A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud?

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk
MAJOR

Község Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében. Neve románul: Maieruf. A Nagy-Szamos partján, a Radnai-havasok tövében fekszik. Feltételezhető, hogy szász alapítású. 1876-ban csatolták Beszterce-Naszód vármegyéhez. Először 1440-ben Maior néven, pusztaként említik. Az ezt követő években telepítette a Jakcs család, román lakossággal. A 15. század közepén a radnai uradalomhoz tartozott. 1698-ban 21, 1721-ben 56 családját számolták össze. 1761 és 1850 között a Naszódi határőrezredhez tartozott. 1766 és 1816 között román oktatási nyelvű iskola működött benne. Bár a görögkatolikus egyházat a kommunista hatalom megszüntette, a kommunizmus idején, illegálisan, mindvégig működött a faluban görögkatolikus pap. 1850-ben 1572 lakosából 1523 volt román és 47 cigány nemzetiségű. 1900-ban 2918 lakosából 2683 volt román, 141 német és 58 magyar anyanyelvű. 2002-ben 5615 lakosából 5614 volt román nemzetiségű; 4332 ortodox, 812 pünkösdista és 399 görögkatolikus vallású. Ma 5326-an élnek itt, közülük három fő magyar. Az Álmok fészke múzeum 1972-ben nyílt a Liviu Rebreanu által 1927-ben a falunak adományozott telken. Kilenc kiállítóhelyiségből áll. Görögkatolikus temploma Zichy Domonkos egykori veszprémi püspök adományából épült, aki 1858-tól haláláig élt itt (1879). Itt töltötte gyermekkorát Liviu Rebreanu (1885–1944) író. Itt született 1977. június 19-én Maria Cioncan olimpikon (mh. 2007).
Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Complexul-muzealbn.ro, Arcanum.hu, Diaszporaalapitvany.ro

MAJOROS
Szlovákul: Majerovce, község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Varannói járásban. A trianoni diktátumig Zemplén vármegye Varannói járásához tartozott. 1363-ban említik először. A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAJOROCSKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Vladár Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Varannóhoz 1/2, Homonnához pedig 1 1/2 órányira, határja három nyomásbéli, az őszi vetést nagy munkával termi, réttye bőven van a’ hegyek allyán helyheztetve, mellyekről le folyó vizektől nagy árkok által védelmeztetik, és ezeket minden esztendőben tisztítani kell, hogy a’ falunak határja, ’s legelője el ne romollyék, erdője is van.” Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Majorócz, tót falu, Zemplén vmegyében, közel Varannóhoz, s ut. p. Eperjes, az Ondava völgyében. Lakja 50 római, 130 görög kath., 8 evang., 8 zsidó. Határa 895 hold, mellyből beltelek 29 h., szántóföld 524 h., rét 237 h., erdő 105 hold.” Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Majoros, azelőtt Majoróczka, tót kisközség 29 házzal és 201 róm. kath. vallású lakossal, kiknek azonban nincs itt templomuk. Postája, távírója és vasúti állomása Varannó... Újabbkori birtokosai a gróf Forgách, Bydeskuthy és a Vladár családok... A XVII. századbeli pestis sok lakosát pusztította el.” 1910-ben 184 lakosa volt, ebből 21 magyar. 2001-ben 448 lakosából 447 szlovák volt. 2011-ben 445 lakosából 437 szlovák. Jelenleg 440 szlovák anyanyelvű lakos él itt.
Charta XXI/ Simó Márton – Wikipédia, Obce.info/slovensko, Telepulesek.adatbank.sk

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék