Magukra maradtak: A digitális oktatás buktatói

Bő egy hónapja zártak be az iskolák kapui, és kezdődött el az oktatás „átmentése” a virtuális világba – több, kevesebb sikerrel. A SuperTeach hazai szervezet ezer pedagógussal készített felmérést a koronavírus miatti intézkedések alatt tapasztaltakról.

A március 28. és április 7. között készült kutatás az ország minden megyéjére kiterjedt, a megkérdezett tanerők mintegy háromnegyede városi környezetben dolgozik, fele-fele arányban napköziben, általános iskolában vagy középiskolában tanít.
Kiderült, hogy 88 százalékuk felvette az ívet, azaz online tartotta a kapcsolatot a diákjaival, tanítani is próbált. Mindezt úgy, hogy a pedagógusok háromnegyede jelentette ki, hogy nem kapott semmiféle segítséget az iskola vezetőségétől, illetve a helyi hatóságoktól a digitális oktatásra való áttérésben. Ezzel együtt az online tanítás egy hónapja után közel 80 százalékuk tartja jónak ezt a megoldást és reméli, hogy ettől felgyorsulhat az oktatási rendszer digitalizációja.
Azok a pedagógusok, akik eddig még nem kapcsolódtak be az online oktatásba, főleg azzal indokolják ezt, hogy diákjaiknak nincs megfelelő eszköze vagy internetkapcsolata a részvételhez, vagy éppen a tanárnak hiányoznak a szükséges kompetenciái és internethozzáférése.
Az online oktatók számára legnagyobb kihívás az, hogy a diákok egy része nem vagy nehezen vonható be (32 százalékuk válaszolta azt, hogy a diákoknak mintegy háromnegyede kapcsolódott be), és maga az oktatási tevékenység megtervezése, megszervezése és figyelemmel követése is nehézséget jelent sokaknak.
Az oktatáshoz saját preferanciái alapján választotta ki az online platformot a pedagógusok több mint fele, és csak 33 százalékuk van abban a helyzetben, hogy az iskola által kialakított vagy igényelt programban dolgozhat. A számonkérésre közel háromnegyedük mondott határozott nemet.

Asztalos Ágnes
 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés