Nem osztja könnyen a válságenyhítési támogatást az állattartóknak a szaktárca

Kézzelfogható bizonyítékokat kérnek

Szarvasmarhák egy gyergyócsomafalvi farmon. Igazolni kell, hogy veszteséget okozott a járvány —   Fotó: Domján Levente

 

 

Egyértelműen igazolniuk kell a járvány nyomán keletkezett veszteségeiket azoknak az állattartó gazdáknak, akik igényt tartanak a farmonként felajánlott legtöbb 7 ezer eurós válságenyhítési támogatásra. Az egyszeri, vissza nem térítendő pénzügyi segítségre az élelmiszer-feldolgozók is jelentkezhetnek, ők legtöbb 50 ezer eurót kaphatnak – jelentette be a napokban Adrian Oros mezőgazdasági miniszter.

A koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeket egyértelműen igazoló dokumentumok felmutatásához köti a bajba került állattartók uniós pénzalapokból történő kárenyhítését Adrian Oros mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető hétfő este nyilatkozva kijelentette: a farmonkénti legtöbb 7 ezer eurós, illetve a feldolgozóknak ajánlott legtöbb 50 ezer eurós egyszeri támogatást azok igényelhetik, akik veszteségeikről kézzelfogható bizonyítékokkal szolgálnak. A gazdáktól, vállalkozásoktól elvárt igazoló okiratok milyenségéről a tárcavezető azonban nem beszélt.
A kifutó Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) fel nem használt összegeinek összesepréséből keletkezett pénzalap új formában való – a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak csökkentését szolgáló – felhasználására immár az Európai Bizottság is áldását adta: Románia esetében 80 millió eurót használhat a mezőgazdasági minisztérium a bajba került gazdálkodók, mezőgazdasági vállalkozások kisegítésére. Oros nem rejtette véka alá, hogy a célra uniós vidékfejlesztési alapokból rendelkezésre álló 80 millió euró nem lesz elég a hazai mezőgazdaságot – ezen belül különösen az állattartó szektort és a feldolgozóipart – sújtó világjárvány kedvezőtlen hatásainak ellensúlyozására, ezért a válságot leginkább megszenvedő ágazatok támogatására a hazai állami költségvetésből is különítenek el összegeket. A mezőgazdasági miniszter a válságtámogatásra szoruló ágazatok között a tej- és húsmarhatartókat, a sertés- és baromfitartókat, a juh- és kecsketartókat, a méhészeket, valamint a mezőgazdasági alapanyagokból termelő feldolgozókat említette. Az élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokon a mezőgazdasági minisztérium a gazdasági tárcával közösen kidolgozandó támogatási sémával kíván segíteni – mondta Oros. A gazdálkodók, farmok esetében 7 ezer euróban, a feldolgozók esetében pedig 50 ezer euróban maximalizált támogatást legkésőbb október végéig megkapnák az érintettek – jegyezte meg a tárcavezető.
Tánczos Barna szenátor, a felsőház háznagya a hónap elején a körvonalazódó válságtámogatásról elsőként tájékoztatta lapunkat. Az RMDSZ Hargita megyei szakpolitikusa akkor elmondta, hogy a 80 millió eurós keretösszegből a bajba került szarvasmarhatartók tej- és húsmarhánként nagyságrendileg 100 eurót kapnak.
– A terv nagyon vázlatosan úgy néz ki, hogy állatonként 100 euró körüli támogatást szeretnének juttatni azok számára, akik a COVID-19 járvány miatt keletkezett különböző piaci problémák nyomán jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el. Legyen szó akár a tejtermelőkről, vagy a hústermelőkről, hiszen az éttermek, vendéglátóipari egységek leállása, forgalmának visszaesése a gazdák termékei iránti kereslet visszaesésében is megmutatkozott. Az már biztos, hogy farmonként legtöbb 7 ezer eurós támogatással számolnak, amihez nem alanyi jogon, hanem kérés benyújtásával, pályázati úton tarthatnak igényt a szarvasmarhatartó gazdák – nyilatkozta akkor lapunknak Tánczos Barna.

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek