Sakkvilágbajnokok (18.)

Ponomarjov, a második KO-világbajnok

Ruszlan Olehovics Ponomarjov az ukrajnai Horlivkában született 1983. október 11-én. Orosz nemzetiségű ukrán sakkozó, nagymester (1998), az ukrán sport tiszteletbeli mestere, a FIDE szerinti sakkvilágbajnok 2002–2004 között. Ukrán színekben kétszer nyert olimpiai aranyat, a Nemzetek versenyének és a csapat világbajnokságának győztese, U12 és U18 korosztályos ifjúsági világbajnok, valamint U12 és U18 korosztályos sakk-Európa-bajnok, Ukrajna sakkbajnoka. A dortmundi szuperverseny győztese (2010). Addigi legfiatalabbként érte el 14 éves és 17 napos korában a nemzetközi nagymesteri címet. Minden idők legfiatalabb sakkvilágbajnoka, amely címet 18 éves és 3 hónapos korában szerezte meg, miután megnyerte a 2002-es FIDE-világbajnokságot. Címét 2004-ben vesztette el, mivel nem indult el a 2004-es FIDE-világbajnokságon. 

Az első sakklépés
Ponomarjov ötéves korában apjától tanult meg sakkozni. Kilencéves korában már elsőosztályú sakkozó. 1993-ban költöztek át Krematorszkba, ahol nagybátyja a helyi sakk-klub vezetője volt. Első edzője unokatestvére, Borisz Ponomarjov volt. 1994-ben, 10 éves korában harmadik helyezést ért el az U12-es világbajnokságon. 1995-ben első lett az U12 korosztály Európa-bajnokságán. 1996-ban, egy évvel később megnyerte a 18 éven aluliak Európa-bajnokságát, a következő évben, 1998-ban pedig a 18 éven aluliak világbajnokságát. 1999-ben tagja volt az U16 korosztályos sakkolimpián aranyérmet nyert ukrán válogatottnak. Alig 14 évesen, 1997-ben jelölték a Sakk-Oscar-díjra, ahol a 18. legtöbb szavazatot kapta. 1998-ban, 14 éves korában nagymesteri címet kapott, ezzel a valaha volt legfiatalabb sakknagymester lett. Ez a rekord azóta megdőlt. 2000-ben, 16 évesen vezette a 20 éven aluliak világranglistáját.

Világbajnoki címszerzés
A világbajnoki címért folyó küzdelemsorozatban először 1998-ban, 15 éves korában indulhatott, és a Donyeckben rendezett zónaversenyen első helyezést ért el. Az 1999-es FIDE-világbajnokság egyenes kieséses párosmérkőzései során az első fordulóban 1,5–0,5-re legyőzte Al Modiahkit, a második fordulóban azonban többszöri rájátszás után 4–2 arányú vereséget szenvedett Veszelin Topalovtól. A 2000-es FIDE-világbajnokságon kevésbé sikeresen szerepelt, és már az első fordulóban búcsúzni kényszerült, miután 1,5–0,5 arányú vereséget szenvedett a vietnámi Dao Tien Haitól. A harmadik nekifutásra, a 2002-es FIDE-világbajnokságon 18 évesen felért a csúcsra. A 2001-es Európa-bajnokságon holtversenyben 1. helyen végezve ezüstérmet szerzett, és ezzel az eredményével kvalifikálta magát a világbajnokságra. A 128-as főtáblán az első fordulóban a kínai Li Wenliang ellen győzött 1,5–0,5-re, majd a holland színekben induló Szergej Tyivjakov ellen rájátszás után 3–1-re, a bolgár Kiril Georgiev ellen 2–0 arányban győzött, és a legjobb nyolc közé jutásért az orosz Alekszandr Morozevics fölött aratott 2,5–1,5 arányú győzelmet. A legjobb négy közé az orosz Jevgenyij Barejev elleni 3–1-es győzelemmel jutott tovább, a döntőbe jutásért a szintén orosz Peter Szvidler fölött diadalmaskodott 2,5–1,5 arányban. A világbajnokság döntőjében párosmérkőzésen 4,5–2,5 arányban verte Vaszilij Ivancsukot, így minden idők legfiatalabb versenyzőjeként 18 évesen FIDE-világbajnok lett. Szervezés alatt állt, hogy 2003 szeptemberében 14 játszmás párosmérkőzést vívjon Garri Kaszparovval Jaltában, amely mérkőzés győztese a Vlagyimir Kramnyik – Lékó Péter mérkőzés győztesével játszott volna; így a Prágai Egyezmény értelmében újra lehetett volna egyesíteni a sakkvilágbajnoki címet (hiszen 1993–2006 között párhuzamosan két világbajnok volt). Ponomarjov a mérkőzés feltételeinek több pontjával nem értett egyet, ezért a találkozó elmaradt. Ponomarjov az izraeli sakkozókkal való szolidaritás miatt (akik nem kaptak beutazási vízumot az országba) több élsakkozóval együtt (a világranglista első 10 helyezettje közül csak ketten indultak el) nem vett részt a líbiai Tripoliban rendezett 2004-es FIDE-világbajnokságon. Ezzel automatikusan elveszítette FIDE-világbajnoki címét.

Világkupa-versenyek
Ponomarjov megnyerte a 2005-ös világkupát, ezzel jogot szerzett a 2007-es világbajnokjelölti tornán való indulásra. A világbajnokjelöltek versenyén a kvalifikációs párosmérkőzések első fordulójában azonban 3,5–2,5 arányban vereséget szenvedett Szergej Rublevszkijtől, így kiesett a további versengésből. A 2007-es világkupa versenysorozaton a negyeddöntőben kapott ki a későbbi győztes Gata Kamskytól. A 2009-es világkupán egészen a döntőig jutott, ahol többszöri rájátszás után csak a villámpartik döntöttek, és Borisz Gelfand ezekkel nyert 7–5 arányban. A Grand Prix-sorozaton csak egy versenyen játszott, 2010-ben Asztrahányban, azon a 2. helyet szerezte meg, de az összesített pontversenyben ez nem volt elegendő a továbbjutó helyek valamelyikéhez. A 2011-es világkupán az elődöntőig jutott, és ott a későbbi győztes Peter Szvidlertől kapott ki 1,5–0,5 arányban. A harmadik helyért folyó mérkőzésen 2,5–1,5 arányban alulmaradt Ivancsuk ellenében. A 2013-as világkupán már a 2. fordulóban kiesett, miután többszöri rájátszás után 5–4 arányban kikapott az orosz Daniil Dubovtól. A 2013-as Grand Prix-sorozaton sem sikerült a világbajnokjelöltek versenyébe továbbjutás, mert összesítésben csak a 11. helyet szerezte meg.

Ponomarjov sakksikerei
Ponomarjov 2002-ben a kimagaslóan erős (2732 átlag-Élő-pontszámú) linaresi tornán 2. helyezést ért el Garri Kaszparov mögött. 2005-ben megnyerte a szintén erős (2642 átlagpontszámú) pamplonai nemzetközi versenyt. 2005. novemberben az „Ember Gép Ellen Csapatvilágbajnokságon” ő volt az egyetlen ember, aki játszmát nyert számítógép ellen. Áldozata a Hydra sakkprogram volt. 2006-ban holtversenyben Levon Aronjánnal és Lékó Péterrel az első helyen végzett a 2727-es átlagpontszámú Tal-emlékversenyen. 2009-ben Hikaru Nakamurával holtversenyben első helyezést ért el a Donostia Chess Festivalon San Sebastianban. 2010-ben egy pont előnnyel a mezőny előtt nyerte a 2731-es erősségű dortmundi Sparkassen-versenyt. 2011-ben 2853-as teljesítményértékkel nyerte meg Ukrajna történetének addigi legerősebb sakkbajnokságát. 2012-ben a 2. helyen végzett a 13. Anatolij Karpov Nemzetközi Versenyen, 2013-ban holtversenyben az első helyen végzett Ukrajna bajnokságán. 

FIDE kontra PCA
Az 1990-es években a sakkmozgalom felbomlott. 1993-ban a jelenlegi világbajnok, Garry Kasparov és a kihívó Nigel Short (Anglia) korrupcióval vádolta a FIDE-t, kilépett a FIDE-ból, és megalapította a Professzionális Sakk Egyesületet (PCA). Egy ideig két sakk-világbajnok létezett egyszerre: a FIDE és a PCA változat szerint. 1996-ban a PCA megszűnt létezni a szponzor elvesztése következtében, ezt követően a PCA-bajnokok „világbajnokként” lettek ismertek. 2006-ban helyreállították a FIDE monopóliumát a világbajnokság megszervezésében és a sakk világbajnokának megítélésében. 
Tehát az 1993 és 2006 közötti időszakban a sakkvilág  „nehéz időket” élt át. Ebben az időben a cím két változatban létezett – FIDE és PCA. A világbajnoki címet ebben az időszakban nem párosmérkőzéseken játszották, hanem egy kieséses verseny formátumban. A verseny győztese világbajnoki címet kapott. Senki sem veszi el a győzelem fontosságát a bajnokságért folytatott küzdelemben. A bajnokság értéke ebben az időszakban azonban kissé alacsonyabb, mint a megnyert címmérkőzés. Ezt így értékeli a sakkvilág. Úgy tartják, hogy a klasszikus sakknak tizenhat elismert bajnokai voltak. Ezeket a világbajnokok hivatalos mérkőzésen szerezték címüket.

Győzelem tisztáldozattal 
Ponomarjov valaha volt legmagasabb értékszáma 2764, ezt 2011 júliusban érte el, legjobb helyezése a világranglistán a 6. helyezés volt, amelyet 2002. áprilisban és 2006. áprilisban ért el. A 2010-es 38. dortmundi szuperversenyt Ponomarjov nyerte teljes pontelőnnyel Le és Kramnyik előtt. A második fordulóban Ruszlan Ponomarjov (2374) tisztáldozattal szedte szét Vlagyimir Kramnyik (2790) exvilágbajnok állását.

Anekdoták
Benjamin Franklin amerikai feltaláló, író a sakkozásról alkotott három szabálya:
„Ne csüggedjünk, ha pillanatnyilag rosszul állnak a dolgaink, reménykedjünk a dolgok jobbrafordulásában, s végül, legyünk továbbra is kitartóak a kiút keresésében.”
 

Ponomarjov – Kramnyik: Katalán megnyitás

1.d4 Hf6 2.c4 e6 3.g3 Fb4+ 4.Fd2 Fe7 5.Fg2 d5 6.Hf3 0–0 7.0–0 c6 8.Vc2 b6 9.Bd1 Fa6 10.He5 Vc8 11.Hc3 Hbd7 12.Bac1 He5 13.de5 Hd5 14.cd5 cd5 15.Ff4 g5 (Minőségáldozat következik. Lásd az ábrát!) 16.Fd5! ed5 17.Hd5 Vd8? (Ez már hiba, de 18…Fd8! 19.Vf5 Hc5! vagy 19.Vd2 Vb8 20.e6 gf4 21.e7 Ve5 22.ef8V+ Hf8 tartaná az egyensúlyt.) 18.Hc7 Bc8?? (Végzetes hiba, de 18…gf4 19.Ha8 Fc5 20.Vf5 Fb5 21.b4 Va8 22.bc5 Hc5 23.gf4 Fe2 24.Bc3 He4 25.Bh3 h5 26.f3 Vc6 27.Vh5 Vg6+ 28.Vg6+ fg6 29.Bd7 Hc5 30.Ba7 után világos esélyei jobbak.) 19.e6! fe6 20.Vc6 Ve8 21.Ve6+ Vf7 22.Bf7+ Kf7 23.Ha6 gf4 24.Bc8 Bc8 25.Bd7 Bc2 26.Hb4 Bb2 27.Hc6 Be2 28.Ba7 f3 29.h4 h5 30.Be7+ Be7 31.He7 Ke7 32.g4!! hg4 33.Kh2 Ke6 34.Kg3 Kf5 35.a4 Ke4 36.Kg4 és Kramnyik feladta (1–0).


Hirdetés

Hirdetés