„A Szentlélek száll rád”

Rendhagyó volt az idei pünkösdszombati csíksomlyói fogadalmi zarándoklat

„A mostani járvány és minden velejárója sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást” – mutatott rá szentbeszédében dr. Kovács Gergely, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke. A pünkösdszombati csík­somlyói fogadalmi búcsú – hagyományaival ellentétben – idén pár száz zarándok részvételével zajlott.

Lukács evangéliumából vá­lasztották a szervezők az idei pünkösdszombati za­rándoklat jelmondatát: „A Szentlélek száll rád” (Lk. 1,35). Ennek jegyében zajlott az idei rendkívüli csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklat. A kegyhely őrei, a ferences szerzetesek azzal indokolták a mottó választását, „hogy az Egyház ebben az évben különlegesen is az Oltáriszentségre irányítja figyelmünket. A megtestesüléskor a Szentlélek által fogant Mária, és adta a világnak az Üdvözítőt. A Szentlélek által változik a kenyér és a bor Krisztus testévé és vérévé minden szentmisében”. A zarándoklatra kiadott tájékoztatóban Szent Ferenc gondolatait idézik: „Nos tehát, emberek fiai, meddig lesztek még nehéz szívvel? Miért nem ismeritek meg az igazságot, és miért nem hisztek Isten Fiá­ban? Íme, nap nap után megalázza magát, mint akkor, mikor királyi trónjáról a Szűz méhébe szállott alá; nap nap után leszáll Atyja öléből az oltárra, és a pap kezébe adja magát.”
Fr. Albert Leánder OFM somlyói elöljáró így buzdítja a híveket: „Ebben az évben, amikor csak szívünkben tudunk bekapcsolódni a fogadalmi zarándoklatba, zárjuk szívünkbe a Szentírás szavait, Szent Ferenc buzdítását és az Egyház tanítását, hogy hitünk és önazonosságunk tudata, amiért őseink hálát adtak, továbbra is megmaradjon.”

Egyedül vagy családosan keresték fel a kegyhelyet
A szervezők felhívásának eleget téve nem érkeztek tömegesen, szervezett csoportokban a zarándokok. Magányosan, családdal azonban többen felkeresték a kegyhelyet, a Szűzanya oltalmát kérve az életükre és személyesen is bekapcsolódva a pünkösdi eseményekbe. Bár templomi zászlókkal kevesen képviselték egyházközségeiket, mivel nem szervezhettek keresztaljákat, a Mária Út Egyesület szervezésében a települések imaszándékai, imaszalagok formájában mégis eljutottak Csíksomlyóra a szélrózsa minden irányából. Ezen szalagokat a Mária utas táblára tűzték megérkezésükkor a zarándokok, az ünnepi szentmise előtt pedig a ferencesek megáldották azokat.
Molnár Sándor, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke lapunknak elmondta: több mint 100 imaszándék érkezett Csíksomlyóra a stafétazarándoklat által, illetve több mint 500 ezren látogatták az Erdélyi Mária Út Facebook-oldalát, és a többség véleményt is fűzött a feltöltött anyagokhoz. Köszönetét fejezte ki továbbá mindazoknak, akik áldozatot vállaltak azért, hogy közösségeiket képviselni tudják az imaszalagok által.

