Hirdetés


Egy kínkeserves törvényről

Privatizálási „vesztegzár”

Nemrégiben két olyan jogszabály is megjelent, amely a pandémia okozta „nehéz” gazdasági helyzetre való tekintettel elejébe kívánt menni olyan esetleges pri­vatizálásoknak, amelyek meg­kurtíthatták volna az állami vagyont. Végeredményben arról van szó, hogy az ügyvezető tanácsok részéről ne születhessenek olyan döntések, amelyek lehetővé tennék állami érdekeltségű cégek visszaélésszerű magánosítását. Tulajdonképpen egyetlen jogszabályról van szó, egy törvényről, amelyet nem sokkal hatályba lépése után a kormány némileg átírt egy sürgősségi kormányrendelettel.


A Hivatalos Közlöny augusztus 13-i számában jelent meg ama 2020/173-as törvény, amely a gazdasági tevékenységben az állami érdekek védelmezésére vonatkozó egyes intézkedéseket tartalmaz. A törvényjavaslat szellemi atyja 14 szociáldemokrata szenátor volt, akik májusban megfogalmazott elhatározások értelmében gyakorlatilag a pandémia ideje alatt vesztegzár alá kívánták helyezni az állami vállalatok teljes vagy részbeni privatizálását, beleértve azok egyes aktíváinak és vagyontárgyainak az eladását is. A javaslat nem talált kedvező visszhangra a liberális honatyák soraiban. Ebben az összefüggésben arra is utalhatunk, hogy a június 6-án keltezett kormányzati véleményezés is negatív előjelű volt. A május 20-án sebtében benyújtott törvényjavaslat alig két hét múltán elfogadásra került a szenátusban, a képviselőház állandó bürójában pedig május 27-én ismertették. A parlamenti vita is viszonylag gyorsan haladt (bár vádaskodásoktól sem volt mentes), majd június 10-én 199 szavazattal elfogadásra került, de 89 képviselő (jobbára liberálisok) ellene szavazott, 3-an pedig tartózkodtak. Az államelnök asztalára június 12-én került, de időközben, pontosabban június 16-án a liberális párt parlamenti csoportja alkotmányossági aggályok miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, de kifogásaikat a taláros testület augusztus 7-én meghozott 2020/589-es döntésével elutasította. Így az államelnök sem tehetett egyebet, minthogy augusztus 13-án kihirdesse a törvényt, amelynek előírásai augusztus 16-tól kezdődően váltak hatályossá. A törvény értelmében kétéves periódusra felfüggesztődik bárminemű olyan művelet, amely révén elidegenítésre kerülhetnének az állami részesedések az országos cégek, bankok s minden olyan kereskedelmi társaságnál, amelynek részvényese vagy résztulajdonosa az állam, függetlenül annak kvótájától. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkező két év során nem alkalmazhatók a kereskedelmi társaságok privatizálására vonatkozó 1997/88-as sürgősségi kormányrendelet, valamint a privatizálás felgyorsításával kapcsolatos egyes intézkedésekre vonatkozó 2002/137-es törvény előírásai. Ugyanakkor a törvény tartalmazott, illetve tartalmaz előírásokat arra vonatkozóan is, hogy az állam egyes gazdasági tevékenységi területeken továbbra is jogos lesz részesedés megszerzésére, természetesen a vonatkozó törvényes előírások betartásának közepette.
Az Alkotmánybíróság ugyan nem talált semmi kifogásolni­valót abban a törvényben, de amint már arra utaltunk, a liberális párt, azaz a kormánypárt eleve igen. A rosszallás leginkább annak okán fogalmazódott meg, hogy az állam tulajdonában (vagy esetleg résztulajdonában) lévő cégek törzstőkéje, valamint vagyonállománya olyan aktívumokat is tartalmaz, amelyek ugyan nagy értékűek lehetnek, de azok időközben szükségtelenné váltak vagy elavultak, vagy pedig megjavításuk, korszerűsítésük túl költséges lenne, s éppen ezért azokat célszerű lenne értékesíteni. Ilyenképpen pedig biztosítani hosszú időn keresztül az adott cégek likviditását, azaz fizetőképességét. (Többek között a Tarom birtokában vannak a kormány szerint olyan repülőgépek, amelyeket kivontak a forgalomból, s amelyekre lenne potenciális vevő, s amelyeket minél előbb értékesíteni kellene.) A kormány nem is tétlenkedett sokáig és élt a törvény sürgősségi kormányrendelettel való módosításának jogosultságával. Így alig hét héttel a hatályba lépést követően sor került a 2020/173-as törvényt módosító 2020/166-os sürgősségi kormányrendelet elfogadására, amely a Hivatalos Közlöny október 5-i számában jelent meg, és még aznap hatályba is lépett. A törvény 1-es szakaszát úgy fogalmazták át, hogy két éven át tiltos az állam által az országos érdekeltségű cégeknél birtokolt részvényeinek elidegenítése, függetlenül az államnak az adott cég törzstőkéjében való részesedési kvótájától. (Amúgy az érintett cégek fogalmába beletartoznak az állami érdekeltségű hitelintézetek is.)
Egy másik módosított szakasz értelmében felfüggesztik egy kétéves időtartamra mindennemű részvény elidegenítési műveletét azokra a részvényekre vonatkozóan, amelyeket az állam birtokol országos érdekeltségű cégeknél, beleértve azokat is, amelyek folyamatban vannak. Tehát az újdonság az, hogy csupán az állam által birtokolt részvények privatizálására nem kerülhet sor az elkövetkező két év során. Ilyenképpen kibújtak a privatizálási „vesztegzár” alól azok a vagyontárgyak és aktívumok, amelyek nem részvényeket „testesítenek” meg, s így például eladhatók lesznek a Tarom tulajdonában lévő „szárnyaszegett” repülőgépek is.
Amúgy a kormányrendelet jóformán meg sem jelent a Hivatalos Közlönyben, de egyes napilapokban máris olvashattunk állami tulajdonú cégek vagyontárgyainak eladására meghirdetett árverésekről.

Hirdetés