Milyen kötelezettségekkel és jogokkal rendelkezik egy kismama?

Jog a szülőszobában

Jó, ha a kismama tisztában van a jogaival —   fotó: archív

A kisgyermek születése nemcsak a testben zajló folyamatok változását jelenti, hanem lelki folyamat is egyben, amely nagy hatással van az édesanyára. Éppen ezért nem mindegy, miként és hogyan zajlik a szülés mentális és fizikális téren. Talán kevés kismama tudja, milyen jogokkal rendelkezik a szülés idején. Tájékoztatásukban segítségünkre volt Geréb Emőke jogász.

Jogi szemmel nézve a szülés eredményeképp világra jön egy természetes személy, aki az első levegővétellel együtt jogokat és kötelezettségeket szív magába, azaz jogképességgel fog rendelkezni – kezdte gondolatait a szakértő. – Pontosításként megjegyezném, hogy a gyermeket, amennyiben élve születik, már a fogantatástól kezdve jogok illetik meg. E jogok közül kiemelném a születést követő nyilvántartásba vétel alapján a névhez, szülei megismeréséhez való jogát, a megfelelő gondozáshoz, neveléshez és taníttatáshoz való jogát. Természetesen mindezen jogok a kismama szemszögéből nézve a rá nehezedő vagy a várva várt kötelezettségek összességét jelentik – fűzte hozzá.
A kismamák és a szülő nők jogairól nem keveset ír a szakirodalom, mivel sajnos sem a polgári törvénykönyvben, sem külön jogszabályban nincsenek ezek szabályozva, leszámítva a páciensek jogairól szóló törvény vonatkozó részeit, illetve a különböző anyagi juttatásokra és munkaügyi előírásokra vonatkozó jogszabályokat.
– Ennek fényében, bár a várandósság nem betegség, mégis csak a betegek jogairól szóló törvényből tudok kiragadni a kismamákat megillető jogok közül néhányat: tiszteletteljes és közérthető módon megfogalmazott tájékoztatáshoz való jog, második orvosi szakvéleményhez való jog, orvosi beavatkozás írásban történő elutasításához, leállításához való jog, az orvosi kezelések teljes ideje alatt biztosítandó családi támogatáshoz való jog – sorolta a szakember. 

Tiszteletben kell tartani a kismamák jogait 
Sajnos, mint sok más esetben, ebben a helyzetben is, a jogok tisztelete és az emberséges hozzáállás, általános értelemben a gyakorlatban nem valósul meg. Nagyon sokan élik meg úgy a szülést, a kórházban eltöltött első napokat, hogy egy életen át tartó, rossz élményként raktározódik el, vélte Geréb Emőke. Mint mondta: bár a törvény mindenkire vonatkozik, sok egészségügyi dolgozó figyelmen kívül hagyja az előírásokat, míg mások már csak puszta emberségességből is tiszteletben tartják a kismamákat megillető jogokat. 
– Ami az anyagi juttatásokat, a munkaviszonyra vonatkozó előírásokat illeti, tapasztalatom szerint nincs a rendszerben működésbeli hiányosság, viszont az ezeket szabályozó előírások nyilván lehetnének sokkal kedvezőbbek is. Megjegyezném, hogy sajnos a jelenleg tomboló világjárvány következtében még hangsúlyosabb a szülés túlmedikalizálása és a betegek jogainak érvényesítését teljesen felülírták azzal, hogy a fertőzésveszély miatt megváltozott kórházi protokoll – tette hozzá a Marosvásárhelyen dolgozó jogász.

A törvények az újszülött érdekeit is szolgálják 
A szülést megelőzően nagyon sok mindenben dönthet a kismama, attól kezdve, hogy kit választ a várandósságot végigkísérő szakorvosaként, hogy fog-e járni szülésfelkészítőre, szándékszik-e vitamint szedni, milyen hálóingben fog szülni – jegyezte meg a jogász.
– Ehhez képest, amint átlépi a kórház küszöbét, pácienssé változik, akit mint a kórházi protokoll és egyes kórházi dolgozók túszaként tolnak az előregyártott helyzetekbe, hogy minden az orvos akarata és a lehető leggyorsabb szülés forgatókönyve szerint történjen – mondta Geréb Emőke. – Mindezt persze azzal fűszerezik, hogy az intézkedések a születendő baba érdekeit szolgálják – fűzte hozzá.
Mint mondta, ilyen helyzetekben persze nem fogja a leendő kismama az orvost az Orvosi Etikai Kódex 11. cikkére emlékeztetni, miszerint egyetlen egészségügyi jellegű beavatkozás sem történhet meg az érintett személy szabad akaratából és tudatosan adott beleegyezése nélkül.
– Sajnos, a minket megillető jogok nem védenek meg a lelki sérülésektől, csak megelőző szerepet tölthetnek be, amennyiben az esetleges „elkövető” ismeri azokat és betartja – hangsúlyozta Geréb Emőke, aki nemcsak jogász, de egyben édesanya is.
Gondolatait azzal zárta, hogy az ideális szülés szubjektív dolog, amit a kismama újra és újra elmesél gyermekének. 
– Mást és mást jelent mindenkinek a jó szülésélmény. Van akinek a háborítatlanság jelenti a jót, van akinek a gyors császár jelenti a biztonságot, és e két véglet között számtalan köztes jó szülésélmény sorakozik fel. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy ideális az, amikor annyira irányítod te a szülést, hogy az nem veszélyezteti a magzatod egészségét és a saját egészséged, és annyira irányítja más – legyen az orvos, bába, dúla, kísérő –, hogy az nem veszélyezteti a lelki épségedet – jegyezte meg a szakértő.
Végül kiemelte, hiánypótló volna egy olyan jogszabály megalkotása, amely kereteket biztosítana a különböző kórházi protokollok és a kismamák gondolataiban megírt szüléstervek közötti szakadék megszüntetésére. Mint mondta, jelen körülmények között ez utópisztikus elképzelés, a jogalkotó nem éppen jeleskedik az új törvények meghozatalában.
– Ezért csak abban bízhatunk, hogy ragályos lesz a koronavírus kapcsán elsajátított egymásra figyelés és minél több kórházi intézményben elterjed ez a fajta bánásmód a kismamákkal és a leendő kismamákkal szemben is – fejezte ki reményét Geréb Emőke. 

Hirdetés

Hirdetés