakember, aki tavaly a londoni Consensus Economics kutatócégtől kapta meg a legpontosabb gazdasági elemző címet.

Történelmi időket élünk
Ezután a válság mélységeiről beszélt. Elmondása szerint a szakértők próbálták elemezni a helyzetet, tudniuk kellett, hogyan terjed a vírus, és ez alapján matematikai modelleket felállítani. Mostanra kirajzolódott számukra is az, hogy a járvány komoly gondokat fog okozni a jövőben. Egy teljesen új természetű dologgal találták szembe magukat, amelyet másképpen kell kezelni, megfogni. Hozzátette, hogy a kormányzatok hoztak olyan kényszerintézkedéseket, amelyek a gazdaságnak nem tettek jót, de ez elkerülhetetlen volt, hiszen minden ország az egészséget tartotta szem előtt.
– Főként árbevétel- és cash-flow-problémákat okoz a vírus. Kialakult egy olyan érzés, legkör, mint 2008-ban. Az egész világot érintő problémákról kell beszélni, így a lecsengési idő jóval hosszabb lesz. Egyértelmű, hogy az Európában hozott intézkedések nem voltak valami hatékonyak, a szigort nem sikerült jól bevezetni. A gazdaság újraindítása döcögős folyamat lesz, hisz kialakulhatnak újabb gócpontok – mondta a gazdasági elemző.
A jelen helyzetet mint történelmi időket határozta meg.
– Jó irány a kényszerszabadság, segítséget jelenthet. Olyan döntések születtek, amelyekkel eddig nem lehetett találkozni. A Román Nemzeti Bank intézkedései többek között az alapkamat csökkentése 2%-ra, szűkítették a kamatfolyosókat is egy százalékkal. A kamatköltségeknél viszont fontosabb, hogy a likviditás biztosítva legyen, elősegítve a flexibilitást. Támaszt kell nyújtani a magánszektornak és ki kell olvasztani a befagyott piacot – fűzte hozzá Bálint Csaba.

Innováció és támogatás
Mint mondta, külföldön a központi bankok korlátlan mennyiségű likviditást biztosítanak. Nyilván, egy erősebb gazdaságnak nagyobb az előnye ilyen szempontból, hiszen több forrással, eszközzel rendelkezik. Kockázatosabb országokban, mint Romániában is, a befektetők ilyenkor hazaviszik a befektetéseket. Kisebb országban sokkal érzékenyebbek a határok, hogy mit lehet megtenni, illetve mit nem.
– Egyensúlyozni kell a túl sok és a túl kevés között. Számítani kell visszaesésekre, nem várt akadályokra. Olyan államadósságokkal fogunk találkozni, amivel eddig még soha. Szükséghelyzetben nem volt más választása a kormányzatoknak, el kellett oltani a tüzet. Ezután pedig az újraindító folyamatokra kell koncentrálni. Államadósságok, költségvetéshiányok lesznek. Kisebb gazdaságokban meg kell találni a módot a hiányok kezelésére. Megszoktuk azt, hogy Románia államadóssága alacsony, hogy inkább a finanszírozással van gond. Most az látszik, hogy emelkedés lesz e tekintetben – tette hozzá a szakértő.
Bálint Csaba olyan megoldásokról beszélt, mint adóbehajtás, online kassza bevezetése, digitalizáció, vagyis olyan eszközök, amelyek megdobják az állami bevételt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben az időszakban „takarítani” kellene a gazdaságban, tehát olyan vállalkozásokat támogatni, amelyek eddig is tisztességesen működtek, fizették az adót és beruháztak.
– Az adózásban is számíthatunk változásokra. Legjobb tudomásom szerint az Országos Adóhatóság is 7-8 százalékos költséghiánnyal küzd. Reméljük, hogy nem a jövedelemadót emelik meg – mondta.
Egy Kolozsváron végzett kutatás alapján a turizmust, a szórakoztatóipart és azokat a szolgáltatókat érintette negatívan a válság, amelyeknek tevékenységük a közvetlen kontaktuson alapul. A szakértő szerint az ipar szempontjából is vannak érintett területek, de az élelmiszeripar forgalma jelentős növekedést mutatott. Az autóipar gyakorlatilag összeomlott, ám ezek a cégek rendelkeznek annyi tartalékkal, hogy átvészeljék a krízist. 
– Főként a kisvállalatok miatt aggódom, hiszen nekik nincs annyi tartalékuk, forrásuk, ami átsegíti őket az időszakon. Nagyon innovatív váltásokra lesz szükség, bátor megoldásokra, hogy ők is talpra álljanak. A krízishelyzet nyertese pedig egyértelműen a digitalizáció és az IT-szektor, amelyekre a továbbiakban is nagy szükség lesz – zárta előadását Bálint Csaba, majd hozzátette, hogy sokat kell dolgozni a problémák megoldásán, de talán ez a válság kissé összefogja Európát, hogy egy élhetőbb, zöldebb környezetté váljon, ahol jó élni. 

Fülöp Orsolya
 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés