A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉVE – 2020 Ki Mit Tud? 15.

A nemzeti összetartozás jegyében kapcsolódtunk a Charta XXI megbékélési mozgalom kezdeményezéséhez: az „önismereti/önbecsülési vetélkedő” keretében bemutatunk egy vagy két Magyarország határain túli települést, továbbá fotót közlünk újabb és újabb településekről, arra biztatva olvasóinkat, hogy olvasmányaik vagy a világháló segítségével ismertessék röviden ezeket. A megszerzett tudás örömén túl a legjobb hozzászólókat a sorozat végén jutalmazzák: a verseny százezer forint összdíjazású lesz. Ez a Charta XXI alapötlete, ehhez a Hargita Népe külön könyvjutalmakkal járul hozzá. A versenybe bármikor be lehet kapcsolódni Facebook-tagoknak, csak vissza kell lapozni a hírfolyamban a https://www.facebook.com/ChartaXXI oldalon. (Simó Márton)

Mai településismertetőnk
IGAZFALVA

Községközpont Romániában, Temes megyében, a Bánsági régióban. Román neve: Dumbrava. 1895-ben alakult telepes község. Korábban Krassó-Szörény vármegye része volt. Legrégebbi írott emléke 1454-ből való. A korábban elnéptelenedett községet az 1890-es években telepítették újjá. A földínséggel küzdő vésztői parasztság körében ebben az időben állami telepítési akció vette kezdetét, 1893-ban indult el Igazfalvára. Erre az 5752 kat. holdon létesített kincstári telepítvényre köröstarcsaiak, gyomaiak és békésiek is érkeztek. Református templomát Alpár Ignác tervei alapján építették (1901–1903). 2003. októberében Igazfalva kétnapos ünneppel emlékezett meg a falu alapításának 110. és temploma felszentelésének 100. évfordulójáról. Az ünneplő gyülekezet a templom centenáriumára állított kopjafánál (Gergely Zsolt lugosi fafaragó munkája) gyűlt össze. Napvilágot látott Nagy János nyugalmazott tanító munkája, az „Igazfalva története 1893–2003” című falumonográfia, melyet Vésztő, a testvértelepülés adott ki. 2016-ban vihar tépte le a toronysisakot, amelyet a hívek adományaiból és a Rómer Flóris Terv keretéből, magyar állami segítséggel újítottak fel. 1910-ben 1989 lakójából 20 román, 1925 magyar, a többi egyéb nemzetiségű; 1941-ben 1354 fő lakja, ebből 1290 magyar; 1992-ben 955 lakosból 607 magyar. Napjainkban a magyarok lélekszáma 600 körüli (2018).
(Charta XXI/ Schreiter Lászlóné Kövesdi Zsuzsánna – Wikipédia, Hatartalan.net, Magyar Hírlap, Makohirado.hu)

HÓDEGYHÁZA
Falu a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben található. A trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott. 1337-ben a pápai tizedjegyzék említette először a települést. A 14. század elején a Csanád nemzetség volt Hódegyháza birtokosa. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A temesvári bánság szervezésekor puszta volt, melybe 1760-ban a temesvári igazgatóság Szeged környéki magyarokból telepített ide szerződéses községet. 1816-ban a birtokot József nádor a kincstártól megvásárolta, 1833–1844 között Torontál megyei Akács, Nagy- és Kis-Bikács községből érkezett lakosokkal gyarapította. Aktív lakossága állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozik. Hódegyháza azon ritka települések egyike, amelyről külön tanulmánykötet jelent meg. Martonosi Zsigmond nyugalmazott matematikatanár szerint eredetileg Hódpuszta volt a neve, s az első templom felépítése után lett Hódegyháza. (…) Elcsöndesedő falu címen így írt a Korunkban: „Jázova meg az öreg szultánnak a fiárú maradt. Háborúztak a törökökkel. Az apja átadta a fiának, hogy most már Te legyél a feje, te vezessél minket. Az ment elöl. A nyíllal lelőtték a lórú a fiát. Az rögtön möghalt. Az apja leugrott a lórú, mire az apja leugrott, a lovát is kivégezték, akkor a ló is meg a fia is, mind a ketten kimútak. Na akkor az apja fővötte, és a fiát szólongatta: Jaj, Zovo! Mer Zovónak hívták, onnan maradt.” 1948-ban 1861, 1991-ben 1118 lakosa volt. Napjainkban becsült lakosság 980 fő, amelynek 85%-a magyar. 
(Charta XXI/ Surján László, Simó Márton – Wikipédia, Korunk, 2007)

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék