Forgatókönyv-variációk egy témára

Noha sokan reménykedtünk, ugyanabban a formában kezdődött el hétfőn az iskola, ahogyan eddig volt. A tanügyminiszter szerint leghamarabb január végén jelentik be, hogy február 8-án megnyílnak-e az iskolák. Többféle forgatókönyvet készítettek elő az egyszerűen megoldható helyzetre, túlbonyolítanak és túlmagyaráznak mindent a fővárosból. Szó volt arról is, hogy ahol kicsi a fertőzöttségi arány, ott megnyílnak az iskolák, aztán kijelentették, hogy prioritást élveznek a kisgyerekek, az országos vizsgákra készülők és a végzősök. Úgy tűnik, nem sietik el a döntést, hiába könyörög szülő és pedagógus már hónapok óta. A miniszter nem titkolt célja, hogy február elejére minél több pedagógust beoltsanak.
Ugyanakkor arról beszélnek, hogy rengeteg diákot nem tudnak lezárni az online oktatás adta nehézségek miatt. Tervezik, hogy majd különórákat szerveznek az elmaradt tananyag pótlására. A szombati iskola is szóba került már, de a nyári vakációt is feláldoznák az elmaradt tananyag bepótlására. A miniszter azt javasolja, a második félév kezdete után még legalább négy hetet várjanak a lezárásokkal.
A Mentsétek meg a Gyerekeket Egyesület decemberben végzett közvélemény-kutatásából az derül ki: a megkérdezett szülők (78,4%) és a tanárok (73,1%) jelentős többsége véli úgy, hogy a diákoknak a lehető leghamarabb vissza kell térniük az iskolába. Ami a gyermekeket illeti, 56,8%-uk támogatja az iskolák újranyitását. A tanügyminiszter is belátja, „nagyon nagy baj lesz”, ha a diákok nem térhetnek vissza az iskolapadba.
Valljuk be, az online oktatás nem érte el azt a célt, amit reméltek tőle. Jobb volt, mint semmi, de átláthatatlan, nem lehet követni, hogy mi történt az elmúlt évben, ami két iskolai évet vágott kettőbe. Lassan beigazolódik, hogy nem lehet távoktatásban gyerekeket tanítani, akik minden alkalmat megragadnának, hogy kibújjanak a kötelezettség alól. Valóban van néhány olyan ismerősöm, akinek a gyereke reggel nyolckor már megmosakodva és szépen felöltözve a gép előtt várja tanárai utasításait, de ha igazán őszinték akarunk lenni, az a tapasztalat, hogy ugyan kinyitja a gyerek a szemét reggel nyolckor, de ha valamelyik szülő nem ellenőrzi, nem szól rá ötször-hatszor, akkor bizony a kicsi fiuk, lányuk hajlamos visszaaludni. Ha nem figyelünk rájuk folyamatosan, akkor az ágyban képesek hallgatni az órát füzet és írószer nélkül, olykor beleszunnyadva az órákba. A szülő sem igazán tudja, hogy mit kérhet számon a gyerekétől, legtöbb esetben semmilyen írott nyoma nincs az óráknak.
Ahelyett, hogy mindenféle lehetetlen megoldásokon törnék az agyukat a parlamentben, minél előbb vissza kellene ültetni a gyerekeket az iskolapadba, mert az eltelt időt nem lehet visszahozni. A tanügyminiszter meglátása viszont helyénvaló, miszerint a bepótolandó anyagmennyiséget egyénileg kell felbecsülni, és nem azt kellene felmérni, hogy milyen tananyagot adott le a tanár, hanem hogy mit sajátított el a tanuló.

Hirdetés