Hirdetés


Élet/Jel Gyergyóújfaluból

 

 

A házigazda Bányász családban és a szervező Élő Szövet, illetve a Civitas Alapítvány munkatársában, Molnár Juditban volt ugyan enyhe szorongás, hogy mi lesz akkor, ha a szombatra hirdetett „nulladik újrakezdő találkozó” iránt érdeklődők és a helyszínen megjelenők létszáma túllépi a megengedett keretet, az ötven főt. Végül összesen ötvennyolc résztvevő érkezett, de a Kultúrcsűrben, illetve annak közvetlen környezetében soha nem voltunk egyazon időben negyvenkilencnél többen. Néhányan egyszerű érdeklődőkként, „közönségként” voltak jelen, bár tudvalevő, hogy maguk is olyan tevékenységekkel foglalkoznak – akár civilként, akár főállásban, egyházi, önkormányzati vagy éppenséggel vállalkozói körökben –, amelyekről korábbi értesüléseink alapján már tudtunk. Elmondhatjuk, hogy „ismerős arcok” voltak jelen, tudtunk korábban is egymásról, akik Székelyföld- és Erdély-szerte, illetve az anyaországban élve közösségi szellemmel, közösségépítéssel és értékteremtéssel foglalkozunk. „Ebben a megváltozott világban meg kell szokjuk, hogy immár nem szabadulhatunk meg a vírusoktól. Ha ebből a mostani járványból kilábalunk, akkor jön a következő” – fogalmazott Kolumbán Gábor mérnök-közgazdász. Úgy tűnik, ez volt a vezérgondolat, amelyet szem előtt kell tartanunk gondolkodásunkban és cselekedeteinkben egyaránt. Olyan a „rendszer”, olyan a „trend”, hogy a megszokott társadalmi struktúrák, a hagyományok, a kultúra, a vallás lebontása árán is érvényesíteni kívánja a maga elveit, amelyek a tömegek félretájékoztatása, manipulálása által ellehetetleníti az életet, és a tömegeket a fogyasztási kultúra bizonyos szegmensei, bizonyos termékei és kellékei vonzásköréhez tereli, behálózza a világot. Nem kell csodálkozni, hogy ez a megváltozott korhangulat az „elitek” legrosszabb arcát mutatja. Egy ilyen tartósan berendezkedő és ellenünk felsorakozó rendszerben kell megtalálnunk a vidék számára a lehetőséget, a termelés, a részleges gazdasági függetlenség és a továbblépés útját, amely a természetközeli élettereken, a munkánk teremtő ereje által, a szerény és körültekintő életmódon át mutat a jövő iránt.
A Élet/Jeleket felsorakoztató találkozó három tematika mentén különítette el a legsürgősebb tennivalókat. Szombat délután mindenki visszatért a maga lakóhelyére, a feladataihoz, a nyilvános és titkos szenvedélyeihez, azzal a biztatással, hogy jót és helyeset cselekedve készüljön a következő munkaértekezletre. Nem kell csodára várnunk. Viszont csodák teremthetők ama felismerés által is, amelyről Bányász József, a házigazda szólt a közelmúltban klasszikussá vált Mózes Attila (1952–2017) szavait idézve: „árvízkor a folyók megkeresik régi medrüket”. Remélhetőleg sok jóról szólhatunk majd valamikor augusztus folyamán, amikor Haáz Sándor, a Gyermekfilharmónia karnagya egyik csűrjében találkozhatunk Szentegyházán. Addig is munkára fel!
Holnapi lapszámunkban részletes beszámolót közlünk az „újrakezdés és folytatás” jegyében szervezett összejövetelről.

 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés