Újabb kedvezőtlen döntés

Parlamenti nem a magyar forradalom ünnepére

Március 15-i megemlékezés a Nyergestetőn. Hivatalosan nem ünnep —   Fotó: László F. Csaba

Nagy többséggel elutasította a képviselőház tegnap a Romániai Magyar Demokrata Szövetség törvénytervezetét, amely március 15-ét a romániai magyar közösség ünnepévé nyilvánította volna.

A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatók igény esetén szabadnapot adhattak volna a magyar alkalmazottaiknak, a közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.
A képviselőházi vita során a kezdeményezők nevében Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a jogszabály a magyarság ünnepének hivatalos elismeréséről rendelkezik, és nem rövidíti meg a román többséget. Az RMDSZ elnöke azt kérte román képviselőtársaitól: adjanak egy esélyt a „remény politikájának”, ne hallgassanak a gyűlölködőkre, bizonyítsák be, hogy nemcsak porhintés volt, amikor igyekeztek a külföldi partnerek elvárásainak megfelelően viszonyulni az etnikumközi kapcsolatokhoz az európai uniós és NATO-csatlakozás előtt.
Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felidézte: az erdélyi magyarság az utóbbi három évtizedben szabadon ünnepelte március 15-ét, két román államfő és tíz miniszterelnök köszöntötte a magyarok ünnepét. Rámutatott: nincs a bukaresti parlamentben olyan román párt, amely – államfővé vagy miniszterelnökké választott képviselője révén – ne tett volna ilyen korrekt gesztust a magyar közösség felé, az RMDSZ-tervezet elutasítása pedig szerinte megkérdőjelezné ezen üzenetek őszinteségét, a szavak és tettek közti ellentétet bizonyítaná.
A 2017-ben beterjesztett RMDSZ-es törvénytervezet napirendre tűzését kezdeményező Marius Pașcan, a – Traian Băsescu volt államfő által alapított – Népi Mozgalom Pártjának (PMP) frakcióvezetője szerint a március 15-ről szóló törvénytervezetével az RMDSZ arra akarja kényszeríteni a románokat, hogy ünnepként fogadják el „negyvenezer erdélyi román lemészárlását és háromszáz falu felperzselését”, és mindazt a szenvedést és elnyomást, amit szerinte az 1848-as magyar forradalom, a magyar királyság és Erdély uniója jelentett az erdélyi románság számára.
Daniel Gheorghe, a kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azt állította: pártjának nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyaroknak – a roma vagy tatár kisebbséghez hasonlóan – törvénnyel elismert ünnepnapjuk legyen, de szerinte egy másik dátumot kellene választaniuk, mert március 15. a románok számára nem a román-magyar a jelképezi és olyan, mintha Magyarországon ünnepnappá válna december elseje, az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója.
Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője abszurdnak nevezte, hogy a parlamentben a képviselők történelmi sérelmek felemlegetésével foglalkoznak, szerinte a románságnak – tetszik, nem tetszik – el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok március 15-ét nyilvánították ünnepükké.
A képviselőház tegnapi ülésén a törvényhozók 234 szavazattal 30 ellenében 22 tartózkodás mellett megerősítették az emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottság jelentését, amely az RMDSZ törvénytervezeté­nek elvetését javasolta – közölte a Mediafax hírügynökség. Az RMDSZ-frakciónak 21 tagja van. A kétkamarás parlament szenátusa 2017 novemberében szintén nagy többséggel (82 szavazattal 8 ellenében, 11 tartózkodás mellett) utasította el, hogy március 15. a romániai magyarság hivatalos ünnepe legyen.

Korodi Attila: ismételten be kell terjeszteni a törvénytervezetet
Az ügyben lapunk megkereste Korodi Attila parlamenti képviselőt is. A politikus elmondta, a törvénytervezettel kapcsolatos vita jó volt, hiszen teljesen más életképek és meglátások ütköztek.
– Amit jó volt látni, az az, hogy felszólalt Marius Pașcan, valamint a liberálisok részéről az Ilfov megyei fiatal képviselő is. Ők arról hírhedtek, hogy a nacionalista szövegeket folyamatosan öntik a parlament üléstermében. Azért mondom, hogy jó volt ezt látni, mert összességében ezzel letudódott a román oldalról a vita. Persze felszólalt az USR részéről a brassói Benga képviselő is, aki úgy gondolta, hogy ebben a történetben nem szabadna a román állam megkérdezze vagy ellenkezzen, hogyha egy közösség eldönti, melyik az ő nemzeti napja. Ez egy kivétel volt, mert az USR sem szavazott mellettünk – mutatott rá a parlamenti képviselő. Hozzátette: az eredmény várható volt.
– Én nem vagyok csüggedt. Ez egy helyzet, mi tudomásul kell vennünk, hogy ez a helyzet, és a következő legjobb lépés az, hogy ismételten be kell terjeszteni március 15-e kérdését a parlamentbe, vagyis napirenden kell tartani. Azt gondolom, hogy Kelemen Hunor és Szabó Ödön kollégáim a felszólalásukban egyértelműen elmondták azt, hogy a forradalom idejére vonatkozó történelmi kontextusban, illetve a mai világ kontextusában miért fontos az, hogy a magyar közösség megünnepelje Romániában is a nemzeti ünnepünket – jegyezte meg Korodi Attila.

HN-összeállítás