Apró farmok dominálják a hazai mezőgazdaságot

Sok kicsi nem sokra megy

Beszélgető idős gazdák Homoródalmáson. Több figyelmet érdemelnek a kisgazdaságok —   Fotó: Domján Levente

Óriási szakadékokat mutat a hazai mezőgazdasági szereplők között a farmokra, gazdaságokra számított termelési egyenérték. A gazdaságok közel 95 százaléka 8 ezer euró alatti, de több mint 2,3 millió gazdaság értéke még a 2 ezer eurót sem éri el. Ezzel szemben a kifutó vidékfejlesztési program leginkább egy szűk, néhány százalékos sávra, a 15 ezer eurónál nagyobb SO-értékű farmok fejlesztésére koncentrált.

Kisméretű, gazdaságilag alacsonyan fejlett farmok és háztáji gazdaságok milliói határozzák meg a hazai agrárium képét tíz évvel az ország uniós csatlakozása után is – derül ki abból a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által közzétett háttérdokumentumból, mely az új, 2021–2027-es periódusra készülő vidékfejlesztési stratégia megalapozásához rendelt SWOT-analízis eredményeit tartalmazza. A SWOT-analíz révén a szakemberek a hazai agráriumot négy oldalról – az előnyök, hátrányok, lehetőségek és veszélyek szempontjából – vizsgálták, a felhasznált adatok pedig 2016-ból származnak.

Nagyon messze a nyugati szint
Az elemzésből világosan kitűnik a hazai gazdaságok versenyképességét rontó elaprózottság és a nyugati mezőgazdasági termelőktől való elmaradás: négy évvel ezelőtt például a romániai farmok átlagos gazdasági, termelési egyenértéke (SO) 3537,5 euró volt, ami tizede az Európai Unió akkori 28 tagállamára mért farmonkénti 34 784,4 eurós átlagértéknek.
Még inkább árnyalja a képet, hogy a hazai gazdaságok 95 százalékának SO-értéke – a művelt területek nagysága, a termesztett növénykultúrák és az állatállomány értéke alapján kalkulálva – 8 ezer euró alatti. Ebbe a csoportba 3,236 millió romániai gazdaság tartozik, ám ezek kétharmada, szám szerint 2,333 millió farmocska termelési egyenértéke még a 2 ezer eurót sem éri el.

5,4 százalék közepes és nagy
A másik végletbe – vagyis a közepes és nagyobb termelési értékkel bírók sorába – a hazai farmok 5,44 százaléka tartozik. Ezek olyan gazdaságok – szám szerint 185 980 farmról van szó –, amelyeknek a termelési egyenértéke 8 ezer eurónál ugyan nagyobb, de ez az uniós átlagnak még mindig a töredéke. Jól jelzi ezt, hogy a fenti csoportból a 8 ezer és 15 ezer SO közötti tartományba több mint 114 ezer gazdaság, vagyis a szóban forgó farmok 61 százaléka tartozik. A dokumentum készítői azonban megjegyzik, hogy a gazdaságilag és fejlesztéspolitikailag komolyan vehető farmok táborába ezek még mindig nem tartoznak: a 2014–2020-as vidékfejlesztési program 4.1-es farmfejlesztési intézkedésére pályázó farmok 95 százaléka ugyanis 15 ezer és 250 ezer euró közötti SO-értékkel rendelkezett. Ez a Romániában működő több millió mezőgazdasági termelő közül csupán egy rendkívül szűk, alig több mint 68 ezer farmot számláló tábort jelent: az ilyen méretű és termelési képességű gazdaságok a 8 ezer eurónál nagyobb SO-értékű farmoknak is harmadát, 36,6 százalékát teszik ki – derül ki a szaktárca által közzétett háttér-dokumentumból. Rámutatnak, Romániában a mezőgazdasági termelés krémjéhez 3790 gazdaság tartozik: a 2016-os adatok alapján 2180 agrárvállalkozás 250 ezer és 500 ezer euró közötti, 1610 gazdaság pedig – a csúcsot képviselve – 500 ezer euró fölötti termelési egyenértékű volt.

Kevés a jogi személyiségű farm
A SWOT-elemzésből az is kiderül, hogy négy évvel ezelőtt a hazai mezőgazdasági farmok kevesebb mint 1 százaléka – csupán 0,8 százaléka – működött jogi személyiségként. A gazdaságok 98,8 százaléka magánszemélyként, vagy jogi személyiség nélküli engedélyezett magánszemélyként (PFA) vagy egyéni vállalkozóként (II) végezte mezőgazdasági tevékenységét. Bejegyzett családi vállalkozásként – a 2016-os helyzetkép szerint – csupán a hazai gazdaságok 0,4 százaléka működött.

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés