Hirdetés


A kis harcosok tiszteletére

Koraszülöttek világnapja és országos napja volt november 17-e. A csíkszeredai kórházban idén is megünnepelték ezeket a kicsiket, akik kis testsúllyal, de rendszerint nagy élni akarással jönnek világra. A kórház Facebook-oldalára korababák szülei küldtek be fotókat gyermekeikről, születésükkör készülteket és mostaniakat, egy vagy több év, hónap elteltével készülteket. 
Megrendítő és felemelő egyben látni ezeket a fotókat. Ezeket a csöpp életeket, amelyek kezdetben akár az édesanyjuk tenyerébe is be tudják fészkelni magukat, akikre nagy a legkisebb méretű pelenka vagy rugdalózó és akik összekucorodva jelzik, hogy a kelleténél korábban hagyták ott valamilyen oknál fogva az anyaméh melegét és biztonságát. Megrendítő látni őket születés után, az inkubátorban, gépek és csövek közepette, de felemelő megnézni, hogy mekkorát tudnak fejlődni rövid idő alatt, hogy az élet kicsi csírája bennük mennyire erős és mire képes. A világnap alkalmával beküldött fotók között volt muszkliját mutogató tizenéves srác, homokozóban vígan tobzódó kisgyerek, testvérével boldogan hancúrozó még kisebb is. 
Szülőként el sem tudok képzelni nagyobb ijedtséget, fájdalmat és aggodalmat, mint amikor a gyermeke életét kell féltse valaki. Hogy vajon milyen lesz a következő levegővétel, a következő evés, megfoghatom-e még a kezét, mellkasomra emelhetem-e még a szívem mellől leszakadt csöppséget. Nagyon nehéz lehet végigcsinálni az első napokat, heteket, hónapokat. 
Talán a koraszülöttek mutatják meg nekünk leginkább, hogy mit jelent az élet ereje, az élni akarás. Nem hiába nevezik őket kis harcosoknak. Megharcolnak minden gramm és minden centiméter gyarapodásért, és mindezt úgy, hogy látszólag „csak” nyugodtan, csendben fekszenek, pihegnek, erőtlen hangjukon időnként anya melegét vagy táplálékot kérnek. Közben viszont minden kis levegővételükkel ragaszkodnak ahhoz, ami már megadatott nekik, az élethez. 
Minden tiszteletem az övék és szüleiké, és kívánok minden koraszülöttnek gyors gyarapodást, szüleiknek pedig  kitartást és sok erőt addig, amíg az aggódás helyett már csak örömet éreznek, amikor gyermekükre néznek, és amikor már csak időnként jut majd eszükbe az a nehéz első időszak. 

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés