Hirdetés


Védőmaszkok millió számra

Nagy tétel – nagy pénz

Nemrég számoltunk be arról, hogy miként alakult a hazai gyógyszerfogyasztás a pandémia körülményei közepette, illetve miként alakult annak struktúrája. Ebben az összefüggésben említést tettünk arról is, hogy március második felétől errefelé erőteljesen fokozódott a vásárlói érdeklődés a tisztító- és fertőtlenítőszerek, valamint egyes védekező eszközök iránt. Ez utóbbiak tekintetében a védőmaszk „vitte el a pálmát”…


Március második felében egyik napról a másikra olyannyira megugrott a kereslet a védőmaszkok iránt, hogy az importőrök, a forgalmazók  képtelenek voltak eleget tenni az egészségügyi intézmények és a lakosság igényeinek. Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy elszabadult a maszkok ára is… Ahogy az lenni szokott, akadtak élelmes vállalkozók, akik rácsaptak a „lehetőségre”, és sikerült szert tenniük kisebb-nagyobb mennyiségű  maszkra, amit pofátlanul, azaz kirívóan magas áron sikerült értékesíteniük. Azóta némileg javult az ellátás, talán a maszkok minőségével sincs túlontúl sok gond, s a különböző típusú maszkok árai időközben ugyan csökkentek, de továbbra sincsenek „köszönő viszonyban” a januári vagy februári árakkal. Vitathatatlan, hogy az országba bekerült minőségileg nem megfelelő, illetve más rendeltetésű védőmaszk is, a maszkvásárlási csapdába pedig a piacvezető, az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozó Unifarm Rt., is „belesétált”. (Egyes vélemények szerint nem véletlenül és nem akaratlanul. Ez viszont egy más ügy, amely állítólag egyik tárgyát képezi annak a kivizsgálási eljárásnak, amely folyamatban van jelenleg a cégnél. Ugyanakkor azt is érdemes megemlíteni, hogy egy számvevőszéki terjedelmes jelentésben is sok vonatkozásban elmarasztalták az Unifarm Rt.-t.) A fogyasztóvédelmi hatóság különben többször is figyelmeztetéseket adott ki egyes maszktípusok minőségével kapcsolatosan, tételesen megnevezve a kerülendő „portékákat”. Közvetlenül nem tartozik ide, de utalhatunk arra is, hogy a kormány által beígért, illetve bevállalt maszkjuttatást sem koronázta eddigelé siker, lévén, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő személyek számára ingyenesen juttatandó maszkoknak csupán egy része érkezett meg a címzettekhez.

Fél év alatt 272 millió euró…
Térjünk a tárgyra, nevezetesen a maszkvásárlásra. Arra vonatkozóan pontos és naprakész adatokkal talán senki sem rendelkezik. Milliókról van szó, sőt a darabszám tekintetében akár több száz millióról is, de hogy pontosan mennyit forgalmaztak milyen áron és az mennyibe került országos szinten, csak megsaccolni lehet. Bele lehet fogózni viszont egy tanulmányba, amelyet nemrégiben hozott nyilvánosságra az Európai Unió statisztikai intézete, az Eurostat. Nos, abban többek között az szerepel, hogy Románia az esztendő első félévé-
ben 272 millió euró értékű védőmaszkot importált, s ezzel az értékkel európai viszonylatban a 10. helyet foglalta el, közvetlenül Magyarország szomszédságában, amely a maga 226 millió importjával a névjegyzék 11. helyén szerepel. Amúgy az Európai Unió tagállamai által importált maszkok értéke meghaladta a 10,2 milliárd eurót. Az első helyre 4,4 milliárd eurós importtal Németország került, a másodikra 3,4 milliárd euróval Franciaország, a harmadikra pedig közel 1,8 milliárd euróval Olaszország. Az érdekesség kedvéért megemlítenénk, hogy a Romániánál jóval kisebb Hollandia 833 millió euró értékben importált maszkot, Belgium 617 millió euró értékben, Ausztria 331 millió euró értékben, Csehország pedig 280 millió euró értékben. 
Összehasonlítva a múlt esztendei import értékével, meglepő következtetésre juthatunk: az 25,4 millió euró volt, ezek szerint az import az idén a tavalyihoz képest közel tizenegyszeresére növekedett. A legnagyobb arányú, illetve értékű importra áprilisban került sor, amikor is annak értéke meghaladta a 162 millió eurót. Amúgy nem csak Romániában ugrott meg az import és nem csak Románia költött többet maszkra, mint a tavaly. Nem, mert Európa-szerte márciustól kezdődően hiánycikknek bizonyult a védőmaszk, kevés uniós tagállam mondhatta el magáról, hogy rendelkezett megfelelő készletekkel. Általában a hazai termelés nemigen fedi a szükségleteket, egyetlen európai országban sem, s jobbára azt Kínából importálták és importálják most is. Kínában viszont bizonyos korlátozó intézkedéseket foganatosítottak az esztendő elején és beszűkültek a beszerzési források. Jelenleg viszont a helyzet másként fest, egyrészt azért, mert Kína fokozta a termelését és lazított a korlátozásokon is, másrészt pedig azért, mert az európai országok is viszonylag gyorsan bővítették kapacitásukat, sőt új gyártóegységeket építettek fel. Románia első félévi importjának 92%-át Kínából fedezte, s a szóban forgó időszakban a kínai behozatal 2019 azonos időszakához viszonyítva 62%-kal növekedett. Továbbá importáltunk jobbára kisebb mennyiségekben maszkokat Vietnámból, Törökországból, Hongkongból és az Egyesült Királyságból – legalábbis az Eurostat tanulmánya szerint. Ami a Kínából importált maszkokat illeti, azok áprilisban bizonyultak a legdrágábbaknak: egy 50 maszkot tartalmazó szett ára 150 lej körül volt. Utólag az árak csökkentek, s piaci elemzők szerint jelenleg egy 50 maszkot tartalmazó szett ára a forgalmazóknál 40–100 lej között mozog.

Van hazai is
Hazai viszonylatban is akadt olyan cég, amely viszonylag rövid idő alatt képes volt beindítani a védőmaszkok gyártását. Egy hazai üzletember tulajdonában lévő, a Taparo Csoporthoz tartozó, láposi székhelyű Techtex Kft.-ről van szó. (A Taparo Csoport egyébként több mint 15 évvel ezelőtt létesült, s az mindenekelőtt kárpitozott bútorgyártásban érdekelt, s mint ilyen, a hazai bútoripar toplistáján a tavaly a hetedik helyet foglalta el, alkalmazottainak száma pedig megközelítette az 1100-at.) Annak idején Láposon egy gyapotfonodát privatizált a cégcsoport tulajdonosa, s azt alakították át műszaki textíliák gyártására. Márciusban egy 20 millió eurós befektetés révén helyeztek üzembe maszkgyártó gépsorokat, a termelőkapacitást 50 millió maszkban jelölve meg, s azt Dr. Albert márkanéven kívánták forgalomba hozni. E hónap elején jelentette be a cég egyik illetékese, hogy ezt a kapacitást elérték, és éves viszonylatban 600 millió maszk legyártása lesz lehetséges, valamint körülbelül 1,5 millió védőruha, fejvédő és cipővédő. Termékeik közül van, amelyeket már exportálnak is, többek között Izraelbe. Sebészeti maszkokat viszont nem, mert azok kivitele kormányhatározat értelmében továbbra is tiltott. A szóban forgó 20 millió eurós befektetés lehetővé teszi a már említett védőfelszereléseken kívül másabb termékek, többek között nedves törlőkendők, valamint nedvszívó törlőkendők, pelenkák, vattakorong stb. gyártását is.

Hirdetés