Isten jó és jót akar népének
A pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmisét 16 fő részvételével Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke, Jakubinyi György nyugalmazott érsek és Tamás József nyugalmazott püspök mutatta be a csíksomlyói kegytemplomban más környékbeli lelkipásztorok közreműködésével.
– Az idén az egész Kárpát-medencére kitárult a két Somlyó-hegy közti katedrális – állapította meg a zarándokokat kö­szön­tőbeszédében Urbán Erik ferences szerzetes, az Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója, s felkérte a zarándoklaton részt vevőket: fogadjuk meg, hogy visszatérünk a Szűzanya csíksomlyói szentélyébe.
Kovács Gergely, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke sajnálatát fejezte ki, hogy a hívek tömege nem vehet részt az ünnepi szentmisén, ugyanakkor köszöntötte mindazokat, akik a templom előtt összegyűltek, illetve a televízió, rádió vagy online közvetítések révén kapcsolódtak be a szentmisébe. Dr. Kovács Gergely érsek prédikációjában hangsúlyozta, Isten jó, és jót akar népének.
– A történelem folyamán nem­egyszer érezhette úgy népünk, hogy Isten elhagyta, elfordította tőle arcát, és ha ezeket az alkalmakat, történéseket felidézzük, rendszerint megkísért bennünket a siránkozás, a kesergés, a mélységes gyász. Ilyenkor Ferenc pápa szavai jutnak eszembe, aki egy évvel ezelőtt itt, Csíksomlyón azt mondta, nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, de arra is biztatott, hogy tudjunk a jövő érdekében cselekedni, „Kérve az Úrtól, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében” – mondta az érsek, idézve Ferenc pápa szavait.
Kovács Gergely arról is beszélt, hogy a csíksomlyói búcsú történetében nem az első alkalom, amikor a kegyhely nem fogadhatta a tömeges zarándoklatot, de mindez nem lehet akadálya a hit kifejezésének, a Szűzanyához való ragaszkodásnak.
– A mostani járvány és minden velejárója sok mindenre megtanított, megtaníthatott. Hiszem, hogy arra is, hogy tudjuk értékelni az ünnepet, a találkozást – mutatott rá az érsek.
Hozzátette: ne feledjük, hogy a történelem ura az Isten, aki mindig jót akar nekünk.
– Vállaljunk sorsközösséget, és higgyünk abban, hogy a Szűzanya, a Napba öltözött asszony megsegít. Nem zarándokolhattunk el most ide, nem lehetünk fizikailag együtt, de a Szűzanyához való gyermeki ragaszkodásunkat semmi és senki nem veheti el. Imádkozzunk az aranyrózsás csíksomlyói segítő Szűzanyához, akinek mindannyian a gyermekei vagyunk. Nem vagyunk árvák, mert Te velünk vagy és vigyázol ránk. Róma püspöke arra is biztatott, hogy őrizzük meg Erdély örökségét, mely számunkra először Te vagy. Ígérjük gyermeki szeretettel, hogy hozzád, Csíksomlyói Szűzanyánk és Szent Fiadhoz, Urunkhoz, Jézus Krisztushoz hűségesek maradunk – zárta szentbeszédét Kovács Gergely érsek.

Az összetartozás érzése vett erőt rajtam
Urbán Erik, az erdélyi ferencesek tartományfőnöke lapunk megkeresésére elmondta: mélyen megérintette, amikor bevonult a koncelebráló papsággal az üres kegytemplomba.
– Egyrészt fájdalom töltött el, másrészt, amikor megszólalt az orgona hangja, az összetartozás érzése vett erőt rajtam, tudva azt, hogy egyek vagyunk, összekapcsolódunk azzal a sok százezer emberrel, akik velünk együtt imádkoznak, bekapcsolódva az élő közvetítésekbe – számolt be érzéseiről a rendtartomány elöljárója.
Hozzátette: ez a pünkösd határvonal az életünkben, hiszen keresztényként, hívőként, az erdélyi egyházközség tagjaiként felvetődik a kérdés, hogy mi az, amit másképp fogunk folytatni; illetve az a kérdés, hogy ki tudtuk-e olvasni a jót ebben a helyzetben mindabból, amit rosszként éltünk meg, amit a Jóisten üzenni akar számunkra a járványhelyzet által.
Pünkösdhétfőn a szombatinál is többen gyűltek össze a templomkertbe Ferenc pápa egy évvel ezelőtti csíksomlyói látogatására emlékező szentmisén, az egyház anyjának, Szűz Máriának napján. Kovács Gergely, a gyulafehérvári főegyházmegye érseke szentbeszédében hangsúlyozta: földi élete utolsó perceiben Jézus édesanyjáról gondoskodik, édesanyját szeretett tanítványára, Jánosra bízza, Jánost pedig – és általa minket, az egyházat – édesanyjára.
– János apostol házába fogadta Máriát, a mai szeretett tanítványok mi vagyunk, ha az egyház és ha égi édesanyánk iránti gyermeki szeretetünkről és ragaszkodásunkról akarunk beszélni, akkor azt itt, az aranyrózsás csíksomlyói segítő Szűzanya lábainál bátran, jogosan és büszkén megtehetjük – mutatott rá az érsek.
Felidézte továbbá Ferenc pápa egy évvel ezelőtti szentbeszédének részletét: „Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi édesanyánkkal.”
– Vajon mennyi gyümölcsöt termett vallásos és egyházi életünkben a tőle kapott bátorítás? – tette fel a kérdést az érsek, megjegyezve: – Én személy szerint két biztatást szeretnék megélni a pápa tavalyi szentbeszédéből: egyik, hogy járjunk együtt, vállaljunk áldozatokat egymásért és tudjunk együtt dolgozni; a másik, hogy merjünk kockáztatni, mert aki kockáztat, annak az Úr nem okoz csalódást.

HN-összeállítás

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék