Hirdetés


Személyesen

Nem szoktam fogadalmakat gyártani január elsején, így nem kell haragudnom magamra, amiért rendre megszegem azokat. Úgy gondoltam eddig, az év vége, eleje nem a nagy fogadkozásokról, újrakezdésekről kell szóljon, hiszen egyetlen nap alatt nem lehet megváltoztatni addigi rossz szokásainkat és kialakítani, majd megtartani teljesen újakat. Ez egy folyamat, amelynek nem sok köze van a naptárhoz, sokkal inkább személyiségfejlődésünk határozza meg azt, valóban tudunk-e jó irányba változni. 
Idén mégis papírt, ceruzát vettem elő az év második napján, és határozottan megfogalmaztam, mit szeretnék elérni az új esztendőben. 2020 bizonytalansága, szorongással teli hónapjai után úgy éreztem, biztos pontok kellenek, ezek nélkül nem lehet továbblépni. Bármennyire is szorítanak a korlátozások, egyéni szinten fontos találnunk olyan területeket, ahol befolyásolhatjuk, alakíthatjuk az életünket, sikerélményt érezhetünk. E nélkül nagyon nehezen tudnánk megmaradni.
S bár ez sem csak rajtam múlik, de idén szeretném továbbszövögetni kapcsolataim hálóját, valódi találkozások által, személyes beszélgetések révén. A telefon, a videochat remek lehetőség volt a kapcsolattartásra, de hosszú távon nem tudnak olyan élményeket, állandóságot és személyességet varázsolni, mint a szemtől szembeni találkozások. Ezeknek az értéke megsokszorozódott az elmúlt hónapokban, s bár maszkban és távolságtartással valósulhattak meg, mégis azt üzenték: létfontosságú, amit általuk kapunk. Megtartanak, továbbvisznek és erőt adnak a folytatáshoz. Hinnünk kell abban, hogy minél több személyes élményben lesz részünk, s ha nem is kapjuk vissza teljes egészében a régi életünket, néhány boldogságmorzsa színesíti, vidítja az új esztendő napjait.

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés