Terjed a vírus, terebélyesedik a szabályozás: Hazajövetelt követő „kimenetelés”

. —   Fotó: cancan.ro

Zaklatottnak és eseményekben gazdagnak bizonyult az elmúlt hét is. Ezen talán nincs is amiért csodálkoznunk, annak ismeretében, hogy a világjárvány egyre erőteljesebben érezteti nemkívánatos hatásait országunkban is, a gazdasági élet szinkópái pedig újabb és újabb intézkedésekre kényszerítették a kormányt. Az amúgy is ellentmondásos és ugyancsak ágas-bogas állapotok kiegészültek új színfoltot jelentő két eseménnyel. Az egyik a külföldi szezonmunkát vállalók váratlan és tömeges „kiáramlása” volt, a másik pedig a nép ügyvédjének, Renate Webernek az a nyílt levele, amelyet Marcel Vela belügyminiszterhez, Nelu Tătaru egészségügy-miniszterhez és a Sürgősségi Ügyek Főosztálya (DSU) főnökéhez, Raed Arafathoz intézett, ez utóbbinak egy minapi parancsa kapcsán.

Kezdenénk a legfrissebbel, a nép ügyvédjének pénteken nyilvánosságra ho­zott ama levelével, amelyben kifogásolja a DSU főnökének április 7-én keltezett, 2020/74553-as parancsát, pontosabban az abban található egyik szintagmát. (Amúgy a DSU által meghozott rendeleteket, parancsokat a Hivatalos Közlönyben nem jelentetik meg.) Nos, a szóban forgó parancs révén módosult a február 23-án megjelent 2020/74527-es parancs szövege, s annak egyik szakasza a következők szerint fogalmazódott át: „A szükségállapot ideje alatt felfüggesztődnek a sebészi beavatkozások, egyéb kezelések és orvosi kivizsgálások elvégzése végetti beavatkozások, olyanoké, amelyek nem képeznek sürgősséget és amelyek minden köz- és magán egészségügyi egység esetében újraprogramálhatók, valamint a járóbeteg-struktúrákban, államiban és privátban egyaránt, azon vizsgálatok és kezelések, amelyeket elő lehet jegyezni vagy programálhatók.” Nos, a nép ügyvédje hivatalból vizsgálódni kezdett abban a tekintetben, hogy esetleg nem vált-e lehetségessé az élethez, a fizikai és a pszichikai testi épséghez, az egészségvédelemhez való jog szorgalmazva a szóban forgó parancsban szereplő „orvosi sürgősség” (urgență medicală) szintagma, illetve fogalom tisztázása, mindezt azért, mert fennállhat az Alkotmány 22-es és 34-es szakasza előírásainak esetleges megsértése. Lehet, hogy a nép ügyvédjét az is késztette a vizsgálódásra, hogy állítólag országos viszonylatban három haláleset is bekövetkezett, amelyekben közvetett módon és értelemben szerepe lehetett a „sürgősségi esetek” mostani, akár képlékenynek is nevezhető „átértelmezése”, illetve „újraértelmezése” okán. Hallani arról is, hogy az is előfordult, hogy a beutalásokkal hezitáltak olyan kórházakban is, amelyek nem szerepelnek, illetve nincsenek kijelölve a koronavírus elleni hadjáratban való közvetlen részvételre, sem az első vonalban, sem pedig a másodikban, sem pedig a támogató egységek vonalában (azaz nem szerepelnek az egészségügy-minisztérium által kijelölt kórházak listáján). Amúgy a beutalásoknak van egy másik vetülete is, nevezetesen, hogy az az esetlegesen beutalandó páciens meg van-e fertőzve vagy nincs a koronavírussal, illetve szükséges-e vagy sem elvégezni a tesztelést. (De ez egy más ügy, mint ahogy az is, hogy a vonatkozó miniszteri rendelet értelmében a tesztelést kérheti akár a családorvos vagy a kezelőorvos is, de hogy azt elvégzik-e vagy sem, arról nem ő dönt, és a döntés hátterére sincs rálátása.) Álljunk meg itt, s várjuk meg, miként fognak válaszolni a nép ügyvédjének az illetékesek, illetve hová fog kilyukadni a nép ügyvédjének vizsgálódása.

Hív a spárga…
Csütörtökön egy akár botrányosnak is nevezhető esemény következett be a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtéren, pontosabban annak tőszomszédságában: a reggeli órákban egymást érve érkeztek az ország különböző szögleteiből társasgépkocsik olyan utasokkal, akik charter-járatok révén kívántak Németországba utazni a spárga betakarítása végett. Egymás hegyén-hátán tülekedtek az ott található parkolókban megszegve mindennemű védekezési törvényes előírást. A kora délutáni órákig toporogtak ott ugyanis a több mint 1700 fő elszállítására 7 repülőgéppel csak a délutáni órákban került sor. Egyes kereskedelmi hírtelevíziók jóvoltából a kelletnél nagyobb port vert fel ez az ügy, s az esti órákban elítélően nyilatkozott a kormányfő, aki többek között a repülőtér főnökének azonnali leváltását követelte, ugyanakkor Vela belügyminiszter és Bode szállításügyi miniszter is rosszallotta a történteket. Be is indult a kivizsgálás, s állítólag kezdeményezték a bűnvádi eljárást is. Az viszont kiderült, hogy a repülőtéren semmiféle szabálysértés nem történt, az a terület ahol gyülekeztek, Kolozs megye köztulajdonában van, s azt egy magáncégnek koncesszionálták parkolóhely üzemeltetése végett. És kiderült az is, hogy az elutazás, a munkavállalás, a repülőgépek fel- és leszállása törvényes keretek között történt, sőt még olyan értesülések is napvilágot láttak (igaz, utólag), hogy Németország és Románia közti megegyezés keretében utaztatják ki a németországi farmerek a hazai vendégmunkásokat. (Az egy más ügy, hogy azok között sajnos voltak olyanok is, akik karanténba helyezett Suceava megyei településekről „osontak el”, de állítólag azoknak is volt bizonyos hatósági bizonylata.) Amúgy nem ez volt az egyetlen nap, amikor vendégmunkások „röppentek el” Németországba, a múlt szerdán például Nagyszebenből is, csütörtökön Jászvárosból is, akárcsak pénteken, a hét végén pedig újabb csoportok utaztak el a kolozsvári repülőtérről, de ez esetben már jóval „csendesebb” körülmények között. Időközben az is kiderült, hogy sántikál a jogszabályozás is, lévén hogy a 2020/7-es hadirendelet 10-es szakasza értelmében, összhangban az Európai Unió szabályzóival, engedélyezettek azon charter-repülőutak, amelyek romániai idénymunkásokat visznek más országokba a célállomás illetékes hatóságainak beleegyezésével. Tehát a román hatóságoknak ebbe nem volt beleszólási joguk. A történtek után viszont lett: az április 9-én megjelent 2020/8-as hadi rendelet révén módosították az említett szakasz szövegét, s abba belekerült az az előírás is, miszerint a származási ország illetékes hatóságainak egyetértése is szükséges. Továbbá a Hivatalos Közlöny április 10-i számában megjelent a szállításügyi, távközlési és infrastruktúraügyi miniszter ama 2020/875-ös rendelete, amely révén jóváhagyta a szóban forgó repülőutakra vonatkozó egyetértés kibocsátási eljárását. Ez a rendelet tegnap lépett hatályba, s talán ezzel is magyarázható, hogy a múlt hét végi felszállások továbbra is a hazai hatóságok „szerepvállalása” nélkül zajlottak le. A hazai gyakorlathoz híven, egy bürokratikusnak ígérkező eljárásról van szó, amelyben szerepe lesz a Román Polgári Repülési Szakhatóságnak (AACR), a munkaerő-toborzó ügynökségnek, a közúti szállítást végző cégnek, a Román Közúti Hatóságnak (ARR), valamint a Közúti Szállítás Ellenőrzési Állami Felügyelőségnek (ISCTR). Félhivatalos értesülések szerint a legutóbbi 10 nap során több mint 5000 romániai vendégmunkás utazott Németországba, de állítólag Hollandiába is. (Amúgy a német farmerek ebben az időszakban mintegy 40 ezer kelet-közép-európai vendégmunkást várnak).

A méh is indok lehet…
A már említett 2020/8-as hadi rendelet értelmében április 9-től engedélyezett a lakhelyen kívüli közlekedés a méhészek számára, mindazon helyekre ahol találtatnak a méhkaptárok, de ehhez szükségeltetik a méhészi minőséget igazoló okirat is. Továbbá engedélyezett lesz a lakhelyen kívüli közlekedés autóalkatrészek vásárlása, illetve gépkocsivásárlás, valamint gépkocsijavítás céljából is. Ugyancsak e rendelet révén megkönnyítették a kishatárforgalmat Románia és Magyarország között, ami mindenekelőtt az ingázókat érinti. Ezen a héten a csütörtöki, a pénteki és a szombati napokon mindazon piaci szereplők, akik mezőgazdasági terményeket és élelmiszereket forgalmaznak, meghosszabbíthatják nyitvatartási programjukat a szükségletek függvényében, és ez nem feltételez valamilyen hatósági jóváhagyást. És még egy, az egészségügyi személyzetet érdekelhető rendelkezés: a helyi közigazgatási hatóságok az állami egészségügyi rendszer azon személyzete számára, amely azt kérelmezi, köteles biztosítani szállodai elszállásolást, a túrák vagy a gárdák közti szünetre és napi háromszori étkeztetést, valamint ivóvizet. Ezt annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a koronavírus esetleges továbbterjedése.

Felfüggesztve a felmérések
A tanügyminiszter április 10-én megjelent 2020/4019-es rendelete értelmében jóváhagyódott a II., a IV. és a VI. osztályosok éves országos felmérője, valamint a VIII. osztály végzősei számára a kisérettségi szimulálása, továbbá a 2019–2020-as iskolai évben a próbaérettségi. A szóban forgó rendelet hatályba lépésével egyidejűleg érvényét veszíti az a 2019/4946-os, valamint a 2020/3066-os rendelet, amelyek révén annak idején jóváhagyták ezeknek a felmérőknek az ügykezelési naptárait.

Hecser Zoltán
 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés