Merjünk pozitívak lenni!

Mostanában nem feltétlenül jelent jót, ha valaki pozitív. Ha a közösségi oldalon a pozitív állapotot jelöli meg, ma már nem azt jelenti, hogy szépnek látja az életet és reményteljesen néz a holnap elébe, hanem, hogy pozitív lett a koronavírustesztje. Míg néhány hete, hónapja még megbélyegeztek emiatt, most már nyíltan lehet vállalni, sőt, örülünk is annak, ha enyhe lefolyású tünetekkel túl vagyunk rajta, s néhány hónapig nem fertőződhetünk meg újra.
A pozitív hozzáállás sokat segítene egészségi állapotunk megőrzésében, hisz régóta tudjuk, mi vagyunk saját magunk orvosai. Pszichésen számos betegséget idézhetünk elő, de egészséges mentalitással le is küzdhetjük azokat. A test, lélek és szellem hármas adja meg az egészségünket. Az agy küldi a parancsot, s ha valamiről elhisszük, hogy nem sikerül, biztos a teljes kudarc.
Naponta mérgeznek bennünket a világból érkező hírek, s ha nálunk nincs elég haláleset, importálnak nekünk a világ minden tájáról, nehogy egy pillanatra is elfeledkezzünk: nem vagyunk mi se halhatatlanok. 
Egymásra zúdítjuk fájdalmainkat, panaszkodik szegény, tehetős, valahogy úgy érezzük, hogy ma senkinek se jó. Örökös feszültségben élünk, a céljaink távoliak, észre sem vesszük a napi örömöket. És bár mindenki baját át lehet venni, az örömöket is szét lehetne osztani.
Aki ma körülnéz a világban, csupa-csupa rossz hírekkel találja szembe magát. Ugyan most nem jönnek a migránsok valamilyen oknál fogva, és nem erőszakolnak, robbantanak mindennap, ellenben mindenhol nőtt a koronavírusosok száma, Európa minden országában rendkívüli intézkedések vannak érvényben, sok helyen még a tömegközlekedés is leállt, kijárási tilalom van érvényben. Míg Belgrádban óriási sorokban várnak a koronavírustesztre, miután a válságstáb a múlt hét végén azt közölte, hogy a belgrádiak egytizede koronavírus-fertőzött lehet, addig a híradások szerint Belgiumban több ezer nyugdíjas halt meg koronavírusban, mert a kórházak megtagadták az ellátásukat. Németországban már a koronavírusos orvosokat is munkába állítanák, a franciáktól és hollandoktól mégis oda szállítanak betegeket, mert náluk már hely sincs. Romániában egy nap kétezer beteg jut egyetlen orvosra – fokozzák tovább a pánikkeltést. Valóban aggasztó a helyzet, de a napokban több riport is bepillantást engedett a helyi kórházakba, ahol ugyan ijesztő a helyzet, de nem reménytelen. Az orvosok, asszisztensek végzik a dolgukat, és nem hiszem, hogy meglepetten konstatálnák, hogy beteg emberek fekszenek a kórházi ágyakon. Ez eddig is így volt, ezután is így lesz.
Sok minden múlik a hozzáálláson, a tálaláson, s ahelyett, hogy a halálozási rátákat közölnék nap mint nap, közölhetnék a gyógyulási arányt. Ez egészen másképp hangzana, nem keltene például pánikot. A pszichét könnyű megbetegíteni, ami aztán a testet is legyengíti. Hinnünk kell, hogy legyőzzük ezt a vírust, maradandó lelki és testi károsodás nélkül.

Hirdetés