Földgázár-liberalizáció

Dilemma a javából

Július 1-jétől liberalizálják a földgáz fogyasztói árát, azaz ettől az időponttól kezdődően szabadáras lesz a lakossági földgáz is. Az árliberalizálás körülbelül 3,4 millió olyan hazai háztartást érint, amely földgázt használ főzésre és fűtésre. Félhivatalos értesülések szerint a majdani szolgáltatókkal a magánfogyasztóknak csak egy kisebb hányada kötötte meg a szerződést. Egyesek nemigen tudják értelmezni, mit jelent az árliberalizálás, mások a szerződés megkötése tekintetében tanácstalanok. 

Harmincöt akkreditált gázszolgáltatót tartanak nyilván az országban, azok közül kettőnek van meghatározó szerepe a piacon, amelyek a hazai, mintegy 3,1 milliárd köbméteres fogyasztásnak körülbelül 90%-át fedezik. (Két külföldi érdekeltségű cégről, az Engie Rt.-ről és az E.ON Rt.-ről van szó.) Ezeknek meghatározó szerepük lehet a szabadpiaci árak alakulásában is. Iulian Iancu, a képviselőház ipari bizottságának elnöke szerint egy olyan helyzettel szembesülhetünk, amely szerint ugrásszerűen megnövekedhet a földgáz ára. Ezért egy megfelelő jogszabályozásra lenne szükség, amely révén közvetett módon rá lehetne bírni a szolgáltatókat a tisztességes versengés keretei közé való beilleszkedésre. Állítólag egy ilyen törvény kidolgozása és elfogadása napirenden szerepel, s nem kizárt, hogy az meg is születik e hét folyamán. A szakbizottság elnöke az egyik kereskedelmi hírtelevíziónak adott interjújában arra figyelmeztette a háztartási fogyasztókat, hogy jól fontolják meg a szerződések megkötésére vonatkozó döntésüket. 
A mérvadó az Országos Energiaszabályozási Szakhatóság (ANRE) elnökének az ez esztendő márciusában megjelent 2020/27-es rendelete, amely révén megállapítottak bizonyos intézkedéseket a lakossági gázszolgáltatásra vonatkozóan a hatósági árak kivezetésének a perspektívájából. Ebben a rendeletben az is szerepel, hogy amennyiben egy magánfogyasztó inaktívnak bizonyul, és ha nem ír alá egy új gázszolgáltatási szerződést, akkor a jelenlegi szolgáltató automatikusan biztosítani fogja a gázellátást, természetesen az általa alkalmazott új árakon. Nos, a bibi az új árakkal van, mert az arra vonatkozó ajánlatok nemigen kecsegtetők, és szakelemzők, illetve érdekvédelmi szervezetek szerint a jelenlegihez képest ugyancsak borsosnak minősíthető árajánla-
tokkal rukkoltak ki. A gazdaságügyi miniszter, Virgil Popescu annak a véleményének adott hangot, hogy az áraknak „enyhe mértékben csökkenniük kellene”, szerinte megawattoránként 1-2 lejjel. A jelek szerint a miniszteri feltételezés nemigen ígérkezik beigazolódni, mert olyasmiről is hallani, hogy a legnagyobb szolgáltatók 181 lej/MWh ajánlattal is jelentkeztek. Az ANRE által jóváhagyott gázfelajánlási program értelmében arra lennének kötelezettek a kistermelők, hogy e hónap vége előtt rukkoljanak ki egy olyan termékstruktúrával, amelyet az árak tekintetében hozzáigazítanak az osztrák tőzsde megawattóránként 25 lejes kiindulási árához. Ez viszont csak július, augusztus hónapokra lenne, lesz érvényes. Ez az ár viszont Iancu szerint legfeljebb 30 lej/MWh kellene legyen. (Ez a kitermelői ár, amelytől még hosszú út vezet a végfogyasztói árakig, lévén, hogy ahhoz még hozzátapadnak bizonyos egyébként hatóságilag megállapított díjszabások is, valamint az áfa és a jövedéki adó.) Mindettől függetlenül jogos az az állítás, miszerint végeredményben tisztességtelen árszintekről van szó.

A bizonytalanság jelei?
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) felmérése szerint június 1-ig a jelenlegi szolgáltatók 80%-a nem tájékoztatta megfelelő módon a háztartási fogyasztókat a liberalizálással kapcsolatos tudnivalókról, 83%-uk nem állt elő ajánlatokkal a háztartási fogyasztók számára a júliustól alkalmazandó szabadpiaci árakra vonatkozóan, a közzétett jelenlegi árajánlatok el 55%-kal nagyobb „értékűek”, mint a jelenleg leszerződött fogyasztói árak. Annak idején a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet révén a háztartási fogyasztás árát 68 lej/MWh-ban szabták meg, s ezt az árszintet a szolgáltatók kifogásoltak, akárcsak a liberális kormány is, amely a pandémia okán rákényszerült annak hatályossága meghosszabbítására július 1-ig. Indokolatlan alacsony lakossági ár ide vagy oda, a gázszolgáltatók nem mentek csődbe, sőt Iancu szerint azok között volt olyan, amely a 2019-es esztendei, mintegy 4,3 milliárd lejes üzleti forgalma közepette több mint 3 milliárd lejes nyereséget könyvelhetett el. 
Az AEI szakértői szerint, ha az bekövetkezik, leginkább a „fali kazános” háztartásokat fogja kedvezőtlenül érinteni. Az AEI vezetősége azt szorgalmazza, hogy mielőbb létre kellene hozni egy viszálymegoldó típusú entitást, olyant, amelyet a 2013/11-es európai uniós irányelvet gyakorlatba ültető 2015/38-as kormányrendelet definiál. A földgáz területén megnyilvánuló viszályok alternatív megoldási központjáról (SAL-GAZ) lenne szó. Az ilyen típusú entitások hazai viszonylatban is bebizonyították létjogosultságukat például a fogyasztók és a kereskedelmi bankok közti viszályok rendezése terén. Addig is marad a nagy kérdés: miként fognak alakulni a földgáz lakossági fogyasztói árai, s azok az eddigiekhez képest mennyivel fogják megterhelni a családi pénztárcát?…

Hecser Zoltán
 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék