Trágyatárolási és -kezelési útmutató

Mielőtt meginnánk a levét

Trágyát kihordó gazdák Galambfalva határában. Székelyföld-szerte megszokott látvány —   Fotók: Domján Levente

Az emberiség számára egyre nagyobb kihívást jelent a környezet tiszta, élhető állapotban való megtartása. A vizek esetében az egyik legkritikusabb probléma a mezőgazdaságból származó nitrátokkal való szennyezés, 
a döntéshozók így több támogatás folyósítását is adott szabályok betartásához kötötték, emellett tetemesek a kiszabható büntetések is. 
Ebben a témakörben nemrég Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője tartott előadást a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete által működtetett falugazdász-hálózat tagjainak heti online képzésén.

A vizek nitrátokkal való szennyezését megelőzni hivatott helyes mezőgazdasági gyakorlat módszereiről több hazai és uniós jogszabály is rendelkezik. Az EU víz-keretirányelvének (2000/60/EK) rendelkezéseit Romániában a Vizek Törvénye (Legea apelor nr. 107/1996) emeli át a hazai szabályozásba. Az ugyancsak uniós Nitrát Irányelvet – mely a vizek mezőgazdasági forrásból való szennyezését hivatott megállítani – a 2000/964-es kormányhatározat veszi át. A Nitrát Irányelv része a közösségi agrárpolitikának is. A különféle támogatások folyósításának feltételét képező ökomegfelelőségi előírásokat (SMR – Statutory Management Requirements) és a mezőgazdasági területek állapotát megóvni hivatott rendelkezéseket (GAEC – Good Agricultural and Enviromental Conditions) hazánkban a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztérium, valamint az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Ügynökség 352/636/54/2015-ös számú közös rendelete szabályozza. Általánosságban a vizek mezőgazdasági forrásból származó nitrátfertőzésének megelőzését a Jó mezőgazdasági gyakorlatok című összeállítás tartalmazza – az alábbiakban ebből közlünk részleteket.
A 100 számosállatnál (SZÁ) kisebb állományú farmokon az istálló trágyatárolása és -feldolgozása egyéni vagy községi trágyatelepeken valósítható meg. A 100 SZÁ-nál nagyobb létszámú állattartó telepek esetében a trágya tárolásához, feldolgozásához környezetvédelmi jóváhagyásra van szükség. Ha a farm az ipari kibocsátásokat szabályozó 2010/75/UE irányelv alá esik, akkor a trágya tárolásához, feldolgozásához integrált környezetvédelmi jóváhagyást kell beszerezni.

Egyéni trágyatárolók

Egyéni trágyatárolók létesítésekor néhány fontos szempontot kell betartani. Lehetőleg vízszintes vagy minél kisebb lejtésű területen létesítsük ezeket. Folyóvizektől, csatornáktól, más vízfelületektől legalább száz méter távolságra. Lakóházaktól, ivóvízforrásoktól legalább ötvenméteres távolságra helyezzük el. Ha a fenti körülmények nem biztosíthatók, akkor a trágyatároló a vízforrásoktól a völgy irányába a lehető legtávolabb legyen. Az alap legyen beton, esetleg ellenállóbb műanyag fólia. Ahol lehetséges, a trágyatároló köré ajánlott 2-3 méter szélességben növényeket telepíteni. A trágyatároló kapacitását a háziállatok fajtája és létszáma, illetve a keletkező trágya típusa függvényében kell meghatározni.

Híg trágya kijuttatására szolgáló munkagép. Nem mindig szabad a használata

Trágya tárolása a mezőn

Istállótrágya időszakosan a mezőn is tárolható, amennyiben alaposan meggyőződtünk arról, hogy nem áll fenn semmilyen felszíni vagy föld alatti víz beszennyezésének veszélye. Figyelembe kell venni továbbá az alábbi szempontokat is: csak azon a területen tárolható az istállótrágya, ahová ki lesz szórva. Az adott parcellán tárolt mennyiség nem haladhatja meg az oda kiszórható mennyiséget. Az istállótrágya egy évnél tovább nem tárolható a mezőn, továbbá a trágyát évente más-más helyen kell lerakni. A rakások vízfolyásoktól legalább húszméteres távolságra, hidrogeológiai fúrásoktól, kutaktól, forrásoktól legalább száz méter távolságra, ivóvízforrástól legalább 250 méter távolságra kell legyenek.
A trágyarakás alját ajánlott fóliával borítani, amelyre egy réteg szalmát vagy más szerves anyagot rétegezünk. A tárolóhely oldalát is ajánlott szalmával körbevenni. Az egészségügyi minisztérium 2014/119-es számú rendelete biztonsági távolságokat szab meg védett területek és egyes mezőgazdasági létesítmények között, ezeket a jogszabály 11. cikkelye sorolja fel.

Az istállótrágya felhasználása

A kiszórható istállótrágya felső értékhatárát az a nitrogénmennyiség adná meg, ami természetes vagy ásványi formában a kiszórandó trágyában rendelkezésre áll. Az érvényes rendelkezések értelmében a trágyázás során évente talajba juttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg hektáronként a 170 kilogrammot. Mivel az istállótrágyák értékei változók lehetnek, a különböző kultúrákhoz környezeti kár nélkül adagolható nitrogén mennyiségét számszerűsíteni csak a szervetlen műtrágyák felhasználási adatai alapján lehet. Az utóbbi évek országos átlagai alapján a különböző növénykultúrák esetében a kijuttatható nitrogénmennyiséget a szabályozás a lejtő meredeksége szerint két kategóriába sorolva adja meg. Legtöbb 12 százalékos lejtésű termőterületeken hektáronként évente a következő aktív nitrogénmennyiség juttatható ki: búza – 130 kg N/ha/év, szemes kukorica – 100 kg N/ha/év, burgonya – 170 kg N/ha/év, legelők – 100 kg N/ha/év. Ugyanezek a mennyiségek 12 százalékot meghaladó lejtőkön a következők: búza – 80 kg N/ha/év, szemes kukorica – 80 kg N/ha/év, burgonya – 120 kg N/ha/év, legelők – 100 kg N/ha/év.
Az istállótrágyában rejlő nitrogénmennyiség jelentősen függ annak összetételétől (alom és ürülék arányától), származásától (milyen háziállat után keletkezett), tárolásától, kezelésétől (eső elől volt-e takarva, forgatták-e rendszeresen), nem utolsósorban pedig annak érettségi fokától, s e szempontok mentén jelentősen ingadozhat, akár egyetlen trágyarakáson belül is. Trágyázni kizárólag a kiegyensúlyozott tápanyag-utánpótlás céljával szabad. Ennek mértékét és módszereit a józan észen alapuló, évszázados földművelési gyakorlat Székelyföldön nemzedékről nemzedékre helyesen adta tovább. Természeti károkat a mértéktelenség, az átgondolatlanság okozhat.

Állatgondozó istállótakarítás közben. Nem mindegy, hogy hol és miként tárolják a trágyát

Tilalmi időszakok

Az érvényben lévő szabályozások az év bizonyos időszakaiban tiltják az istállótrágya kiszórását mezőgazdasági területekre. Legelőkre és szántókra november 1.–március 15. között tilos szilárd istállótrágyát kiszórni. Szántóföldekre, őszi és más kultúrákra november 1.–március 1. között tilos híg trágyát kiszórni vagy műtrágyát adagolni, legelők esetében október 1.–március 15. között él ez a tilalom.
A tiltási időszakok az év olyan időszakaira érvényesek, amikor az átlaghőmérséklet 5 Celsius-fok alatt marad. Ilyenkor a növények növekedése lassul, tápanyag-utánpótlási igényük csökken, a fel nem használt trágyák csurgalékát – s vele együtt az értékes nitrogént – könnyedén a felszíni vagy felszín alatti vizekbe moshatja az eső. A trágyatárolók kapacitását ezért úgy kell megtervezni, hogy a tilalmi időszakban plusz az ezt követő hónapban keletkező trágyamennyiséget maradéktalanul be tudják fogadni.
Tilos a természetes vagy szervetlen trágyák kiszórása esőben, havazásban, erős napsütésben, nem szabad trágyázni hóval takart vagy erősen beázott talajokat sem. Nem ajánlott és nem is előnyös trágyát kiszórni, ha a föld erősen meg van fagyva, mélyen repedezett, vagy ha vízelvezetési munkálatokat – például drénezést – végeztek azon az elmúlt 12 hónapban.

A trágyával kapcsolatos nyilvántartások

A természetes vagy szervetlen trágyák használatát, raktározását, az ezekkel összefüggő adatokat minden farmon nyilván kell tartani. Ezekből a nyilvántartásokból ki kell hogy derüljön a farm összterülete, a földekre kiszórt természetes vagy műtrágyák mennyisége, a kiszórás időpontja, a tartalmazott nitrogén mennyisége, minden kultúra létesítésének és betakarításának dátuma, a farm állatállománya fajonként, termelési kategóriánként, az állomány nyilvántartása, a farmon való tartózkodás időtartama, a használható, maximális műtrágyamennyiségek standardjai, az állati eredetű trágyák farmon megtermelt mennyisége/importja/exportja, a behozatal vagy kivitel dátuma, a beszállító vagy vásárló adatai, a farmon, a községben található állandó vagy ideiglenes trágyatárolók befogadóképessége.

Támogatások, pályázatok

Mindazoknak a gazdáknak, akik különféle támogatásokat – egységes területalapú támogatás, agrár-környezetgazdálkodás, termeléshez kötött támogatás, fiatal gazdák megtelepedésének támogatása, illetve átmeneti országos támogatásokat, kiegészítő kifizetéseket, valamint más uniós vagy országos támogatásokat – igényelnek, szigorúan be kell tartaniuk az érvényes szabályozások szerinti ökofeltételek előírásait. Ezek a következő területekre vonatkoznak: környezet, klímaváltozás, a mezőgazdasági területek állapotának megóvása, közegészségügy, állatok és növények egészsége, állatjólét. Ezeknek a be nem tartását a különféle támogatások részleges vagy akár teljes megvonása követheti.
A pályázatok és a trágyatárolók között is összefüggés van. Tudni kell, hogy egyes gazdaságfejlesztési pályázatoknál követelmény a trágyatároló megléte. Ha pályázati pénzből szeretnénk ezt megvalósítani, akkor egy sor engedély, jóváhagyás megszerzésére köteleznek a hatóságok – ezek összegyűjtése sok esetben lehetetlen. Ha viszont nem a pályázati pénzből szeretnénk trágyatárolót építeni, akkor a pályázati iratcsomóhoz elfogadják, ha nyilatkozunk a trágyatároló meglétéről, és ezt az ellenőrző szervek gyakorlatilag is szemrevételezhetik.
 

Bokor Gábor

Kapcsolódó cikkek