Beszélgetés Keresztes Vencellel, a csíkszentmártoni Burgabotek mezőgazdasági társulás igazgatójával

Ilyenkor mutatkozna meg a szövetkezi szerveződés értelme

Összemossák a viszonteladók a nyári, korai burgonyáért és az őszi, téli fogyasztásra szánt burgonyáért ajánlott árakat, de kihasználják a termelők őszi pénztelenségét is: ennek következménye a jelenlegi alacsony, 50-60 banis felvásárlási ár. Ilyen olcsón külföldről sem lehet pityókát behozni. Ha a termelők szövetkezet formájában szerződnék le a termést, közösen csomagolnák és értékesítenék, most nem 50 baniról, hanem 1 lej 50 baniról beszélgetnénk – vallja lapunknak adott interjúban Keresztes Vencel agrármérnök, a csíkszentmártoni Burgabotek mezőgazdasági társulás igazgatója.

– Javában zajlik a pityóka betakarítása. Milyennek mutatkoznak az idei terméshozamok?

– A sok esővel járó nehéz időszak után úgy néz ki, hogy sikerült megmenteni a vésztől, és nagyjából hozza az előzetesen várt eredményeket. Elég jó a termés. Több olyan fajtánk is van, amely kiemelkedően teljesít. A burgonyahozamok meghaladhatják a hektáronkénti 30 tonnát. A hozam attól is függ, hogy milyen parcellában vannak. Jobb földeken jobb a termés. Azt mondom, ha az idei termésért megkapnánk a kilónkénti 1 lejes értékesítési árat, akkor valahol zéróban lennénk. Mert nagyon nagyok a költségek. A betakarított és eladásra előkészített burgonya önköltségi ára valahol 90 bani és 1 lej között van, átlagterméstől függően. Akinek sikerül 40, vagy 50 tonnás termést elérnie – ami azért ritka –, nagyobb nyereségrátával tud számolni. Valójában az 1 lejes értékesítési ár az, amiből a 9 százalékos áfát is ki lehet fizetni, és a tulajdonosnak is visszatér a befektetett pénze. Természetesen a 1,1-1,2 lej lenne az a normális ár, amikor a tevékenységen már tisztességes profit is keletkezik.

– Egy lejes árról beszél, a jelenleg burgonyafelvásárlási árak viszont 50-60 bani körül mozognak. Lát-e esélyt arra, hogy a nagykereskedelmi árak a termelőknek kedvező irányba mozduljanak?

– Ezek az árak nem reálisak. A nyári, korai burgonyáért kínált árak nem lenne szabad befolyásolják az őszi burgonyáért fizetendő árakat. Nem kellene befolyásolja, mivel a nyári, korai burgonya és az őszi pityóka között ég és föld a különbség. Annak semmi köze a téli fogyasztásra szánt krumplihoz. Utóbbit lehet tárolni, előbbit pedig nem – hogy csak egyetlen lényeges különbséget említsek. Valójában ilyen helyzetekben mutatkozna meg az ún. szövetkezeti szerveződésnek az értelme, ami révén gyakorlatilag is meg lehetne határozni az eladandó mennyiségeket. Azok a termelők, akiknek közvetlen beszállítói kapcsolatuk van a szupermarketekkel, most is 1,5 lej fölötti árakkal dolgoznak. Az áruházakban, mindenki láthatja és tapasztalhatja, hogy 1,8 és 2,5 lej között van a burgonya ára. A szabadpiacon az ún. „kupecek” nyomják vissza az árakat. A mostani 50-60 banis árak mindenképp helyre kell kerüljenek, mert ilyen alacsony áron külföldről sem lehet krumplit behozni. Még 80-90 banis áron sem. Tehát a jelenlegi alacsony árak mellett józan gazdasági számítás szerint lehetetlen, hogy külföldi krumplit érdemes legyen behozni az országba. Tavaly is 1,2-1,3 lejes áron hozták be az újkrumplit, és ezért volt a mi burgonyánknak is ára. Nem hiszem, hogy a nyugat-európai termelők idén olcsóbban tudnák kínálni a termékeiket. Ezért is bízom abban, hogy idővel – a piacot elárasztó nyári burgonya eltűnésével – normalizálódnak a hazai burgonyafelvásárlási árak. Az árak alakulását az is befolyásolja, hogy a betakarítás kezdetekor nagyjából mindenkinek szüksége van a pénzre. Még azt a keveset is megbecsülik, amit ajánlanak, ezért kisebb-nagyobb mennyiségeket akár veszteséggel, mélyen az önköltség alatt is hajlandóak pénzzé tenni. A felvásárlók pedig kihasználják ezt a helyzetet. A szabadpiac sajnos így működik.

– Csak gyorsan van szüksége pénzre a termelőknek, vagy kényszerítő erő a tárolási kapacitások hiánya is?

– A nagytermelők közül nagyjából mindenki rendelkezik kellő raktárkapacitással. Az őszi munkálatok fedezésére, a betakarítási munkák költségeire ellenben mindenkinek szüksége van egy kevéske pénzre. Akinek jó búzatermése volt – helyesebben, eladható étkezési búzatermése volt, nem csak takarmánynak való –, az 5-6 tonnás átlaggal és 80 banis árakkal számolva jobb helyzetből vág neki az ősznek. De még ez sem elég az őszi költségek fedezésére. A krumpli betakarítása nagyon sokba kerül. Sok fogyasztó még most is azt hiszi, hogy – akárcsak a régi rendszerben – az állam szponzorálja a termelők életszínvonalát. Ez harminc éve nem így van, emiatt is nagyon kevés tőkét tudunk felmutatni, amit a költségek fedezésén túl fejlesztésekre tudnánk fordítani. Ez annak is betudható, hogy a piac rosszul működik, de annak is, hogy a termelők máig nem tudták megszervezni önmagukat. Ha szövetkezet formájában szerződnék le a termést, közösen csomagolnák és értékesítenék, az őszi pityókának is egészen más lenne most az ára. Nem 50 baniról, hanem 1 lej 50 baniról beszélgetnénk. És ez nagy különbség.

– Rátapintott a szövetkezés lényegére. De akkor azt is árulja el, mi az oka annak, hogy Hargita megyében a nagytermelők mégsem hajlandóak az érdemi együttműködésre?

– Nem titok, a feketegazdaság. Nem mindenki hajlandó kifizetni a 9 százalékos áfát. A kupecek is leginkább papír, számla nélkül akarnak vásárolni. Kifizetik a pityókát, azzal kezét csókolom. Az állam se támogatta különösebben a szövetkezést, habár a szövetkezeti törvénynek újabban elég vonzó az a része, amely profitadó-mentességet garantál. És ez működik is.

– A székelyföldi burgonyatermelőkben évről évre keserű szájízt hagy, hogy a mezőgazdasági minisztérium eltéríti az ipariburgonya- és a vetőmagtermesztőknek járó, termeléshez kötött uniós kiegészítő támogatásokat. Idén is nagyjából a burgonyára elkülönített 2019-es keretösszeg felét osztották ki a pityókatermelők között, a többit a paradicsomtermesztési programra fordították. Tudnak ezen a gyakorlaton változtatni?

– Sajnos ez történt, a burgonyatermesztés támogatására szánt pénz felét valóban a paradicsotermesztőknek adták oda. Nem hagyták meg nekünk azt az alapot, ami megvolt, de sajnos, nincs mit tegyünk ellene. Ha másként dönt a miniszter, mi hiába reklamálunk. A mezőgazdasági minisztérium a tanácsok, polgármesteri hivatalok statisztikai jelentései alapján eddig 170 ezer hektárnyi burgonyaparcellát tartott nyilván. Az APIA-nál (Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség – szerk. megj.) ellenben a támogatásra jelölhető parcellaként csak 33 ezer hektár szerepel, ami a 30 árnál nagyobb területeket jelöli. A mezőgazdasági minisztérium viszont úgy gondolta, hogy az ország burgonyaellátásához szükséges termést nem 33 ezer, hanem 170 ezer hektárról kell elvárni. A hazai burgonya-federáció képviselőinek immár sikerült meggyőznie a minisztériumot, hogy tényleges, értékelhető termést ne a néhány áras apróparcellákról, hanem arról számítson, ami az APIA nyilvántartásában szerepel. Most, ebből az új helyzetből kiindulva próbálnak meg a burgonyatermesztők támogatására valamilyen uniós forrásokat bevonni. Hogy ez fog-e sikerülni avagy sem, azt én is szeretném tudni.

– A koronavírus-járvány egyébként mennyire nehezíti meg a termelők dolgát? Könnyű a betakarításhoz munkaerőt találni?

– Hála istennek, ez idáig nem volt gondunk. Nyugodtan tudtunk dolgozni. Burgonyát száz hektáron termesztünk, ebből 40 hektár ipari burgonya. Most egy kicsit rázós a helyzet, mivel a betakarítás miatt több ember dolgozik egyszerre egy helyen. Próbáljuk betartani és betartatni a szabályokat, de mindenkinek a kezét nem foghatjuk. Reméljük, hogy a hűvösebbé váló éjszakák a járvány terjedését illetően is jót hoznak már, nem rosszat.

– Az ipari fajtákkal kezdték a betakarítást? E téren jobban kijön a számítás?

– Igen, azzal kezdtük a betakarítást. Az ipari burgonyáért áfa nélkül 65 és 85 bani közötti árat biztosít a feldolgozó, erre rakodik a 9 százalékos áfa, valamint a kilónkénti 15 banis támogatás. Mindezeket összeadva 1 lej körül járunk, viszont az ipari feldolgozásra szánt fajtáknál az átlagtermés nem haladja meg a 28 tonnát, és ennek is csak 75 százaléka adható le, mert a 4 centinél nagyobb átmérőjű gumókat veszik át.
 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés