Sakkvilágbajnokok (20.)

Topalov, a FIDE világbajnoka

Veszelin Topalov
Veszelin Topalov bolgár sakkozó 1975. március 15-én született a Duna jobb partján fekvő Ruszeban. U14 korosztályos ifjúsági világbajnok lett 1989-ben. Tizenhét évesen, 1992-ben szerezte meg a legmagasabb sakkminősítést, a nemzetközi nagymester címet, 2005 és 2006 között ő volt a FIDE világbajnoka, 2005-ben ő nyerte el a Sakk-Oscar-díjat, 2006 júliusában az addig minden idők második legmagasabb Élő-pontszámával, 2813 ponttal rendelkezett. Ezt a pontszámát egy év múlva tudta meghaladni, amikor 2816 ponttal érte el élete eddigi legmagasabb Élő-pontértékét. Egyike azon kevés sakkozóknak, akik pályafutásuk során átlépték a bűvös 2800-as határt. Topalov 2006 április és 2007 január, valamint 2008 október és 2009 november között vezette a világranglistát.
Apja közgazdász, anyja orvos volt. Nyolcéves korában tanult meg sakkozni, és nagyon hamar gyors fejlődésnek indult. Tizenkét éves kora óta dolgozik együtt Silvio Danailovval, aki máig trénere és mentora. Tizennégy éves korában megnyerte a Puerto Ricó-i Aguadillában rendezett U14 korosztályos ifjúsági világbajnokságot, egy évvel később a 2–3. helyen végzett Szingapúrban az U16 világbajnokságon. 1991-ben holtversenyben első lett Vrnjacka Banján, második lett Elgoibarban és holtversenyes első helyezést szerzett Las Palmasban. Eredményei alapján 1992-ben kapta meg a nagymesteri címet. A következő tíz évben több nagy versenyt megnyert, és a világ élvonalába került.

Trónszerzési kísérletek
Először 1993-ban indulhatott a világbajnoki címért folyó versengésben. A Budapesten rendezett zónaverseny megnyerése után a Bielben lezajlott zónaközi tornán azonban a 74 induló között csak a 63. helyet szerezte meg. Az 1995-ös klasszikus világbajnokság 1993-ban Groningenben rendezett kvalifikációs versenye már jobban sikerült, az 54 induló között a 21. helyen végzett. Az 1998-as FIDE-világbajnokság 1997 év végén rendezett előmérkőzései során kiemeltként csak a 2. fordulóban kellett versenybe szállnia, de ott rögtön vereséget szenvedett a holland Piket-től. Az 1999-es kieséses rendszerű FIDE-vébén kiemeltként a 2. fordulóban a néhány évvel később világbajnoki címet szerző ukrán Ponomarjovot győzte le (4–2), a 3. fordulóban az izraeli Pszahisz ellen győzött (1,5–0,5), a nyolcaddöntőben azonban az egy évvel később klasszikus világbajnoki címet nyerő Kramnyik ellen maradt alul (1–3). A 2000-es FIDE-vébén egy körrel ismét feljebb, a negyeddöntőig jutott, ahol 1,5–0,5 arányban vereséget szenvedett a néhány évvel később világbajnoki döntőt is játszó angol Adamstől. A 2002-es FIDE-vébén a 4. fordulóig jutott, ahol azonban többszöri rájátszás után 4–3-ra kikapott a 2000-ben világbajnoki döntőt is játszó Sirovtól. A 2004-es FIDE-vébén a korábbi legjobb eredményéhez képest még egy lépéssel közelebb került a világbajnoki címhez, ezúttal az elődöntőig jutott, ahol rájátszás után 4–2 arányban veszített a versenyen a világbajnoki címet is megszerző Kaszimdzsanov ellen. A klasszikus világbajnokság 2004-es versenysorozatában újabb lépést tett a cím felé, ezúttal a 2002-es dortmundi szupertornán, amely a Professzionális Sakkszövetség (PCA) világbajnokjelöltek tornájának számított, egészen a döntőig jutott, ahol Lékó Pétertől szenvedett 2,5–1,5 arányban vereséget. Így a világbajnoki címért a magyar versenyző mérkőzhetett meg a regnáló világbajnokkal, Vlagyimir Kramnyikkal.

