Beszélgetés dr. Marthy Zsuzsa fogorvossal

Szülőké a felelősség!

A fogápolást már csecsemőkorban el kell kezdeni. Milyen felelőssége van a szülőnek? Mire kell odafigyelnie és mikortól? Tisztában vannak a szülők a helyes fogápolás szabályaival? Többek közt ezekre a kérdésekre ad választ dr. Marthy Zsuzsa fogorvos. 

– Minden szülő szeretné, hogy a gyereke fogai egészségesek legyenek, jól fejlett állcsontokkal rendelkezzen, ami a fogazati rendellenességek hiányának fontos feltétele. A fiatal anyukák felvilágosítása ezen a téren nagyon fontos, hiszen nagyrészt övék a felelősség: egész életre meg lehet „nyomorítani” a gyereket fogászati szempontból, ha tájékozatlanok vagyunk. Gyakran találkozom ezzel a szülői sóhajjal: „Tőlem örökölte a rossz fogakat”. Valóban az örökölt tényezőkkel szemben nincs mit tennünk (ilyenek a fogak alakja, mérete és bizonyos állcsonti jellegzetességek), de a fogszuvasodás ellen igenis sokat tehetünk megfelelő táplálással és helyes higiénés szokások kialakításával, már újszülött kortól. Általában a rossz fogazatú gyerek helytelen táplálkozási szokásokat és rosszul végzett szájápolást „örököl”. 

– Már a szoptatásnak kiemelt szerepe van, az ételek minősége is fontos. Mit egyenek és mit ne a kisgyerekek?

– A csecsemő mellről való táplálása, egyéb jótékony hatásai mellett, előnyös az állcsont megfelelő fejlődése szempontjából is. Az ilyenkor kialakult negatív nyomás egy olyan fiziológiás inger, ami növeli a vérellátást, az izommunka pedig (ami később a rágás által jut kifejezésre) helyes irányba befolyásolja az arccsontok fejlődését. A pépesített ételek mielőbbi kiiktatásával a gyereket aktív rágásra biztatjuk, ami a fogak öntisztulásához is hozzájárul. Már az első fogpárok előtörése után a babák meglehetősen jól elboldogulnak a szilárdabb táplálékkal is.
Ami az étel minőségét illeti, kerüljük a finomított cukrok bevitelét. A csecsemőnek ne adjunk cukros, mézes teát („belefőzve” sem!), a cukros, szénsavas üdítőkről nem is beszélve. Ha a csecsemő, kisgyerek „rákap” az édes ízre, embert próbáló feladat leszoktatni róla. A háztartási cukor (szacharóz) a még elő nem tört fogacskákat is képes károsítani, amik előtörés után rögtön letöredeznek. Szintén korai fogszuvasodást okozhat az elhúzódó éjjeli szoptatás (2 év felett). Kisgyerekeknél legveszélyesebbek a ragacsos, tapadó szénhidrátok: karamella, vattacukor, keksz, szörpök. A csokoládé, főleg az étcsoki, magasabb zsírtartalma miatt kevésbé ártalmas.

– Fogszuvasodás szempontjából fokozottan veszélyeztetett gyerekeknek szüksége lehet fluorid tabletta szedésére is. Kisgyermekkorban a veszélyeztetettség megállapításához a szülők fogazatát kell kiindulási alapnak venni. Itt nálunk figyelembe veszik-e ezt a tényt?

– Kétféleképpen jutnak a fogak fluorhoz: szintetikusan („belülről”) és lokálisan. Mai álláspont szerint a fluortabletták hosszú távú, rendszeres szedése nem ajánlott, mert nehéz egyénre szabni, nagy a mérgezés esélye és nem kívánt következményei lehetnek. Bizonyos ételek tartalmaznak nagyobb mennyiségben fluort: rozskenyér, paprika, halak. Az így bejutott fluor beépül a fogzománcba és fokozza annak savakkal szembeni ellenállását. Lokálisan a fluor kevésbé épül be, cariesprevenciós hatása a savtermelő baktériumok anyagcseréjének befolyásolásával és a cukrok lebontásának gátlásával érvényesül. Mindig a kornak megfelelő fogkrémet kell alkalmazni, így elkerülhetjük a fluor túladagolását. A fogkrém mennyisége ne haladja meg a borsó méretét. Fokozottan veszélyeztetett gyerekeknél a fogkrém lokális hatása fokozása érdekében a legvégén ne öblítsen a gyerek, csak köpje ki a maradék fogkrémet.

– Hogyan szoktassa rá a szülő a gyereket a fogmosásra?

– Az a tapasztalat, hogy a szülők túl későn kezdik el a fogmosással való próbálkozást, és mivel a gyerek „nem hagyja”, hamar fel is adják. Már a csecsemők fogatlan száját is nedves gézzel célszerű törölgetni. Az első fogacskákat pici puha kefével tisztítsuk, lefekvés előtti rutinná téve azt. Ha a gyerek megszokja, hogy a szájába nyúlunk, később sem fog tiltakozni.
Fontos: 6 éves korig a szülő mossa a gyerek fogát, mivel nincs meg a megfelelően kifejlett finommotorikus mozgás, és így nem lesz hatékony. Legfontosabb az esti fogmosás, de célszerű a napi kétszeri gyakoriságra törekedni. „Kétszer két perc” – ezt szoktuk mondani.

– Mikor kell először fogorvoshoz vinni a gyereket?

– Ideális esetben az első találkozás a fogorvossal az ismerkedésről, barátkozásról szól. Három-, négyéves gyerekkel már kellően tudunk kommunikálni, hogy az esetleges beavatkozást is el tudjuk végezni. A megfelelő empatikus hozzáállás a fogorvos dolga, viszont a szülő is segíthet azzal, hogy próbálja ne rávetíteni saját félelmeit. Ne mondjunk ilyeneket a gyereknek: „Nem fognak semmit sem csinálni, csak megnézik. Kibírod, kisfiam”… 
Sajnos előfordul, hogy korábban jelentkeznek a problémák, 1-2 év között, amikor az érdembeli kezelés lehetőségei korlátozottak. Ennek megelőzésére próbáltam néhány hasznos tanácsot adni.
 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés