A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 21.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk
BOGDÁNFALVA

Két azonos nevű települést találunk a Kárpát-medencében, pontosabban a magyar nyelvterületen: egyet Horvátországban és egyet Moldvában. Itt és most a moldvai községről esik szó. Neve románul: Valea Seacă; a mai Romániában, Moldvában, Bákó megyében fekszik. Bákótól délre, a Moldvai-mezőségben található, Ferdinándújfalu (Nicolae Bălcescu község) része. Valamikor a 15. század végén keletkezhetett, úgynevezett „rezes” (răzeşi – szabad paraszti) település. 1641-ben a falu lakossága még tiszta magyar volt, a lakosság a déli csángó nyelvjárást beszélte. A faluba még az 1800-as évek végén is érkeztek székely telepesek. Lakói a 20. században is nagyrészt magyarok voltak. A faluban néhány évig 1949 után működött magyar iskola. Ez Moldva egyik legrégebbi katolikus települése. Erről emlékezik meg egy 1420-ból származó dokumentum. A parókia 1778-ban létesült. 1884-ben egy régi templom helyén fából és téglából új templomot építettek. Ezt a templomot az 1940-es és 1977-es földrengések annyira megrongálták, hogy még a tornya is leomlott. 1978 és 1984 között Ioan Caită pap újjáépíttette, és Petru Gherghel (Gergely Péter) nyugalmazott jászvásári püspök 1988-ban felszentelte. A falu temetőjében van egy igen régi templom, amely tölgygerendákból épült. Bogdánfalván két további kápolna található, az egyik a Bozdos-hegyen, a „Konstantin és Elena” szenteknek szentelt, 1888-ban épült. A másik kápolna Albenilor-dombján található.
(Charta XXI/Suzana Guoth, Virth László – Wikipédia, Rmpsz.ro, Csango.info)

DIÓSZEG
Hasonló nevű települést Biharban és a Felvidéken is találunk. Ez alkalommal a moldvai Diószegről esik szó, amelynek román neve Tuta; falu a mai Romániában, a Tatros-folyó jobb oldalán, Tatrosvásártól délkeletre. Lakói a székelyes jellegű csángó nyelvjárást beszélik. Valószínűleg a 19. sz. elején keletkezett, bár van olyan feltevés is, hogy lakosai a 17. század első felétől honosodtak ide. Írásos feljegyzésben 1842-ben említik először. Domokos Pál Péter jegyzi fel az 1930-as években, hogy: bár lakói igen buzgó katolikusok, „nem tudnak értekezni magyarul nem tudó papjukkal, s így gyónni sem tudnak neki”. Lakossága 1842-ben 274 katolikus lélek, 1857-ben 257, 1898-ban 311, 1929-ben 675 fő. Napjainkban 1910 lakosa van (2018). A falu római katolikus egyházközsége kezdettől fogva a szomszédos Tatrosvásár filiája. Templomát 1866-ban építették a hívek. Az 1920-as években újat kezdtek, amelyet 1939-re fejeztek be. A régi templomból csak Szent Ferenc és Szent Antal szobrát vitték át az újba. „Azon Onyest város környéki csángó települések egyike, amelyek távol esnek Bákótól. Ezek a szinte összeolvadt falvak mind nagyon jó nyelvállapotnak örvendhetnek, így indokolt volt itt is egy központot létrehozni. Diószegen egy korábban családi háznak épített, de céljainknak megfelelő épületet vásároltunk meg 2008 tavaszán, ez jelenleg két osztályteremnek és két tanár számára szolgálati lakásnak ad helyet” – olvassuk a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének honlapján.
(Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Rmpsz.ro, Csango.info)

Kapcsolódó cikkek