Hiszed, vagy sem...

Vírus. Mostanában, ahogy mondani szokták, minden is erről szól. És természetesen ez is más-más álláspontokat szült: van, aki fél, elővigyázatos és komolyan veszi az előírásokat, illetve van, aki nem hisz benne már, és kitalációnak tartja. Én nem vagyok abban a pozícióban, hogy igazságot teremtsek a meglátások között, és nem is igazán szeretnék ebbe beleszólni. Az én álláspontom valahol középúton van, a kettő között. Mindenkinek más a véleménye, mindenki másképp látja a dolgokat, ami nagyon jó, ezért is vagyunk különálló személyiségek. Sosem szerettem, ha valaki egy másik emberre ráerőszakolta a saját meglátásait és csakis azt tartotta elfogadhatónak.
De mindezek ellenére nem szabad elsétálnunk olyan dolgok mellett, amelyek reálisak és valósak. Mindenki úgy nevezi és annak véli, aminek szeretné, de valami van. Ha nem korona, hanem egyéb, de vannak betegek, egyre többen, az emberek pedig könnyen elkapják, ha nem vigyáznak. Több, számomra nagyon kedves ember az egészségügyben dolgozik mint asszisztens, orvos. Ha a vírusban nem hiszünk, nem probléma. De akkor nagyon gyorsan a szabadidőnkben látogassunk el egy kórházhoz, a fertőző osztályra, hogy saját magunk szembesüljünk, hogy mi történik a nagyvilágban. Az orvosok és asszisztensek fáradtságot nem ismerve dolgoznak és küzdenek sok ember egészségéért. Sokuknak még mosdóba menni sincs idejük, és ezt nemcsak olvastam valahol, hanem személyesen hallom tőlük. Emellett nemcsak fizikailag, de lelkileg is teljesen kimerülnek, mert nem más, hanem ők kell elmondják a hozzátartozóknak a beteg állapotát, legrosszabb esetben halálát. Illetve szintén ők kell végignézzék azt a fájdalmat, amit mások élnek meg. És ez egy embert néha teljesen a padlóra tud küldeni, akármilyen erős valaki.
Ezért én csak azt kérem, hogy bárkinek bármilyen meglátása is van, csak a létfontosságú ügyek miatt járkáljon és tartsa be az előírásokat. Ha nem is a vírus miatt, akkor azért, hogy ezek az emberek is tudjanak egészségesen hazamenni családjukhoz, ne jussanak el a végkimerülésig, illetve a kevesebb koslatással a természet is nagyon hamar fel tud szusszanni, ami pedig ugyebár minden embernek a lételeme.

 Szilágyi Dalma-Orsolya

Kapcsolódó cikkek