Helyben marad a járadék nagy része

Több mint három év és hat hónapos hercehurca, tétovázás után a parlamentben sikerült pontot tenni egy közérdeklődésre is számottartó jogszabályra. Egy olyanra, amely egyik előírásának (talán a leglényegesebbnek) a gyakorlatba ültetése pénzt hozhat megyénk néhány településének, sőt magának a megyének is a konyhájára. A 2003/85-ös, a bányatörvényt újólag módosító és kiegészítő 2020/275-ös törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny december 2-i számában jelent meg.

Kezdenénk az elején. A törvénymódosító javaslatot még 2017 júniusában kezdeményezte Florin Roman liberális képviselő, s azt aláírásával 21 liberális honatya támogatta. Az eredeti javaslat tulajdonképpen a 2003/85-ös törvényben előírt bányajáradék sokat vitatott és kifogásolt kérdéskörét próbálta rendezni, mármint olyan értelemben, hogy annak egy bizonyos hányada azt a megyét, valamint helységet illesse meg, amelynek területén kibontakozik egy adott ásványi erőforrás kitermelése. Az eredeti javaslat szerint a beinkasszálandó bányajáradéknak 80%-a „helyben maradt volna”, abból 55% a megye helyi költségvetésébe folyva be és 25% az érintett területi-közigazgatási egység helyi költségvetésébe. Időközben a törvényjavaslat kiegészült különböző indítványokkal, illetve a törvény egyes előírásainak az újólagos módosításával, valamint kiegészítésével. Mindezen összefüggésbe utalhatunk többek között arra, hogy az új megszövegezés értelmében pontosan definiálódtak egyes fogalmak, leegyszerűsödött a feltárási licenc, valamint a kitermelési licenc/engedély kibocsátása stb.

A szenátusban, kifutva az időből, a törvény hallgatólagosan elfogadottnak nyilvánították még 2017 decemberében. A képviselőház állandó bürójában ugyanabban a hónapban ismertették, azt követően viszont megkezdődött a csűrés-csavarás, olyannyira, hogy 2018 decemberében valamilyen okból kifolyólag lefagyott a törvénytervezet ügymenete, s azt majd csak ez esztendő július 1-jén tűzték a képviselőház plénumának napirendjére. (2017 októberében az akkori kormányfő, Mihai Tudose közölte a szenátus elnökével, hogy a kormány nem adja áldását a törvényjavaslatra.) A vita a bányajáradék elosztási módja mentén húzódott el, lévén, hogy annak tekintetében több módosító javaslat is megfogalmazódott, többek között az RMDSZ-es honatya, Benedek Zakariás részéről, akinek a kvótákra vonatkozó indítványát el is fogadták.

Időközben azonban még történt valami. A múlt esztendő júliusában megjelent a közigazgatási törvénykönyvre vonatkozó 2019/57-es sürgősségi kormányrendelet. Annak 307-es szakasza rendelkezik a koncesszionálisokból származó járadékokról (beleértve a bányajáradékot is). Ennek értelmében a bányajáradék összegének 40%-a annak a megyének a helyi költségvetését illeti meg, amely terültén kifejtik a kitermelési tevékenységet, 40%-a az érintett település helyi költségvetését, 20%-a pedig az állami költségvetést. Ezek a kvóták azonban nem passzoltak sem a törvénymódosítást kezdeményező honatya által javasoltakkal, sem a parlamenti vita során megfogalmazottakkal. Egy kompromisszumos megoldás szü­letett, amely értelmében nem alkalmazandók a közigazgatási törvénykönyvnek a szóban forgó előírásai amennyiben felszíni kitermelésekről és a szénsavas vagy nem szénsavas természetes ásványvizek kitermeléséről van szó. Ezen ásványi erőforrások esetébe a bányajáradékból származó összeg a következők szerint oszlik meg: 35% annak a megyének a helyi költségvetésébe folyik be, amely területén zajlik a kitermelési tevékenység, 45% azon község, város vagy municípium helyi költségvetését, amely területén van a kitermelés, 20% pedig az állami költségvetést. Minderről a bányatörvénybe a most beépített 401-es szakasz rendelkezik, s a szóban forgó előírás 2021. január 1-jétől alkalmazandó. Említettük, hogy Hargita megye esetében is ígéretesnek bizonyulhat a nemsokára hatályba lépő jogszabályozás, gondoljunk csak az ásványvíz-kitermelés által érintett településekre (Csíkszentkirály, Tusnád, Csíkszereda, Borszék és Bélbor), továbbá bizonyos ásványi anyagok felszíni kitermelésének perimétereire. Megtörténhet viszont, hogy lesz egy hátulütője is az új jogszabályozásnak: a helyi költségvetés összeállításakor saját bevételként fog szerepelni a bányajáradék, s következésképpen lehet, hogy az áfából és a jövedelmi adóból számfejtett összegeknél azt majd nem téveszti szem elől a pénzügyminisztérium…