Világbajnoki címszerzés
A FIDE 2005 áprilisában döntötte el, hogy a vébét kétfordulós, körmérkőzéses rendszerben, nyolc résztvevővel rendezi meg. Az argentin üdülőhelyen, San Luis-ban Topalov az első félidői fantasztikus eredményének köszönhetően (hét partiból 6,5 ponttal rajtolt!) hódította el a FIDE-világbajnoki címet. Riválisai is belátták, hogy a nagyszerű formában sakkozó bolgárral nem vehetik fel a versenyt, gondoltak a jövőre is, Anand, Szvidler és Morozevics már a FIDE következő döntőjére készülhetett, Lékó Péter és Polgár Judit párosmeccsekre kényszerült. A bolgár Veszelin Topalov lett a világbajnok 10 ponttal a 8,5 pontos indiai Viswanathan Anand és az orosz Peter Szvidler előtt.

Címegyesítés
Újabb diplomáciai csatározás után 2006 őszén Elisztában játszották le a FIDE és PCA „címegyesítő” mérkőzését. A bonyodalmaktól sem mentes, pszichológiai hadviseléssel fűszerezett („WC-botrányos”) címegyesítő világbajnoki döntőt rapid rájátszásban Vlagyimir Kramnyik nyerte meg. Az alapjáték 6–6-ra végződött, és az utolsó forduló előtt még 7,5–7,5 arányú döntetlenre álltak, végül az utolsó játszma megnyerésével Kramnyik 8,5–7,5-re győzött, ezzel ő szerezte meg az egyesített világbajnoki címet. Topalov hiába követelt visszavágót, erre nem került sor, sőt a bolgár exvilágbajnok az aláírt szerződés alapján elvesztette a jogot, hogy a következő nyolc résztvevős vb-n játsszon.
A 2010-es világbajnokság sorozatában Topalov (mint a 2006-os világbajnokság vesztese) csak a világbajnokjelöltek versenyének döntőjében indulhatott. A világbajnokkal való párosmérkőzés jogáért a 2007-es világkupa győztesével, az amerikai Kamskyval kellett megmérkőznie, akit 2009-ben Szófiában 4,5–2,5 arányban legyőzött, és így ismét mérkőzhetett a trónért. A világbajnoki mérkőzésre Viswanathan Anand ellen 2010 tavaszán Szófiában került sor, amelyen Anand az utolsó fordulóban elért győzelmével 6,5–5,5 arányban győzött, és megvédte világbajnoki címét. A 2012-es világbajnokságon az előző világbajnoki döntő veszteseként közvetlenül a világbajnokjelöltek versenyének párosmérkőzéses szakaszában indulhatott. Itt azonban a negyeddöntőben kikapott az amerikai Kamskytól. A 2014-es sorozat világbajnokjelölti tornájára a 2012–2013. évi Grand Prix versenysorozat megnyerésével jutott be, de a 2014 márciusában Hanti-Manszijszkban rendezett világbajnokjelöltek versenyén a kétfordulós körmérkőzésen a nyolc versenyző között az utolsó helyen végzett. Két évvel később magas Élő-pontszámának köszönhetően játszhatott Moszkvában a nyolcfős világbajnokjelöltek versenyén való indulásra, ahol szintén utolsó lett.

Egyéni sikerek
Topalov 2005-ben Kaszparovval holtversenyben első helyezést ért el a Linaresben rendezett szupertornán (Garrit is legyőzte), és első lett Anand előtt a 2747 átlag-Élő-pontszámú szófiai M-Tel tornán. 2006-ban Ananddal holtversenyben első lett a Corus sakktornán Wijk aan Zee-ban, és megismételte győzelmét a szófiai M-Tel Masters versenyen. 2007-ben ismét első lett a Corus-sakktornán (holtversenyben) és az M-Tel Masters versenyen, és első helyezést ért el a Vitoria Gasteizben rendezett szupertornán is. 2008-ban is két nagy tornát nyert: Bilbaóban a Grand Slam Chess Finalt és a Pearl Spring-tornát Nancsingban. 2010-ben első helyen végzett Linaresben, és 2012-ben holtversenyben első Bukarestben a Királyok tornáján.

