Hirdetés


Az idén kétszer szavazunk

Nem olcsó mulatság…

Idén, ha minden igaz, a szavazásra jogosult állampolgárok kétszer is az urnákhoz kell járuljanak: először szeptember 27-én a helyhatósági választások alkalmából, majd valamikor december elején a parlamenti választások okán. A demokrácia eme megnyilvánulásának viszont megvan az ára is, mélyen az államkasszába kell nyúlni.

Hecser Zoltán
hecser.zoltan@hargitanepe.ro
Az idei választások rendkívüli körülmények között zajlanak, s mikor ezt mondjuk, mindenekelőtt a világjárványt tartjuk szem előtt. Ugyanakkor a sajátos egészségbiztonsági intézkedések foganatosításának jelentős a költségvonzata is.

Szerény becslések
szerint 700-800 millió lejre
rúgnak a költségek
Szerény szakértői becslés szerint is a választásokkal és a pártok finanszírozásával kapcsolatos állami kiadások 2020-ban 700-800 millió lejre rúghatnak. Ebből 200 millió lejre tehető a politikai pártok kampányon kívüli finanszírozása, ugyancsak 200 millió lejt a helyi választásokkal kapcsolatos költségek visszatérítése, 100 millió lejt a parlamenti választások költségeivel kapcsolatos visszatérítések, 100 millió lejt a kormánynak a helyhatósági választások megszervezésével kapcsolatos kiadásai és újabb 100 millió lejt a parlamenti választásokkal kapcsolatos kormányzati kiadások. 
Egyes politikai elemzők szerint a szóban forgó költségek nem nevezhetők túlontúl nagyoknak, tekintettel arra is, hogy romániai viszonylatban a választásokon induló pártok száma viszonylag jelentős. Az egy más ügy, hogy kevesebb párt képviselői jutnak be a parlamentbe, de így is a parlamenti pártok száma évek óta 5-6 között mozgott.

Egyelőre biztos
a szeptember 27-i időpont
Az már szinte biztosra vehető, hogy szeptember 27-én megtartják a helyhatósági választásokat. A kormányfő szerint nem következhet be semmi olyan esemény, amely okán elnapolnák az eseményt. Szerintünk, ha esetleg bekövetkezne, akkor egészségvédelmi szempontból egy akár tragikusnak is nevezhető helyzettel szembesülne az ország.
Országszerte nagy harc ígérkezik a 41 megyei tanácselnöki, a több mint 1300 megyei tanácsosi, a 40 000 helyi tanácsosi és a közel 3200 polgármesteri funkció elnyeréséért. Választási szakértők szerint a megyeszékhelyek szintjén a legádázabb küzdelemre Jászvárosban, Kolozsváron, Temesváron, Aradon, Brassóban és Marosvásárhelyen, valamint a fővárosban lehet számítani.

Választási küzdelem,
összegszerűen
Nézzük meg, mit jelent ez a „küzdelem” a pártok pénzügyei szempontjából. Induljunk ki abból, hogy a megelőző, a 2016-os esztendei helyhatósági választások alkalmával a pártok bevételei 55 millió lejre rúgtak, a kiadásaik pedig 54 millió lejre. Az idén jóval nagyobb összegekre lehet számítani, a bevételek oldalán 230 millió lejre, a kiadások oldalán pedig 220 millió lejre. (Nyomatékolnánk, hogy kizárólag a helyhatósági választásokkal kapcsolatos bevételekről, illetve kiadásokról van szó.)
Ugyanakkor az Állandó Választási Szakhatóság (AEP) szerint az idei esztendőben a várható visszatérítésre igénylendő összegek értéke 210 millió lej lesz, a tényleges visszatérítésé pedig 190 millió lej körül. (Emlékeztetnénk: azok a pártok/független jelöltek, akik országos szinten megszerzik a szavazatok legalább 3%-át, jogosultak a kiadásaik visszatérítésére közalapokból. Akik nem érik el ezt a százalékarányt, csak azon költségek visszatérítésére jogosultak, amelyeket azokban a szavazókörzetben eszközöltek, ahol meglépték a szóban forgó 3%-os küszöböt).
Egyébként az AEP adatai szerint 2016-tól errefelé a politikai alakulatnak nyújtott állami szubvenciók értéke évről évre nőtt, így az 2016-ban 14,5 millió lej volt, 2017-ben 30 millió lej, 2018-ban 170,3 millió lej, a tavaly 252,6 millió lej, az idén pedig a hivatalos becslés szerint 181,4 millió lej lehet. (Az idén a pandémiára való tekintettel csökkentették a pártok finanszírozásra szánt pénzalapot.) Az esztendő első 8 hónapja során egyébként a pártfinanszírozásra fordított közpénz 126 millió lejre rúgott, abból 63 millió lej a szociáldemokratákat illette meg, 36,6 millió lej a liberálisokat, 9,2 millió az USR-t, 7,2 millió lej az ALDE-t, 4,4 millió a PMP-t, 2,8 millió lej a Pro Románia pártot és 2 millió lej a többi politikai pártokat. Ezen a listán nem szerepel az RMDSZ, lévén, hogy nem a pártfinanszírozásra szánt pénzalapokból szubvencionálják. 
Megkétszerezett kiadások
Térjünk vissza az idei választásokra, és nézzük meg, milyen pénzügyi vonzata van a parlamenti választásnak. A pártoknak a választásokkal kapcsolatos bevételei 2016-ban 51, 7 millió lejre rúgtak, az idén pedig meg fogják haladni a 100 millió lejt. A négy évvel ezelőtti választások során költségeik 50,9 millió lejt tettek ki, az idén viszont meg fogják haladni a 100 millió lejt. Érdemes talán megemlíteni azt is, hogy az AEP-től származó adatok szerint 2016-ban a visszatérített összegek 42,7 millió lejt jelentettek, azaz az elköltött összegek 83%-át. 
Közvetlenül nem idetartozik, de érdemes utalni arra is, hogy mi történt a múlt esztendei választások során a költségek tekintetében. Az államelnöki választásokra a szociáldemokraták költötték a legtöbbet, 19,7 millió lejt (abból 3,1 millió lej privát finanszírozás és 16,3 millió közpénzből), az állami költségvetésből visszaigényelt összeg 3,1 millió lej lévén, a liberálisok 18,4 millió lejt költöttek, méghozzá közpénzből, a Pro Románia 11,7 millió lejes kiadást könyvel el, méghozzá privát finanszírozásból, s azt utólag visszaigényelték az állami költségvetésből, a PMP privát alapokból 7 millió lejt költött el, s azt vissza is igényelték, az USR 4,9 millió lejt, abból csupán 300 000 lej volt közpénz, a privát finanszírozás 4,5 millió lejt tett ki, s azt vissza is igényelték, az ALDE költségei 4,5 millió lejre rúgtak, abból 4,2 millió lej volt privát pénz, s azt visszaigényelték. Amúgy az államelnöki választásra „benevezett” pártok összköltségei meghaladták a 78 millió lejt.

Pénzvisszatérítés
Az Európai Parlament képviselőinek megválasztására az AEP adatai szerint a szociáldemokraták 23,3 millió lejt fordítottak, de pénzvisszatérítésre nem került sor, a liberálisok ugyancsak 23,3 millió lejt, s az állami költségvetésből 6 millió lejt igényeltek vissza, a Pro Románia kiadásai 17 millió lejre rúgtak, s ugyanannyit igényeltek vissza. Az ALDE 8 millió lejt költött el, s abból 6,7 millió lejt visszatérítettek, az USR 4,6 millió lejt, s abból „visszaszerzett” 1,5 millió lejt, a PMP költségei 4,4 millió lejt tettek ki, s ugyanannyit jelentett a visszatérített összeg. 
Ismeretes, hogy augusztus 18-án lezárult a jelöltállítás, azóta megoldódtak az esetleges fellebbezések is, augusztus 28-tól pedig megkezdődött a kampány, amely szeptember 26-án 7 órakor zárul.

Hirdetés