Turizmus-műhely Csíkmadarason

Interaktív előadássorozatot indítottak 

Nagy volt az érdeklődés az esemény iránt —   fotó: Péter Dávid

 

Csíkmadaras önkormányzata, a helyi közbirtokossággal partnerségben előadássorozatot indított el, melynek célja, hogy népszerűsítse a község turizmusában rejlő lehetőségeket, a vendégfogadást és a programszervezést. Az előadások első részét múlt szerdán szervezték meg a Zsigmond Malom Panzióban. A fő téma a faluturizmus volt, ezen belül pedig Csíkmadaras mint turisztikai desztináció. Az egészségügyi helyzetre való tekintettel pedig az erre vonatkozó lehetőségekről is beszéltek a szakértők.

Az esemény szervezője a csíkmadarasi Madárlátta Műhely, akik kiemelték a környéken található látványosságokat és a hagyományőrzést. Helyet kaptak azok a kérdések is, hogy a járvány ideje alatt hogyan és milyen keretek között tudnak működni a terület szolgáltatói. A résztvevők interaktívan vettek részt az előadáson, hiszen számos tapasztalatot is meg lehetett osztani a témában.
Dr. Horváth Alpár geográfus és turizmuskutató, aki a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának egyetemi adjunktusa, a desztinációs gondolkodásról beszélt. Úgy vélte, nem a szolgáltatások, hanem valójában jó földrajzi helyek versenyeznek egymással.
– Nem az a kérdés, hogy mivel rendelkeznek az egységek, hanem mit tudnak az adott helyről, hogyan jutnak el a fogyasztóhoz az információk. A turisztikai termék az, amelyből megszületik a turisztikai desztináció. Nemcsak szép tájra van szükség, hanem egy útra is, amely segítségével be lehet azt járni – mondta a szakértő. Hozzátette: szükség van olyan anyagokra, amelyeket nemcsak nyomtatott, de online formában is elérhetnek az érdeklődők, illetve fogadóterületként kell tekinteni az adott településre, bár igaz, hogy a jogszabályi háttér és az elképzelések nem mindig tudnak együttműködni. Az önkormányzatok és a turisztikai vállalkozási szféra együtt kell dolgozzon, és fontos kérdés, hogy vannak-e ilyen jellegű erős szervezetek, vélte Horváth Alpár. A szakértő hozzátette, hogy fontos faktor a kétnyelvűség is, hiszen nem lehet csak a magyar nyelvre hagyatkozni.

Turizmus a post-covid időszakában
– Azt tapasztaltuk korábban, hogy a turizmus egy globális jelenség. A vírus okozta következményekkel viszont most kell megküzdeni, ezen nem tudunk változtatni. Szükség van térségi kapcsolathálóra, fejlesztésre, szervezésre. A szakirodalom ma már főként az élményre koncentrál, tehát tisztában kell lenni az adottságokkal és a korlátokkal. Kérdés még a projektek fenntarthatósága. Sokféle turizmus van, s ezeket el kell határolni egymástól, külön kell kezelni és menedzselni – tette hozzá a geográfus. 
Márton Júlia, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás turisztikai szakreferense a turisztikai minősítéséről beszélt, illetve ennek előnyeiről és folyamatáról.
– A hivatalos működéshez és a turisztikai minősítéshez szükséges néhány feltételt teljesíteni. Turisztikai minisztérium nem létezik Romániában, az erre vonatkozó feladatokat az Országos Turisztikai Hivatal végzi el. Hargita megyében két csoport jellemző: első a panziók csoportja, valamint és a kiadó szobák-apartmanok.
Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb különbség az a két csoport között, hogy az agroturisztikai panzióknak nemcsak szállást és étkeztetést kell biztosítaniuk, hanem valamilyen falusi élményt is, ami vidéki jellegű. Az apartman jellegű szálláshelyeket lehet a legegyszerűbben minősíteni. Ebben az esetben nincs pontozási rendszer és nem kötelezik a turisztikai végzettséget sem.

Élmény mint turisztikai termék
– Az elmúlt években sikerült a kapcsolatrendszereken keresztül Csíkmadarast előkelőbb helyre sorolni a turisztikában. Úgy gondolom, a vendégek egy egész nagy csomagot kell kapjanak, vagyis nemcsak az adott községet érintő látványosságokat lehet megmutatni nekik. Az egész megyében, a térségben vannak látnivalók, s ezeket jól ki lehet használni, hiszen központi helyen vagyunk – mondta Gál Levente helyi turisztikai vállalkozó, a Zsigmond Malom Panzió tulajdonosa és térségi programszervező. Hozzátette, hogy a legjobb vendég az, aki időként visszajár és hoz magával új embereket. Véleménye szerint ez akkor érhető el, ha a fogyasztók kapnak valami plusz dolgot, egy gesztust, amely mély benyomást hagy bennük.
– Az emberek meg akarják osztani az élményeiket, és nemcsak helyekre látogatnak el, hanem kapcsolatokat alakítanak ki. Ebben van fontos szerepe a vendéglátónak – vélte a panzió tulajdonosa.
Az előadás résztvevői és a szakértők is egyetértettek abban, hogy a különböző vidéki élmények egyben értékeket is képviselnek. A rendezvény közös beszélgetéssel és tapasztalatcserével zárult, amely során arról is szó esett, hogy az emberek néha nehezen kommunikálnak, beszélgetnek egymással. Ezek a hibák viszont javíthatók a jövőben, hogy Székelyföldön fejlettebb és élhetőbb legyen a turizmus.

Hirdetés

Hirdetés