Digitális oktatás: mikor, mihez kell szülői hozzájárulás?: Nem biztosított a gyermek esélyegyenlőséghez való joga

- —   Fotó: Józsa Levente

Ilyen-olyan formában, ilyen-olyan részvétellel, de zajlik az online oktatás megyénkben is. A pedagógusoknak most már kötelességük tanítani digitális térben, a gyerekek pedig adott esetben órákat töltenek a számítógép előtt, a szülőkre pedig újabb teher hárul. Adatvédelmi, gyermekvédelmi szempontból jártuk körül a távoktatás kérdéskörét Lukácsi Katalin ügyvéd segítségével.

– Ha adatvédelmi szempontból közelítjük meg a kérdést, van-e különbség a 14 év alatti és a 18 év alatti gyerekek között? 

– Nemcsak adatvédelmi szempontból fontos a gyermek életkora. A kulcsszó: a cselekvőképesség. A 14 évnél fiatalabb gyermek nem cselekvőképes, tehát semmilyen kötelezettséget nem vállalhat érvényes módon. Ebben az esetben a jogügyleteket nevében a törvényes képviselő – szülő, gyám – köti meg. A 14-dik életévét betöltött kiskorú korlátozottan cselekvőképes, amíg be nem tölti a 18 évet, ez a korosztály köthet jogügyleteket a szülő vagy gyám beleegyezésével. A hatályos adatvédelmi szabályzat alapján a közvetlenül gyermekeknek kínált, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vonatkozásában végzett személyes adatok kezelése akkor jogszerű, ha a gyermek a 16-dik életévét betöltötte. Fiatalabbak esetén a gyermekek személyes adatainak kezelése csak akkor és olyan mértékben jogszerű, ha a hozzájárulást megadta, illetve engedélyezte a szülő vagy a gyám. Bár az uniós tagállamok e célokból jogszabályban ennél alacsonyabb, de a 13-dik életévnél nem alacsonyabb életkort is megállapíthatnak, Románia nem hozta lennebb ezt a korhatárt.

– Mennyire van rendben az, hogy különböző digitális platformokon regisztrálniuk kell a gyerekeknek? 

– A különböző digitális platformokon való regisztráció személyes adatok feldolgozásával jár. Az adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább a következő feltételek egyike teljesül: az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; az adatkezelés egy szerződés megkötéséhez és/vagy teljesítéséhez szükséges, az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.

– Hozzuk most ezt össze a felvetett témával! 

– Tehát egyrészt szülőként törvény adta jogom, hogy a 16-dik életévét be nem töltött gyermek esetén eldöntsem, hozzájárulok vagy sem az adatfeldolgozáshoz. A 16 éves gyermek hozzájárulása is szükséges. Avagy jogomban áll megtagadni a regisztrációt. Ha viszont megtagadom a hozzájárulást, más jogalapon dolgozhatják fel a személyes adatokat. Ugyanis például minden beiskolázott, óvodába járó gyerek szülője alá kellett írjon tanév elején egy standard oktatási szerződést a tanintézménnyel, amelyben fel vannak sorolva a felek jogai és kötelmei. Ezek között szerepel az intézmény kötelme, hogy biztosítsa az optimális oktatási feltételeket, valamint a gyermek kötelme, hogy készüljön minden tantárgyból, és hogy elsajátítsa az iskolai programban előírt ismereteket, valamint hogy részt vegyen az órákon. A típusszerződés nem tér ki arra, hogy az oktatás online is történhet, de nem is zárja ki ennek lehetőségét. Értelmezhetjük úgy, hogy az adatkezelés a jelen helyzetben az iskola–diák (14 év felett)–szülő között kötött szerződés alapján jogszerű, hiszen az adatkezelés a felek közti szerződés teljesítéséhez szükséges.
Ott van továbbá a következő feltétel: az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges. Tehát amennyiben kötelezik a tanintézményeket az oktatói tevékenység folytatására, akkor is, ha ez nem az intézmények falain belül valósul meg, akár online, úgy ennek a szabálynak az alapján is jogszerű a személyes adatfeldolgozás.
A fentebb felsoroltak közül az utolsó, miszerint az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú, vitális érdekeinek védelme miatt szükséges, kérdéseket vethet fel. Például: létfontosságú érdekről van-e most szó? A létfontosságú fogalom viszonylagos. Sokunk számára a fejlődés – vagy annak lehetősége – elementáris. Ennek ellenére, szerintem meghatározott ideig, például néhány hónapig, nem létfontosságú a tanterv. Hangsúlyozom, hogy a tanterv, azaz az intézményesített oktatás nem vitális addig, amíg az egészségünk, a megélhetésünk forog kockán, de tanulni, fejlődni nem intézményes keretek között is lehet, sőt kell. Gondolok itt arra, hogy nem olyan nagy baj az, ha nem a tanterv szerint előírt mesét dolgozom fel a gyermekemmel, hanem más történetet beszélünk meg.
Összességében láthatjuk tehát, hogy a tanulói, illetve szülői hozzájárulás hiányában is van jogalap arra, hogy az adatfeldolgozás törvényes és jogszerű legyen. Ehhez viszont az adatfeldolgozó szigorú szabályokat kell betartson.

– Van-e joga az iskolának e-mail-címet létrehoznia a tanulóinak, hogy beléphessenek valamelyik platformra (pléldául Google Classroom)?

– Tudjuk, hogy bizonyos szolgáltatók nem is engedélyezik az elektronikus postafiók létrehozását egy adott kor alatt (például Romániában a Google szolgáltató 16 éven aluliak számára). Bármikor létrehozható viszont saját regisztrált domainnév alatt akármennyi e-mail-cím, ha olyanok a beállítások, hogy nem kell megadni az életkort (pl. ......@iskola.ro). Így az iskola jogszerűen járt el, ha a diákoknak névre szóló e-mail-címet készített saját (az intézmény) domainnévre. Erre két jogalapja is volt: egyrészt az adatkezelés egy szerződés teljesítéséhez vagy végrehajtásához szükséges, másrészt az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség (oktatás biztosítása) teljesítéséhez szükséges. Azonban az adatfeldolgozónak tiszteletben kell tartania az érintett személy jogait, tehát többek közt: nem teheti más számára láthatóvá, elérhetővé az így alkotott e-mail-címet, biztosítania kell a lehetőséget, hogy az érintett személy bármikor megváltoztassa a jelszót, tájékoztatnia kell az érintett személyt az adatfeldolgozásról stb. Ezt úgy is el lehet képzelni, hogy az intézmény készít a diákok számára postaládákat, amiket sorszámoz, tehát nem tünteti fel a neveket, de mindenkivel közli, hogy melyik sorszám az övé. A lényeg, hogy harmadik személy által ne legyen beazonosítható, hogy kit takar az a bizonyos sorszám.


– Kötelezhető-e a szülő, hogy saját Facebook-profilját, e-mail-címét „adja” az online oktatáshoz kisebb gyerekek esetében? 

– Nem, semmiképpen. Ez súlyosan és több szinten jogsértő. Következésképpen, több kivitelezési lehetőséget és azok kombinációját megvizsgálva, jelenleg úgy látom, hogy az egyetlen jogszerű mód a 13-dik életévüket be nem töltött gyerekek esetében az intézmény domainnevére készített e-mail-cím használata. Más a helyzet a 13 évnél idősebb gyerekek esetében, hiszen nekik már lehet saját Facebook-profiljuk. Ez sajnos azonban még nem védi meg őket a számtalan veszélytől, káros tartalomtól és negatív hatástól, aminek ezáltal ki vannak téve.

– Kérhet-e a pedagógus számonkérés céljából olyan videót, fotót, amelyen a gyerek szerepel (például egy elvégzett feladat bizonyítékaként)? 

– Kérhet, viszont a szükséges adatvédelmet szolgáló óvintézkedések megtétele mellett: másnak ne legyen hozzáférése, rálátása a személyes adatokra – gondolok itt csoportosan elküldött e-mail-címekre –, tegye meg az óvintézkedéseket a kiszivárogtatás kizárására – például jelszavak használata, biztonságos, az adatvédelmet biztosító platformok használata –, ne használja fel a kapott adatokat más célokra, mint amire eredetileg szolgáltak és hosszabb időre, mint amit a oktatásban érvényes szabályok előírnak – például mennyi ideig kötelező tárolni egy írott felmérőt, dolgozatot. Ezenkívül a pedagógusnak, intézménynek biztosítania kell azt is, hogy a magánélethez való jogot sem sérti azáltal, hogy mások számára is láthatóvá teszi a felmondott leckét, elszavalt verset, elküldött rajzot, házi feladatot. Egyszerűbben fogalmazva: a többi szülő és diák nem szabad betekintést nyerjen a más gyermekének teljesítményére, illetve eredményeire. Gondoljunk bele, egy fogalmazás, aminek az a témája, hogy mit csináltam ez alatt az időszak alatt, bőven tartalmazhat információkat a család magánéletével kapcsolatosan, amelyet a törvény szigorúan oltalmaz.

– Mihez kell tehát a szülői beleegyezés? Jogszerűen miről, milyen tájékoztatást kell kapnia a szülőnek? 

– Szülői hozzájárulás csak akkor kell, ha a gyermek nem töltötte be a 16. életévét és nem létezik más jogalap az adatok feldolgozására. Hangsúlyozom, hogy az adatfeldolgozás magában foglalja az adattárolást is.
Adatvédelmi területen az egyik legfontosabb létező jogunk a tájékoztatáshoz való jog. Ennek alapján az érintett személyt, beleértve a szülőt mint törvényes képviselőt, tájékoztatni kell bármilyen adatfeldolgozásról – milyen adatot meddig, milyen célból, mire használnak fel –, a jogairól, a biztonsági intézkedések mibenlétéről és arról, hogy hová fordulhat, ha panasza van.

– Összességében, ha egy pár hétig még tart ez a távoktatás, gyermekvédelmi szempontból melyek a legfontosabb elvek, amelyeknek érvényesülniük kell(ene)?

– A gyermekvédelmi törvény értelmében minden eljárásban és határozatban a gyermek mindenek felett álló érdekének elve kell érvényesüljön. A hatóságok kötelesek a családot bevonni minden döntésbe, így az oktatással kapcsolatos intézkedések meghozatalakor is. Én kevés esetről tudok, amikor megkérdezték a szülőket vagy bevonták volna a döntéshozatalba. Főleg nem központi szinten. A gyermek érdekeinek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a gyermek esélyegyenlőséghez és megkülönböztetésmentességhez való jogát. A gyermeknek joga van olyan oktatásban részesülni, amely lehetővé teszi számára a képességei és személyisége szerinti fejlődést. A jelenlegi helyzetben nincs biztosítva a gyermek esélyegyenlőséghez való joga. A szülők különböző anyagi háttérrel, kapacitással és mentalitással rendelkeznek. Ez bizony hozzájárul ahhoz, hogy sok gyerek hátrányos helyzetbe kerüljön. Másrészt azt gondolom, hogy a gyermek harmonikus fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges a szülő egyensúlyi állapota. A jelen helyzetben nehezen megtartható, fenntartható a szülő (lelki) egyensúlya: a legtöbbjük többszörösen kiszolgáltatott helyzetbe került, kontrollt veszít valamilyen téren a saját élete felett, ráadásul a már korábban meglévő szerepkörei mellé újakat kapott úgy, hogy továbbra is 24 órából áll a nap.

– Hogyan tovább? 

– Válság van. El kell fogadnunk, hogy minden átalakul és szinte semmi sem lesz úgy, mint korábban. Be kell látnunk, hogy az új helyzet az oktatásra is kihat és egész egyszerűen nem folytatható úgy, mintha mi sem történt volna – csak ezúttal digitálisan. A digitális oktatás megvalósulásához sokkal több kell annál, hogy most átváltunk online felületre és maradnak az elvárások. Ilyen körülmények között az oktatás nem tudja elérni kitűzött célját, és ha makacsul erőltetjük, akár többet árt, mint használ.


Asztalos Ágnes

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés