Nyaralási tervek 2020-ra: Olvasóink nem mondtak le a vakációzásról

A fogarasi vár. A környékre utaznának inkább —   Infografika: Xantus G. Lehel

Nemrégiben arra kértük olvasóinkat, hogy válaszoljanak néhány, az idei nyaralási tervekkel kapcsolatos kérdésünkre. A Facebook-oldalunkon közzétett kérdőív kérdéseire adott válaszok – még ha nem is tekinthető reprezentatívnak a felmérés – azt sugallják, hogy a válaszadók még a helyzet letisztulására várnak, de nem mondtak le végképp idei nyaralási terveikről.

Még ha később is, mint tervezték, kérdőívünkre válaszoló olvasóink nem mondtak le idei nyaralási terveikről. Első kérdésünk így szólt: Ön nyaralt, utazott valahová az elmúlt két évben? A válaszadók 10 százaléka nem nyaralt sehol az elmúlt időszakban, többen azonban külföldön és belföldön egyaránt nyaraltak, ugyanis a válaszadók 60,6 százaléka külföldön nyaralt, 46,6 százaléka pedig belföldön. A nem válaszolók, vagy a választ megtagadók aránya 1 százalék.
Ön szerint, a mostani helyzetet figyelembe véve, van-e értelme nyaralást tervezni? – hangzott következő kérdésünk. A válaszadók zöme, 48,1 százaléka szerint akkor van értelme a tervezgetésnek, ha a helyzet letisztul; 21,2 százaléka szerint semmi értelme nyaralást tervezni; 17,8 százalék választotta azt az opciót, miszerint „Már gondolkodtam a nyaraláson, a nyár végére vannak terveim”; 6,3 százalék nagyon optimista, ugyanis már a nyár elejére vannak tervei; 5,3 százalék szerint pedig van értelme a tervezésnek, ugyanis „ez az állapot hamarosan véget ér”. Nem tudott vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre a válaszadók 1,4 százaléka.
Az úticélok tekintetében a válaszadók zöme csak a környéken menne valahova – 30,3 százalék; messzebbre menne, de nem külföldre – 26,9 százalék; a környező országokba – 22,4 százalék; távolabbi európai országba 11,8 százalék, a bizonytalanok, nem válaszolók aránya pedig meghaladja az 5 százalékot.
Mindez az úticélok változását is jelzi, ugyanis következő – szintén több válaszlehetőséget felkínáló kérdésünk így szólt: Hol szokott általában nyaralni? A válaszokból kiderült, hogy általában belföldi úticélokat választott korábban – 38,1 százalék; a környező országokba utazott (Magyarországra, Bulgáriába vagy Szerbiába) 37 százalék; más európai országokba 35 százalék; 6 százalék pedig azt állította, nem szokott nyaralni; a nem válaszolók aránya 1 százalék. A válaszadók zöme a családjával vagy baráti társasággal szokott nyaralni – 46,6 százalék; párjával nyaral 36,5 százalék, társas utazást választ 11,5 százalék, egyedül utazik 2,4 százalék.
A válaszadók több mint harmada 2500 és 5000 lej közötti összeget költ nyaralásra (35,1 százalék), közel ugyanannyian (34,1 százalék) 1000 és 2000 lej közötti összeget; 13,5 százaléka 1000 lej alatt; 11,5 százaléka pedig 5000 lej fölött; a nem válaszolók aránya 5,8 százalék.
A válaszokból kiderül, hogy a válaszadók közel fele – 47,1 százalék – idén is annyit fordítana nyaralásra, mint korábban; 24 százaléka valamivel kevesebbet; 19,2 százaléka pedig sokkal kevesebbet. Többet, illetve sokkal többet 2,4, illetve 1 százalék költene, a nem válaszolók aránya 6,3 százalék.
Utolsó kérdésünk a tervezett nyaralás időpontjára vonatkozott. Így a válaszokból kiderült, hogy 36,8 százalék augusztusra, 24 százalék szeptemberre, 12,7 százalék júliusra tervezi nyaralását, nem tudja, illetve nem válaszolt 26,5 százalék.
S végül néhány érdekes adat: válaszadóink 77 százaléka nő, zömük 41 és 60 év közötti (27,4 százalék 41 és 50 év közötti, 31 százalék pedig 51 és 60 év közötti), 28,8 százalék a közalkalmazottak aránya, a diplomások aránya pedig 60,1 százalék.
Messzemenő következtetéseket nem tudunk levonni ebből a felmérésből, de arra mindenképp rávilágít, hogy milyen mértében hatott a világjárvány vakációs terveinkre.

HN-összefoglaló
 

Kapcsolódó cikkek