Topalov, a csapatjátékos
1994 és 2016 között Topalov kilenc alkalommal szerepelt Bulgária válogatottjában a sakkolimpián, mindannyiszor az első táblán. Egyéni teljesítménye alapján két alkalommal nyert aranyérmet, kétszer ezüst és egyszer bronzérmet szerzett. 1999 és 2013 között öt alkalommal szerepelt Bulgária válogatottjának első táblásaként a sakkcsapat Európa-bajnokságon, melyen egyéni teljesítménye alapján 1999-ben és 2013-ban aranyérmet nyert. A klubcsapatok Európa-kupájában 1999-ben a Bosna Sarajevo, 2012-ben és 2014-ben a SOCAR Baku csapatával aranyérmet, 2013-ban bronzérmet szerzett. Egyéni teljesítménye 2012-ben és 2014-ben tábláján a mezőny legjobbja volt.
 

Győzelem huszáráldozattal
A hollandiai Wijk aan Zeeben 2008 januárjában rendezték a hagyományos Corus-tornát. A 20-as erősségű, 2742 Élő-átlagú főcsoport 9. fordulójában, 2008. január 22-én Veszelin Topalov (2780) a Fél-szláv védelem moszkvai ellencselét a megnyitás korai szakaszában huszáráldozatos újítással tette izgalmassá, és az ilyen pimasz bátorságtól elszokott Vlagyimir Kramnyik (2795) exvilágbajnok elveszítette a fonalat.
Topalov – Kramnyik
Moszkvai ellencsel

1.d4 d5 2.c4 c6 3.Hf3 Hf6 4.Hc3 e6 5.Fg5 h6 6.Fh4 dc4 7.e4 g5 8.Fg3 b5 9.Fe2 Fb7 10.0–0 Hbd7 11.He5 Fg7 (Huszáráldozat következik. Lásd az ábrát!) 12.Hf7!(Újítás a javából!)) Kf7 13.e5 Hd5 14.He4 Ke7 15.Hd6 Vb6 16.Fg4 Baf8 17.Vc2 Vd4? (Egy nappal később a holland New in Chess kiadója és Naomi Campbell fotómodell mostohaapja, Jan Timman is próbálkozott ezzel a Honorary csoport 4. fordulójában, de Ljubojevici 17…Bhg8! lépéssel folytatta és később nyert.) 18.Vg6 Vg4 19.Vg7+ Kd8 20.Hb7+ Kc8 21.a4 b4 22.Bac1 c3 23.bc3 b3 24.c4 Bfg8 25.Hd6+ Kc7 26.Vf7 Bf8 27.cd5! (Vezéráldozat, de 27.h3!! Bf7 28.hg4 Hf4 29.Hf7 He2+ 30.Kh2 Hc1 31.Bc1 is meggyőző lenne, 27…Vd4 esetén 28.Hb5+!! cb5 29.cd5+ Kd8 30.Ve6 a nyerés útja.) Bf7 28.Bc6+ Kb8 29.Hf7 Be8?? (Kramnyik nem használja ki az utolsó esélyét, 29…Ve2! kellett, melyre 30.Bc3! b2 31.Bb3+ Ka8 32.Hh8 Hc5 33.Bb2 Vb2 34.d6 Ha4 35.Hf7 Hc5 36.h4 döntetlen esélyt teremtene, vagy 30.Hh8? Vf1+! 31.Kf1 b2 32.de6 b1V+ 33.Ke2 Ve4+ 34.Kf1 Vc6 35.ed7 Vc4+ örökös sakkot ad.) 30.Hd6 Bh8 31.Bc4!! Ve2 32.de6 Hb6 33.Bb4 Ka8 34.e7 Hd5 35.Bb3 He7 36.Bfb1 Hd5 37.h3 h5 38.Hf7 Bc8 39.e6 a6 40.Hg5 h4 41.Fd6 Bg8 42.B3b2 Vd3 43.e7 Hf6 44.Fe5 Hd7 45.He6 és Kramnyik feladta (1–0), mert 45...Ve4 46.e8V+ Be8 47.Hc7+ Ka7 48.Fd4+!! Hb6 (48…Vd4 49.Bb7 matt.) 49.Bb6 után négylépéses mattot kap.

Hirdetés

Hirdetés