Hirdetés


Csíki jó példákkal ismerkedtek háromszéki gazdák

Automatizált istálló a Bartalis-farmon. Önszántukból mennek fejésre a tehenek —   fotók: Bokor Gábor

Kéttucatnyi háromszéki gazda látogatott Hargita megyébe. A szakmai utazás során két helyszínt látogattak meg: Csíkjenőfalván a robotos fejés előnyeit tapasztalhatták meg a vendégek, Csíkcsomortánban egy kisvágóhíd részleteivel, a működési engedély megszerzésének feltételeivel ismerkedtek.

A szakmai utat a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének (SZGE) falugazdász-hálózata szervezte, együttműködve az AgroSIC Közösségek Közti Társulással és a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületével. A szervezet elnöke, Jákó Tibor elmondta: fontosnak tartja a hasonló tapasztalatcseréket, a jó példák megismerésével könnyebben fejleszthetik farmjaikat a gazdák.

Automatizálással helyettesítikaz emberi munkaerőt

A csíkjenőfalvi Bartalis farm a világelsők között lévő istállótechnikát gyártó cég, a Lely délkelet-európai bemutatóközpontjaként is működik. A háromszéki vendégeket Bartalis Attila tulajdonos fogadta, ő vállalta az idegenvezetői szerepet is. A farmra mintegy tíz évvel ezelőtt érkeztek az első fajállatok, SAPARD-támogatással épült istállóval kezdték a fejlesztést, ezt követően saját erőből építették fel a fejőrobotokkal felszerelt istállót.
Az első állományt Ausztriából importálták, vegyes hasznú pirostarka üszőkre esett a választás. Kinda Zalán állattenyésztési mérnök vett részt a választásban, elmondása szerint a cél az volt, hogy a vegyes hasznosítású pirostarka-állományokból a nagyobb tejtermelés felé hajló szülőktől származó egyedeket válasszák. A válogatás jól sikerült, az első ellés után az állomány napi tejhozama meghaladta a harminc litert. Ma már mintegy kétszáz főre emelkedett az állomány létszáma, ebből közel 150 a fejős. A gazdák látogatásakor 29 liter volt az egyedenkénti napi átlag, de most van az ellési időszak, így a termelés nőni fog.
A szárazon álló szarvasmarhákat a régebben épült istállóban tartják. Nagy hangsúlyt fektetnek a borjak nevelésére. Születésüket követően legalább három liter föcstejet itatnak velük, ez az immunrendszer erőteljes fejlődésének szempontjából fontos. A borjakat korán elválasztják az anyaállatoktól, és speciálisan kialakított, kifutóval is ellátott bokszokba telepítik át. A bokszok a szabad ég alatt vannak, a friss levegő kedvez a borjaknak, nagyon kevés hasmenéses eset fordul elő – számolt be a részletekről Bartalis Attila.
A háromszéki gazdák számára a fejőrobotokkal felszerelt istálló jelentette a legnagyobb élményt. Itt a szabadtartásban lévő tehenek naponta többször, lényegében saját akaratukból állnak be a fejőstandba, jelentősen csökkentve ezzel az emberi munka szükségességét. A napi fejések száma 2,8–3, de frissen ellett tehenek esetében eléri az ötöt is. A robot fertőtleníti a tőgyet, a fejőkelyhek megkeresik a tőgybimbókat (köznyelven a csecseket) és elvégzik a fejést. Az eljárásnak köszönhetően a kifejt tej lényegében teljesen steril körülmények között jut a hűtőtankba, ez garantálja a feldolgozáshoz szükséges minőséget.
A fejőrobot feljegyzi az egyes szarvasmarhák által leadott tej mennyiségét – ezt telefonon is követheti a tulajdonos –, de észleli a tejminőség romlását eredményező tőgybetegségeket is. Ugyanakkor a fejés ideje alatt a robot az állatok teljesítményének megfelelő mennyiségben adagol abrakot a fejés alatt álló teheneknek.
A Bartalis farmon szakember végzi a szarvasmarhák takarmányadagjának kiszámítását. A rendelkezésre álló takarmányok tápértéke alapján ő határozza meg a mennyiségeket és az összetevőket. A takarmánykeverékeket takarmánykiosztó kocsival szórják az állatok elé, ez is az emberi munkaerő szükségességét csökkenti.
Ferencz Alpár bodoki gazda a látottak után elmondta: az állattartásban a legnagyobb gondot az emberi munkaerő hiánya jelenti. A jenőfalvi farm kialakítása, a fejőrobotok, a takarmánykiosztó kocsik használata erre nyújthat alternatívát. Ugyanakkor a rendszer növelheti a tej mennyiségét és minőségét, ez egyenesen vezethet a tejtermelő farm bevételének emelkedéséhez.

Nézelődő gazdák a csomortáni kisvágóhídon. Egyszerű, praktikus megoldások

Jó példa kisvágóhídra

A háromszéki gazdák második megállója Csíkcsomortánban volt, ahol egy kisvágóhidat vettek szemügyre. Az egyszerű felépítésű vágóhíd több család összefogásával létesült, az egységet Petres Kálmán mutatta be a jelenlévőknek. A létesítményt egy egykori istállóban alakították ki, az érvényben lévő állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírások figyelembevételével – az engedélyeknek a napokban kell megérkezniük. Havonta 200 sertés, 200 juh vagy 75 szarvasmarha vágható az egységben. A vágásra érkező állatok számára nincs pihenőhely kialakítva, a törvény szerint ugyanis az 50 kilométeres körzetből érkező állatok esetében ez nem kötelező. A számítások szerint a környékbeli gazdák állatait vágják majd az egységben, ezért nem volt fontos a pihenőhely kialakítása – magyarázta Petres. A vágandó állatokat egy külső térben bódítják el, majd belső helyiségben véreztetik ki. Itt történik a belezés, nyúzás, hasítás, esetenként felnégyelés is. A terem belmagassága lehetővé teszi szarvasmarhák vágását is.
Innen kerülnek a vágott állatok a trancsírozóterembe. Itt vágják ki a tőkehúst, további feldolgozásra nincs lehetőség, legfeljebb őrölt húst állíthatnak elő – mondta el Petres. A kisvágóhídon hűtőkapacitás is van, külön teremben tudják tárolni a hulladékot – a bőrt, a belsőségeket, a csontot. Ezeket engedélyezett krematóriumban kell megsemmisíteni – ilyen egységgel kötöttek szerződést a csomortániak is.
Farkas Sándor, a vargyasi közbirtokosság elnöke is ott volt a látogatók között. Érdemes foglalkozni a kisvágóhíd létesítésének lehetőségével. Nagy előnyt hozna a gazdáknak az állatok értékesítésében, nem kellene köztes kereskedőknek alacsony áron eladniuk a vágóállatokat. De egy részletkérdésre nagyon oda kell figyelni, hogy a hulladékokat ne krematóriumokban kelljen megsemmisíteni – ez rengeteg pénzbe kerül –, hanem ez is feldolgozásra kerüljön. Például kutyatápként lenne feldolgozni, erre minden gazdaságban szükség van, manapság sok a kutya. Komolyan fontolgatják ezt a lehetőséget, és a kisvágóhíd felépítését akár idén nyáron is megkezdhetik. Nyitottak az együttműködésre más közbirtokosságokkal, egyesületekkel is – emelte ki Farkas.
A kisvágóhíd meglátogatása után a csomortáni közbirtokosság székhelyén kiadós ebéddel traktálták a vendégeket, majd meglepetésként Becze István SZGE-elnök a Csíkszentsimonban működő Csíki Sör Manufaktúrában szervezett látogatást a háromszékiek számára.

Bokor Gábor

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek