A nemzeti értékpiramis legmagasabb foka: Hungarikum lett a csíksomlyói pünkösdi búcsú

A csíksomlyói pünkösdi búcsú a nemzeti értékpiramis legmagasabb fokán —   Fotó: László F. Csaba

Hungarikummá nyilvánította tegnapi ülésén a csíksomlyói pün­kösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve ennek egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét – közölte tegnap honlapján az RMDSZ. A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az Erdélyi Ferences Rendtartomány támogatásával.

A nemzeti értékpiramis legmagasabb fokára való besorolás méltó elismerése a székelység több mint 1000 éves hagyományának, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékének – hangsúlyozta közleményében a magyar érdekvédelmi szervezet.
A csíksomlyói búcsút 2017 júliusában nyilvánították erdélyi magyar értéknek, ezt követően még ugyanabban az évben, decemberben javasolták felvételét a Magyar Értéktárba, ahonnan már csak egy lépés volt a hungarikummá válás. „A keresztény vallásokon átívelő csíksomlyói búcsú a magyarság kiemelkedő közösségi eseményként a nemzet összetartozását fejezi ki” – állt az indoklásban. A csíksomlyói pünkösdi búcsú a magyar népmesék rajzfilmsorozattal, a vert csipkével és a gemenci gímszarvassal együtt került Magyar Értéktárba. A búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az Erdélyi Ferences Rendtartomány támogatásával. Az erdélyi értékek közül Torockó épített öröksége szerepel még a hungarikumok között.
„A Hungarikum Bizottság mostani döntése hatalmas öröm és büszkeség számunkra, hiszen a csíksomlyói búcsú az össz­ma­gyarság ünnepe, az az ünnep, amely évről évre lelki és szellemi táplálékot nyújt a magyar embereknek, bárhol is éljenek a világban. Hálásak vagyunk, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely ezután egy listán szerepelhet a Magyar Pálos Renddel, a pannonhalmi Bencés Főapátsággal és környezetével, gróf Széchenyi István szellemi hagyatékával, vagy a Kodály-módszerrel” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke a  döntés kapcsán.
Mint elmondta, a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben több mint félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. „Az egyházi és világi értelmiség ma a hit és a kulturális önazonosság megtartásának szimbólumát is látja Csíksomlyóban, ezért mindannyiunk számára ünnep, hogy ez a döntés megszületett” – hangsúlyozta.
„Mi azt vállaltuk, hogy erdélyi értékeink védnökei leszünk, megőrizzük és felújítjuk azokat az értékeinket, amelyek nemcsak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. Bár a román állam megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség kincse legyen, ezt az elismerést sikerült kivívni. Nagy álmunk vált ma valóra, azonban továbbra is dolgozni fogunk, hogy minél több erdélyi értékünk elnyerje a méltó tiszteletet és elismerést” – tette hozzá.

HN-információ
 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés

Legfrissebb hírek

Szerkesztők

Kategóriák

Cimkék