Henter-kúria: A műemlékrestaurálás szépsége és nehézségei

Felállványozva. Elsősorban statikailag kihívás a Henter-kúria restaurálása Fotó: László F. Csaba

Javában zajlik a csíkszentimrei Henter-kúria újjáépítése. A műemlék ingatlan kálváriája lassan a végéhez ér. A település elöljárói derűlátóak, igaz, még nem tudják, hogy az 1,6 millió eurós beruházáshoz honnan teremtik elő a helyi önkormányzat önrészét. Körülnéztünk a nagy múltú nemesi udvarházban.

Hosszú idő óta először telt meg élettel a csík­szent­imrei Henter-kúria, korábban úgy tűnt, falai között régóta megállt az idő. A nemesi udvarház, amely számos történelmi esemény helyszíne volt, iskolaként és művelődési házként is szolgált, március óta építkezési telep. A közel egyhektáros területen visszajáró vendégek a régészek, művészettörténészek, mérnökök és építőmunkások.
– Tulajdonképpen egy évtizede dolgozunk azon, hogy a restaurálás elkezdődjön. Hosszú és rögös út vezetett idáig. Amióta megvásároltuk a kúriát, négyszer írtuk ki a közbeszerzési eljárást, amíg kivitelezőt találtunk. Előfordult, hogy pályázati lehetőségektől estünk el. Sokszor úgy tűnt, hogy könnyebb lenne feladni – emlékezett vissza Fülöp Kinga, Csíkszentimre alpolgármestere.

Még most is sok a kérdőjel

A nemesi udvarház sorsa sokáig kérdéses volt, végül a helyi önkormányzat egy hónappal a határidő lejárta előtt szerződést kötött a tervezővel. Mivel a munkálatok elkezdéséig változtak az árak az építőiparban, az önkormányzatnak módosítania kellett a beruházás tervezett költségvetését. Így 2,5 millió lejes árrés keletkezett.
– Kérdéses, hogy sikerül-e előteremtsük ezt az összeget, hiszen most sok minden ezen áll vagy bukik. Bízunk abban, hogy segítséget kapunk Hargita Megye Tanácsától vagy más támogatóktól – jegyezte meg az alpolgármester. Hangsúlyozta: 1,6 millió eurós beruházásról van szó.
Kencse Előd polgármester hozzátette: a pincét már korszerűsítették, a következő lépés a födémek megöntése lesz. Az elöljáró elégedett az eddigi munkálatokkal. Elmondta: már a kezdeteknél tudták, hogy nehéz dolguk lesz a kúria restaurálásával, de nem hagyták magukat lebeszélni róla.
– Egész Székelyföldnek fontos ez a műemlék, de a csíkszentimrei embereknek kiemelt jelentőségű, hiszen őket szolgálta az évszázadokon át. Mindenáron meg akartuk menteni – részletezte a polgármester. Kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány legkevesebb nyolc hónappal hátráltatta a munkálatokat.

Az időjárás is hátráltató tényező

A Regionális Operatív Program forrásaiból finanszírozott beruházást a szerződés szerint 2021 végéig kell befejezni, Csíkszent-
imre elöljárói azonban már most a határidő meghosszabbításáról tárgyalnak. A különböző csúszások miatt idén biztosan nem fejezik be a műemlék restaurálását. Egy ekkora beruházásnál előfordul, hogy előre nem látható pluszmunkát is el kell végezni. A régészeti feltárások miatt bármikor félbemaradhat a munka.
– Ami csak tervezési szinten évek munkája volt, azt nem lehet pár hónap alatt megvalósítani. Reményeink szerint 2022 végére tudjuk befejezni a munkálatokat, idén az a cél, hogy a kúriára tető kerüljön – tudtuk meg Fülöp Kingától. Megjegyezte: a változékony időjárás sem segít, hiszen a falak kiszáradása kulcsfontosságú.
A kedvezőtlen időjárás eddig is hátráltatta a munkát. Számos falszakadás keletkezett, sőt olyan mély berepedések is keletkeztek, amelyek statikai problémákat okoztak. A műemléknél tilos a falak bontása, ezért a munkások be kell fecskendezzék a kötőanyagot. Jelenleg a legnagyobb probléma a Henter-kúria legértékesebb részénél, a tornácál alakult ki, amely instabillá vált, és dőlni kezdett.

Üzenet a jövő nemzedékének

A hátráltató tényezőktől eltekintve a község elöljárói elégedettek és bizakodóak. Mint mondták: az elmúlt tíz év jó példa arra, hogy csak azért is, megoldják a felmerülő problémákat.
– A nemesi udvarház hozzátartozik a történelmünkhöz, a jövő építése mellett a múlt szellemiségét, értékeit és őrizni kell – jegyezte meg Kencse Előd.
Kíváncsiak voltunk, hogy a kissé zord időjárás ellenére hogyan zajlanak a munkálatok a hely­színen, ahol Szántó Ákos mun­kapontvezető várt minket. A fiatal szakember elmondta: a födém megöntése után a párkányon lévő koszorúk következnek.
– Nehézséget jelent, hogy az épületnek tulajdonképpen nincs alapja. Homokos talajon áll a teljes udvarház, és ez okozza a rengeteg statikai problémát – avatott be a szakember. Mint mondta, naponta tucat szakmunkás dolgozik a helyreállításon, és mindenkinek sokat jelent az, hogy a székelység emblematikus helyszínét újíthatják fel.
A felújítás befejeztével az udvarház múzeumpedagógiai jelleggel működhet, de a helyi önkormányzat tájházként is üzemeltetné. A Henter-kúria funkciója változhat tehát, de szellemisége, üzenete nemzedékeken átívelő marad.

Keresztes Bea