A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 23.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk
NAGYSZELMENC

Község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Nagykapostól 8 km-re délkeletre, az ukrajnai Kisszelmenctől 8 (!) méterre, az ukrán határ mellett fekszik. Ősi magyar falu. 1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott. Ekkor Csehszlovákiához csatolták. 1938–44 között visszakerült Magyarországhoz. 1538-ban 4, 1550-ben 12 adózó portája volt. 1567-ben 4 adózó portája volt. 1600-ban 34 házzal a Darkóczy család birtoka. 1696-ban 12 jobbágy és egy zsellér portája állt. 1720-ban 11 jobbágy, 2 zsellér és egy taksás háztartása volt. A 18. században a kincstáré, majd a 19. században a Balassa család uradalmához tartozott. 1910-ben Nagyszelmencen 844-en, túlnyomórészt magyarok laktak. 2001-ben 604 lakosából 586 magyar. 2011-ben 616 lakosából 529 magyar. Napjainkban 576 lakosa van. 1946-ban a község területét kettévágta az újonnan meghúzott csehszlovák–szovjet határ. A 800 lakosú Nagyszelmencet és a 300 lakosú Kisszelmenc területének egy részét Csehszlovákiához, míg Kisszelmencet a Szovjetunióhoz csatolták. A szovjet határőrök az új határon egyetlen nap leforgása alatt hat méter magas deszkapalánkot építettek. A település római katolikus temploma Kisszelmencen maradt, míg Nagyszelmencen található a görögkatolikus és a református templom. Nagyszelmenc ezért új római katolikus templomot épített, amit 2006 májusában szenteltek fel.
(Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Femina.hu/utazas/szelmenc-ketteszakitott-magyar-falu, Magyar­or­szagom.hu/kettevagott-magyar-falu.html)

KISSZELMENC
Falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban. Közigazgatásilag a palágykomoróci falusi tanácshoz tartozik. Kisszelmenc Ungvártól 18 km-re délnyugatra található. Innét 2 km-re északkeletre fekszik Palágykomoróc. Közvetlenül a határ túloldalán, immáron a szlovák oldalon, Nagyszelmenc. A múlt rendszerben, amikor meghalt valaki a faluban, a túloldali rokonok, ismerősök kimentek a határvonalat jelző szögesdrót kerítésig és onnan hallgatták a temetési szertartást, majd végigkísérték a kerítés mellett a frissen ásott sír felé a halottat. Nevének első említése 1332-ből való, ám ekkor még nem tekinthető igazi településnek. Többnyire egytelkes nemesek lakják, akik hadi szolgálataik ellenére mentesülnek az adófizetés terhe alól. 1719-ben az egyik okmányban Kis-Szelmencznek írják. Ekkortájt bírnak itt részekkel a Gyulayak, a Csathók, a Balassák. Ez utóbbiaknak a 19. században nagy majorságuk volt itt. Lakossága 1870-ben 236 fő, 1900-ban 246, 1910-ben 320, 1940-ben 322, 1944-ben 319, 1989-ben 230 lakosa volt, ebből magyar 218 fő, 2017-ben a 200 főből magyar 185 (92,5%). A határátkelőt egy félbevágott székelykapu jelzi, melynek egyik fele Kis-, míg másik fele Nagyszelmenc oldalán áll. Kisszelmenc és Nagyszelmenc határába azonos feliratú rovástábla került kihelyezésre 2012. december 22-én. A székelykapu felállításának ötlete a BURCS baráti társaságtól származik. A két félbevágott székelykaput Bajusz Barnabás, Fuksz Sándor, Gilányi István és Kajla János készíttették el erdélyi fafaragókkal.
(Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Paprikawelness.com.ua, Hranica.sk, Forrasfolyoirat.hu/0003/zelei.html)

Kapcsolódó cikkek