Hirdetés


Történelmi mélyponton van idén a légi közlekedés

Éveket kell várni a helyreállásra 

Az elkövetkező 6-12 hónap meghatározó lesz a repülőtársaságok, valamint a repülőgépgyártó cégek számára, hiszen ebben az időszakban derül ki, hogy a koronavírus-járványból – amely az ágazat számára az eddigi legnagyobb kiesést eredményezte – miként sikerül talpra állniuk. Az erről szóló jelentést a PricewaterhouseCoopers (PwC) készítette, amely a világ egyik legnagyobb könyvvizsgáló és gazdasági tanácsadó vállalata.  

Az elmúlt tíz évben a légi közlekedés terén hatalmas növekedés zajlott, ami elsősorban a fapados repülőjáratok megjelenésének és elterjedésének köszönhető. Annak ellenére, hogy még korai messzemenő jóslatokba bocsátkozni, az már ma is egyértelmű, hogy az ágazat ezen szegmense számolhat a legnagyobb kockázattal a következő fél-egy évben. A visszaesés nemcsak a repülőtársaságok, hanem az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások esetében is várható. Ugyanakkor a kockázat mérséklődhet, ha figyelembe vesszük éppen azokat az előnyöket, amelyekkel a fapados légi közlekedés rendelkezik: a kis távolságokat megtevő járatok indítása, amelyeken az utasok fertőzésveszélynek kitettsége alacsonyabb.
A nagy repülőtársaságok más módokon vészelhetik át a járvány okozta válságot, esetükben az állami segítség, valamint az újrastrukturálás a lehetséges menekülőút. Fizetésképtelenségi eljárás alá is kerülhetnek, amely az Európai Unió tagállamai­ban működő vállalatok esetében azt jelenti, hogy az adósságuk átstrukturálására nyílhat lehetőség (általában a hitelezők beleegyezésének függvényében), így a cégek és a munkahelyek védettek maradnak. Mindennek ellenére az utasok részéről is jelentkezik a dilemma, vajon eléggé biztonságosnak fogják-e érezni, hogy újra repülőre üljenek.

A járvány előtti állapotokra 3-4 évet kell várni
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) számításai szerint az idei, év végi mutatók az előző évekhez képest a bevételek felére csökkenését fogják jelezni – 419 milliárd dolláros profittal számolnak. A repülést segítő ipari ágazatokban pedig 84 milliárd dollárnál magasabb veszteséget vetítenek előre. A IATA számításai szerint a 2019-ben belföldi járatokkal megtett távolságot 2022-ben fogják újra produkálni a repülőtársaságok, míg a nemzetközi járatok esetében ezt 2024-re várják.
Ezek az előrejelzések abból kiindulva születtek, hogy a légi közlekedés részleges vagy teljes felfüggesztése történelmi minimumot mutatott a kijárási tilalmak idején. Példának okáért az Ascend/Cirium repülési tanácsadó és konzultációs cég idén áprilisra vonatkozó adatai szerint a repülőtársaságok tevékenysége történelmi minimumot ért el, az összes repülőgépflotta 60 százaléka maradt a légikikötőkben, míg az utasszállítás a korábbi átlagforgalom 10 százalékára esett vissza. Májusban a koronavírus-járvány következtében közel 18  000 kereskedelmi repülőtársaság volt teljesen inaktív, ami 15 000-rel több, mint januárban.

Nyitottság és áldozathozás lehet a kulcs
Annak ellenére, hogy a nyári hónapokban valamelyest javult a helyzet, a nehézségek és a bizonytalanság nem múlt el, hiszen az egyes államok még mindig rendre vezetnek be újabb és újabb beutazási korlátozásokat. Ennek következtében a légitársaságok továbbra is nagy kihívásokkal néznek szembe, pedig már a helyreállást tervezik. A bevételeik a vártnál is jobban megcsappantak, hiszen számtalan esetben kellett visszafizetniük az utasoknak a törölt járatokra korábban megvásárolt jegyek árát. Ráadásul az újraindulás biztosítása érdekekében akciós jegyeket hirdettek meg, illetve újabb beruházásokra is szükség volt a megváltozott higiéniai előírások betartása érdekében. De még így is sokkal kevesebb járat indul, mint a világjárvány előtt.
A PwC elemzését készítő szakértők véleménye szerint ahhoz, hogy a légi közlekedés helyreálljon, a nagyobb társaságoknak öt kulcságazatban kellene nagyobb befektetéseket végrehajtaniuk. Először is olyan technológiákat kellene alkalmazniuk, amelyek átalakíthatják és stabilizálhatják a szolgáltatási láncolatokat, hatékonyabbá kellene tenniük a munkavégzést, csökkenteniük kellene a szén-dioxid-kibocsátást, az államok segítségét kellene igénybe venniük, és ezekhez szorosan kapcsolódva csökkenteniük kellene a költségeiket, valamint javítaniuk kellene a teljesítményüket. 
A tanulmány készítői összegzésükben megjegyzik, hogy a Covid-19-járvány ugyan lesújtó hatással volt a légi közlekedésre, de katalizátor szerepet is betölthet a pozitív irányú változás felé. Mint írják, amint a helyzet visszaáll a normálisra, csak azok nyernek majd, akik meghoztak minden olyan intézkedést, amelyekkel erősebben lábalnak ki a válságból.

Hirdetés