Csak csínján a számokkal: Csalóka is lehet a statisztika

Illusztráció
Az épülő A3-as autópálya. Halad vagy nem halad a munka? —   Fotó: cluj.cnadnr.ro

A minap említettük, hogy az államelnök, a kormányfő, a pénzügyminiszter, s úgy általában a kormányzat elégedettségének ad hangot az ország jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetével kapcsolatosan, természetesen az adott körülmények között, amikor is a pandémia komoly gondokat, fennakadásokat okozott az élet valamennyi területén.

Itt van egy friss statisztikai számadatra, nevezetesen a bruttó hazai termék (GDP) első évnegyedi alakulására vonatkozó jelentés. Az 2,7 százalékos gazdasági növekedésről tanúskodik, ami uniós viszonylatban is a legiramosabbnak bizonyult, s ilyenképpen a ranglista első helyére került országunk. Ennek örvendeni lehet, de nem lehet szem elől téveszteni, hogy maga az Országos Statisztikai Intézet (INS) is elismeri: a pandémia okán nehézkesnek és körülményesnek bizonyult az adatbegyűjtés, s ilyenképpen az nem tekinthető „készpénznek”. Másrészt pedig bekövetkezett egy, a maga nemében turpisságnak is nevezhető történés: az INS aktualizálta, illetve felülvizsgálta a 2019-es évre vonatkozó GDP-növekedésre vonatkozó arányszámokat, azokat mérsékelve. Például a mostani kiigazítás szerint 2019 IV. évnegyedében a GDP növekedése a megelőző évnegyedhez viszonyítva 1,2 százalékos volt, míg az április 7-én kiadott közleményében 1,5 százalék szerepelt. Nos, ilyenképpen csökkent a számítási alap, s következésképpen „dinamikusabb” lett a 2020 I. évnegyedében jegyzett növekedés. Klaus Johannis államelnök többször is hangoztatta, hogy tulajdonképpen március közepétől errefelé nem bénult le az ország gazdasága, s ennek okán nem is igen lehet újrakezdésről beszélni. Május 19-i nyilatkozatában például azt hangoztatta, hogy „voltak olyan fontos szektorok, amelyek teljes kapacitással működtek, ezek között az építkezési és az infrastruktúra szektora, ami meg is magyarázza az I. évnegyedi gazdasági növekedést”. Az építkezési szektor „fényes helyzetét” a kormányfő is hangoztatta, és a hivatalos statisztika is ilyesmiről tanúskodik: az I. évnegyedben az építkezési munkálatok volumene 32,3 százalékal növekedett. Ez így igaz, de nem lehet megfeledkezni arról, hogy ez az általában költségigényesebb karbantartási és javítási munkálatoknak köszönhető, amelyek gyarapodási aránya meghaladta a 78 százalékot. Ugyanakkor az INS közleményében arra is figyelmeztetett, hogy az adatbegyűjtés ez esetben is nehézkesebbnek, illetve foghíjasnak bizonyult. Ugyanakkor a kormányfő szerint egyetlen fontosabb infrastrukturális nagyberuházás munkálatai sem álltak le. Nos, ha ez mind így igaz, akkor mivel magyarázható, hogy az építkezési szektorban is március végén mintegy 42 000 egyéni munkaszerződést függesztettek, illetve bontottak fel.
Amúgy vannak másabb meglátások is. Így például a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOR) elnöke, Florin Pogonaru szerint a szükségállapot ideje alatt naponta 500 millió euró értékű veszteséget könyvelhetett el a hazai gazdaság. Szerinte az üzleti környezetnek 30 milliárd eurós finanszírozásra lenne szüksége, a pénzügyminiszter szerint erre nincs szükség. Az érdekképviseletek szerint az ország kis- és középvállalkozásainak mintegy 96 százaléka esetében csökkent az üzleti forgalom. Ugyanakkor országos szinten március közepétől errefelé május közepéig az üzleti forgalomban 32,5 milliárd lejes termelési kiesés következett be. 
A számokkal óvatosan kell „babrálni”, s azokat kellő körültekintéssel kell megközelíteni. Nem úgy, mint ahogy az történt a sérülékeny személyek arcvédő maszkra vonatkozó 2020/74-es sürgősségi kormányrendelettel, amely a Hivatalos Közlöny május 22-i számában jelent meg. Az azt elfogadó kormányülést felvezető beszédében Orban Ludovic arról beszélt, hogy erre a célra 150 millió lejt utalnak ki, a kedvezményezettek száma pedig 1,1 millió személy lesz, s azok két hónap viszonylatában ingyenesen 50 maszkra lesznek jogosultak, abból pedig egy darabra 2 lejt fordít az állam. A kormányülést követő sajtótájékoztatón az egészségügy-miniszter 2,3 millió kedvezményezettről beszélt és 230 millió lejes költségvetési kiutalásról. (Amúgy ezen utóbbi összeg került be a jogszabály szövegébe is.)

Hecser Zoltán
 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék