A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 18.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk
ZIMÁNDÚJFALU

Falu és egyben községközpont a mai Romániában, Arad megyében. Román neve: Zimandu Nou, németül Neusimand. Aradtól 12 km távolságra északi irányban fekszik. Közigazgatási szempontból a tőle 2 km-re délre található Zimándköz és a vele északon összenőtt Zimándtelep tartozik hozzá. A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Aradi járásához tartozott. Zimándköz nevét 1743-ban Zimand néven említette először oklevél. Az idők folyamán különböző elnevezések váltak ismertté: Zimánd (1808), Fakert (1888), Zimándújfalu (1913) és Zimandul Nou (1923). Zimandu Nou. Mivel a Maros áradásaitól védett területen fekszik, Mária Terézia ide akarta telepíteni az aradi polgárokat. Az áttelepítés végül nem történt meg, „Arad maradt”, 1852-ben alapították, amikor 1032 magyar dohánytermesztőt telepítettek ide. A községnek a 2011-i népszámlálás szerint 4657 lakosa volt, ami a 2002-es adatokhoz képest (4489) emelkedést jelent. Zimándújfalu lakossága napjainkban 1575 fő, amelyből 753 magyar (2018). A falu határában található az „Avar domb”-nak is nevezett vaskori földvár. Feltárásakor rézkori, késő bronzkori és vaskori leletekre bukkantak. 1940-ben épült az állomás, volt malma, fűrésztelepe, homokbányája is. Másik nevezetessége a római katolikus templom – 1907-ben épült neogótikus stílusban, tornyában három haranggal. A templomban látható a szentély előtti boltíven félkör alakban Wolf Károly, Jézus a Hegyibeszédben című freskója.
(Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Nyugatijelen.com – archívum, 2010, 2015)
 

BÁCS
Kisváros a Vajdaságban. Szerbül Бач/ Bač, németül Batsch. Községi központ Szerbiában, Bácskában. Hat település közigazgatási központja. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Hódsági járásához tartozott. Később betagozódott a megalakuló Szerb–Horvát–Szlovén Királyságba. 1941 és 1944 között újra Magyarország része lett, 1945-ben pedig visszakerült Jugoszláviához. Ekkor német lakosságát kitelepítették, s helyükre szerbeket költöztettek. Neve a magyar Bács személynévből ered, melynek előzménye az ótörök ’baga’ méltóságnév. Történeti források 1111-ben Bache néven említik először. Már a honfoglaláskor szláv vár állt itt, majd Bács vármegye székhelye lett. Több országgyűlés színhelye, Hunyadi Mátyás és II. Ulászló kedvelt tartózkodási helye. A törökök 1526 őszén foglalták el. A vár a Rákóczi-szabadságharc alatt pusztult el, azóta rom. A településnek 1910-ben 3908 lakosából 1888 német és 719 magyar volt; 1953-ban 6094, 1991-ben 6046 lakosa volt. Napjainkban 6087-en lakják, amelynek mintegy tíz százaléka magyar. Szent Pál barokk stílusú római katolikus templom: a valamikori bácsi káptalan és a bácsi érsekség székhelye. 1773 és 1780 között épült. A tornyot 1923-ban építették újjá. Négy harangja közül a legnagyobb 1100 kg, a legkisebb 175 kg. Az anyakönyvet 1713-óta vezetik. A ferences templom névadója Nagyboldogasszony. Régen a templomos lovagok temploma lehetett, a 13. századtól van a Ferenc-rendiek használatában. Ez a legrégebbi templomépület egész Bácskában.
(Charta XXI/Suzana Guoth – Wikipédia, Vajdasag.ma)

Kapcsolódó cikkek