Hirdetés


Rendkívüli támogatással segítenék az állattenyésztőket

Állatonként száz euró a tej- és húsmarhatartóknak

Jószágok egy borzsovai szarvasmarhafarmon. Támogatással kompenzált bevételkiesés —   Fotó: Domján Levente

 

 

Brüsszel beleegyezését kéri a mezőgazdasági minisztérium ahhoz, hogy állatonként 100 euró, de farmonként 7 ezer eurónál nem nagyobb rendkívüli támogatásban részesítse a koronavírus-járvány miatt bevételeiktől eleső hazai szarvasmarhatartókat. A pénzt öt jószágnál nagyobb, termelésellenőrzés alatt álló tej- és húsmarhaállományaikra igényelhetik majd a gazdák – tudtuk meg Tánczos Barna szenátortól.

Nyolcvanmillió eurós ke­retösszegből tej- és hús­marhánként 100 eu­ró­val, de farmonként nem több mint 7 ezer euróval segítene a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt bajba került állattartókon a mezőgazdasági minisztérium – tájékoztatta tegnap lapunkat Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági bizottságának tagja. Az RMDSZ Hargita megyei agrárszakpolitikusa elmondta, a mezőgazdasági minisztérium szakemberei a tegnap délelőtti megbeszélésén már a támogatási rendszer kidolgozását vitatták meg, a rendkívüli támogatáshoz szükséges pénzt – Brüsszel beleegyezését kérve – az Országos Vidékfejlesztési Programból biztosítanák. 

Nem jár alanyi jogon
– A terv nagyon vázlatosan úgy néz ki, hogy állatonként 100 euró körüli támogatást szeretnének juttatni azok számára, akik a COVID-járvány miatt keletkezett különböző piaci problémák nyomán jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el. Legyen szó akár a tejtermelőkről vagy a hústermelőkről, hiszen az éttermek, vendéglátóipari egységek leállása, forgalmának visszaesése a gazdák termékei iránti kereslet visszaesésében is megmutatkozott. Az már biztos, hogy farmonként legtöbb 7 ezer eurós támogatással számolnak, amihez nem alanyi jogon, hanem kérés benyújtásával, pályázati úton tarthatnak igényt a szarvasmarhatartó gazdák – tette hozzá Tánczos.
A szakpolitikus úgy tudja, a támogatás kifizetésével nem a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget (APIA), hanem testvérintézményét, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökséget (AFIR) bíznák meg, ami azért jelent problémát, mert utóbbi intézmény magánszemélyeknek nem utalhat támogatást. Ez a döntés már eleve beszűkítené a támogatásra jogosultak körét. Az pedig, hogy a rendkívüli támogatást legalább ötfős állományhoz és a jószágállomány termelésellenőrzéséhez is kötnék, újabb lényeges szűrőként szolgálna – magyarázta a szakpolitikus.
– Nagy valószínűséggel olyan intézkedés lesz, amely a törzskönyvezett vagy – egy picit lazábbként – a termeléshez kötött minőség-ellenőrzés alatt levő állományra vonatkozik. Legkevesebb öt állattól felfelé lehetne kérni, de egy gazdaság 7 ezer eurónál nagyobb támogatást nem kaphatna. Az intézkedés nyűgje-baja az, hogy nem hazai pénzről, hanem uniós alapokról van szó, ezért végig kell járni a brüsszeli jóváhagyási procedúrát. A támogatásról szóló javaslatot első olvasatban jövő héten, hétfőn szeretnék a minisztériumból elküldeni Brüsszelbe. A szaktárcánál a napokban azon dolgoznak, hogy megindokolják, miért is van szüksége a hazai tej- és húsmarhatartóknak a járvány miatt többlettámogatásra – sorolta Tánczos Barna. Elárulta, a szarvasmarhatartók mellett tárgyalások zajlanak a zöldségtermesztők megsegítéséről is, a jövő hét folyamán az erről szóló javaslatot is elküldi a szaktárca Brüsszelbe. Szó van a juhtartóknak fizetendő rendkívüli támogatásról is, de részletek ez esetben még nagyon kidolgozatlanok. 

Többet lehetett volna tenni
Az RMDSZ Hargita megyei szakpolitikusa amúgy állítja, a kormány és a mezőgazdasági minisztérium az elmúlt hónapok alatt elégtelenre vizsgázott, hisz gyakorlatilag semmit sem tett a bajba kerül mezőgazdászok problémáinak kezelése érdekében. Úgy véli, a mezőgazdasági tárca vezetőjének hatékonyabban kellene kihasználnia az uniós támogatási rendszer fellazításával kínálkozó lehetőségeket.
– A rendelkezésre álló uniós alapokból egy azonnali, egyszeri támogatást kellene jóváhagyni az állattartók megsegítésére. Hisz azok a gazdák, akiknek megvan az állatállománya, nem fogják butaságokra költeni a segítségként felajánlott pénzeket. Ugyanakkor tavasszal a jövedelemkiesés nagyon sok ágazatot sújtott, a zöldségtermesztők, a virágtermelők, a kertészetek mind-mind értékesítési gondokkal küzdöttek. A szárazság nyomán is azonnal támogatásokat kellett volna jóváhagyjanak és kifizessenek. Nem túl nagy összegeket: pár ezer eurós támogatással a gazdákat már ki lehet a nehéz helyzetből húzni. Óriási problémák vannak makroszinten a sertéságazatban is, a jelenlegi liberális miniszter nem tudja vagy nem akarja elindítani azokat a programokat, amiket szociáldemokrata elődje elfogadott a kocákra és a malacnevelő farmokra, ezért folyamatosan importálunk. A családi gazdaságokat sem tudják megerősíteni, félnek attól, hogy határozottabb lépésekkel a hegyvidéki farmokat 20-50 hektár körül, a síkvidékieket pedig 500 hektár környékén konszolidálják. Félnek bevezetni a területtulajdonlásra egy olyan felsőkorlátot, mely magánszemélynek nem engedné, hogy 500 vagy 1000 hektárral nagyobb földterülete legyen. Abban reménykedek, hogy legalább az új földeladási törvény megjelenik, mert azzal sokat lehetne szorítani a kupeckedésen, a termőföldek kereskedelmi célú adásvételén – hangsúlyozta lapunknak Tánczos Barna.

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés