Az a biztos, hogy semmi sem biztos

Gyakran mondogatja egyik elöljárónk a címül írt mondatot. Rosszindulatú bírálói azt mondhatnák, ez az egyetlen, amiben igazat mond. Ez alkalommal nem célom a politikus tetteinek elemzése. S ha visszatekintek az elmúlt két-három hónapra, akkor azt mondhatom, hogy egyetértek a vezető idézett bölcsességével. Folyamatosan figyelve az aktuális eseményeket, politikai döntéseket, valóban azt tapasztalom, hogy akár óránként is változhatnak a dolgok. Kimehetünk, bent kell maradnunk, kell nyilatkozat, nem ez az aktuális „kijárási papír”, szükséges a maszk viselése, de nem véd meg a betegségtől, ezért megbüntet a rendőr, de ha jó dumád van, akkor talán megkegyelmez. Ilyen és ehhez hasonló információk özöne zúdul ránk naponta, akár a hivatalos forrásokból is. S még nem is említettem az úgynevezett kontyos vagy szakállas rádiót! Olykor nekünk, újságíróknak is nehéz eligazodni a hétköznapok útvesztőiben. Vajon akkor hogyan boldogul János bácsi, aki idős kora ellenére is próbál tájékozott lenni? A választ nem tudom, de azt tapasztalom, hogy gyakran még egy egyszerű témában is kevesen naprakészek. Sajnos már hallottam olyan esetről, hogy a kijárási korlátozások megszegéséért kétezer lejre büntették azt a 86 éves Jucika nénit, akinek mindössze néhány száz lejes, úgynevezett kollektívnyugdíja van. Tudom, sokan azt mondhatnák: Ignorantia iuris non excusat – A törvény nem ismerete nem mentesít, különben is Jucika néni a koronavírus által legveszélyeztetettebb korosztályba tartozik, kérhetett volna segítséget, hogy valaki megvegye a mindennapi betevőjét, és sorolhatnám. Igen, a néni megszegte a kijárásra vonatkozó előírásokat. Mentségére váljon, hogy még lakhelyelhagyási nyilatkozata is volt. Egyetlen vétke, nem tudta, hogy az idősek csak a kijelölt időintervallumokban mehetnek vásárolni. Hiába kérte a rendőröket, hogy ne büntessék meg, nem kegyelmeztek neki. Idő teltén aztán megállapították a nagyok, hogy a járvány kezdete óta alkotmányellenes jogszabály alapján róttak ki bírságokat. Hála Istennek, hogy kiderült! Nem mintha kétségbe vonnám a büntetések jogosultságát, főleg, ha az egészségünkről van szó, de meglátásom szerint mégiscsak óriási összegeket varrtak sok kisnyugdíjas, illetve minimálbérért dolgozó ember nyakába. Visszatérve Jucika néni ügyére, nem tudom, hogy végül mi történt. Kifizette-e vagy ki tudta-e perkálni a büntetést, de félő, hogy odalett néhány hónapnyi kenyerének az ára. Igen, most lehetne mondogatni, hogy jó-jó, visszatérítik a kirótt pénzbüntetéseket. Én hiszem, ha látom, mert az is a jövő zenei mixtje, hogy hogyan és milyen formában kártalanítják a Jucika nénihez hasonló szabályszegőket. Minap aztán ismét temérdek infó szakadt a nyakunkba a kijárási korlátozások lazításáról. Még jóformán fel sem ébredtünk a szabadon járhatunk-kelhetünk örömhír mámorából, máris érkezett az újabb felhívás, hogy maradjunk otthon, és ez így megy szinte naponta. Amíg tisztázódni látszik a helyzet, én is azt javaslom, maradjunk otthon és talpon, nyereményünk lehet a majdani korlátozások nélküli szabadság. Persze közben ne feledjük el elöljárónk idézett kijelentését sem: az a biztos, hogy semmi sem biztos.

Biró István

Hirdetés

Hirdetés