Hirdetés


Románia az unió egyik legnagyobb dinnyetermelője, mégsem eszünk eleget

Felemás idei szezon

Dolj megyei sárga- és görögdinnyék a csíkszeredai piacon. A föld szélétől a standig érve ötszörösére nőtt az áraDolj megyei sárga- és görögdinnyék a csíkszeredai piacon. A föld szélétől a standig érve ötszörösére nőtt az ára —   Fotó: László F. Csaba

 

 

Noha Románia az Unió egyik legjelentősebb dinnyetermesztőjének számít, a szárazság és a jégeső miatt kisebb dinnyetermésre számítanak a hazai termelők. A közkedvelt édes gyümölcs beérése ráadásul idén a szokásosnál tíz nappal későbbre tolódott, ami a termelők jövedelmezőségén is érezteti hatását. Aki a parcella széléről kénytelen értékesíteni termését, biztosan rosszul jár.

Nem túlzás azt állítani, hogy hazai viszonylatban július a dinnye idénye. Ez még akkor is igaz, ha a piacokon viszonylag bőséges kínálat van barackból, meggyből és cseresznyéből. Legalábbis az ország azon helységeiben, ahol a termelők megfelelő körülmények között és megfelelő „térben” tevékenykedhetnek.

Külföldit egész évben
Idény ide vagy oda, dinnyét majdnem mindig ott látni a nagyáruházak polcain. Elérhető a görög- és a sárgadinnye az év majdnem minden hónapjában, ám azok importból származnak, jobbára Görögországból, Spanyolországból, Olaszországból és Törökországból. Voltak olyan nyári időszakok is, amikor a hazai mellett anyaországi görögdinnyét is árusítottak, és ez fordítva is igaz volt. Ilyen körülmények között nehéz megmondani, hogy a romániai fogyasztó az importból származót részesíti előnyben vagy a hazait. De azt tudni, hogy Románia az Európai Unió egyik legnagyobb dinnyetermelője: az Unióban előállított mennyiség közel negyedét, pontosabban 22-23 százalékát Romániában termesztik. Ez abszolút számban kifejezve évente körülbelül 500 ezer tonnát jelent, a görög- és a sárgadinnye együttes mennyiségéről van szó. A kedvezőtlen időjárás okán az idei terméseredmény várhatóan ennél kevesebb lesz. Az egyik mezőgazdasági kutatóintézet becslése szerint bár az aszályos időjárás általában kedvez a dinnyetermesztésnek, az idén a dolgok másként alakultak. Áprilisban a jégeső jelentős károkat okozott, s ugyanakkor idén mintegy tíz nappal tolódott a beérés időpontja is. Mindezek okán a költségek szempontjából sem nevezhető kedvezőnek a helyzet, s a dinnyetermesztők szerint nemigen lehet nyereségre számítani. Amúgy a mező szélén egy kilogramm dinnyét akár 50 baniért is meg lehet vásárolni, ugyanakkor a piacokra vagy az üzletekbe érkező áru kilónkénti ára már 2,5–3 lejre nő.

Dolj megyei nagyágyúk
A hazai dinnyetermesztés „bajnokai” Dolj és Ialomița megyében találhatók. Ezek közül a leghíresebb a Dolj megyei Dăbuleni város és környéke. A dăbuleni-i görögdinnye zamatáról híres, a szakmabeliek szerint a minőség tekintetében felveszi a versenyt a világ bármelyik dinnyéjével. Egyébként 2019-ben az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a legnagyobb dinnyetermést – több mint 140 ezer tonnát – Dolj megyében jegyezték. Távolról azt követte Ialomița megye 49 080 tonnával, a harmadik helyet Brăila megye foglalta el 45 ezer tonnával, a negyediket Olt megye 35 706 tonnával. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy az ország 41 megyéje közül 34-ben termesztenek dinnyét. Tavaly a legkevesebbet, 4 tonnát Hunyad megyében állítottak elő, hét másik megyében – Beszterce-Naszód, Máramaros, Szilágy, Brassó, Kovászna, Hargita és Szeben megyékről van szó – egyáltalán nem zajlott dinnyetermesztés. Régiós megközelítésben tavaly az első helyet Olténia Délnyugati Régió foglalta el 190 883 tonnával, a második helyet pedig a Délkeleti Régió 126 494 tonnával. A Központ Régió – amelybe Hargita megye is tartozik – dinnyetermése az időjárási viszonyoknál fogva mindig is szerény volt: tavaly 2500 tonnára rúgott.

Meglepő fogyasztói adatok
A lakossági fogyasztás tekintetében is igen érdekesen alakult a statisztika. Az INS-től származó adatok szerint 2019-ben az egy lakosra jutó dinnyefogyasztás havonta 740 gramm volt, ez valamivel kevesebb, mint a megelőző évek átlaga. Városokon az átlagfogyasztás némileg nagyobb, 826 gramm/hónap/személyre rúgott, míg vidéken alig 636 gramm volt, havi lebontásban, személyenként. Az is érdekes, hogy az INS vonatkozó tanulmánya szerint az alkalmazotti jogállású személyek dinnyefogyasztása nagyobb volt, mint az országos átlag, 780 gramm/hónap/alkalmazott, míg a gazdálkodók esetében csak 630 gramm/hónap. Szinte meglepő, hogy a főiskolai végzettségűek hétszer annyi dinnyét (950 gramm/hónap) fogyasztanak, mint az elemi iskolai végzettséggel rendelkezők (azok esetében az átlagos fogyasztás 130 gramm/hónap/személy). Továbbá az is meglepetésszámba ment, hogy a magasabb keresetet elérők, illetve magasabb életszínvonallal rendelkezők havi átlagos dinnyefogyasztása meghaladja az 1 kilogrammot, míg a legszegényebb lakossági kategóriába tartozóké alig 480 gramm/hónap/személy. Ebből akár azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az „elitek” jobban kedvelik a dinnyét, mint a többi lakossági kategóriába tartozók, de akár azt is, hogy aki módosabb, annak „módjában áll” több dinnyét fogyasztania. Még egy érdekes számadat: a fővárosban, Moldovában és Olténiában az átlagos dinnyefogyasztás meghaladja a 700 gramm/hónap/személyt, míg a Központi Régióban az csak 450 gramm/hónap/személy volt a 2019-es esztendőben. 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés