Házat szalmabálából

Abos Ede a szalmabálából emelt fal előtt. Természetesen Fotó: Háromszéki Eszter

Közel húsz építész, építészhallgató, gépészmérnök és érdeklődő gyűlt össze Csíkcsomortánban, hogy kétnapos workshopon ismerkedjen a szalmabála-építészettel, tanuljon a fenntartható, természetes építőanyagokról és az ezekkel történő kivitelezésről.

Abos Ede a szalmabálából emelt fal előtt. Természetesen Fotó: Háromszéki Eszter
Abos Ede a szalmabálából emelt fal előtt. Természetesen Fotó: Háromszéki Eszter

[dropcap]A[/dropcap]korszerű építőanyagoknak általában nagy az ökológiai lábnyoma, hosszas gyártási folyamaton mennek át, ami energiaigényes, viszont a szalmabála egy mezőgazdasági melléktermék, az egyedüli megmunkálása a bálázás, lehet alomnak hasznosítani, de néhány éve szigetelőanyagnak is használják – mondta el lapunknak a szervező Romániai Passzívház Egyesület alapítója és elnöke, Abos Ede. Kiderült, Erdély- és Románia-szerte egyre több ház épül természetes és alternatív anyagok felhasználásával, a környéken például Csomortánban és Csobotfalván is építettek már kisebb házakat szalmából. A kétnapos képzés célja pedig az volt, hogy a résztvevők elsajátítsák a szalmabála-építkezés alapjait mind elméleti, mind gyakorlati szinten, mivel a szalma az egyike a leginkább környezetbarát építőanyagoknak, mert rendkívül alacsony a beépített energiaértéke.
A meséből vett példánkra, mely szerint a kismalac, aki szalmából épített házat, végül védtelen maradt a farkassal szemben, Abos Ede kifejtette: – Felnőttek vagyunk, nem hiszünk a mesében, és a szalmabálából épített, agyaggal tapasztott falak tűzállóságát már több országban leellenőrizték. Elmondta, a tűzállóságot 2000 Celsius-fokos hőn ellenőrzik, ami már a fémeket is megolvasztja.
A szalmabálából épített és három rétegben agyagtapasztással burkolt falak 90 percig biztosan állják a tüzet és nem gyulladnak ki, mivel nincs levegő, ezért nincs, ami táplálja az égést – tudtuk meg az építésztől.
A workshop reggel tíz órakor elméleti előadással kezdődött, amely során Abos Ede beszélt a szalmaszigetelésről, passzív házakról, és az ehhez kapcsolódó alapfogalmakról, majd Nagy András magyarországi kivitelező, akinek már 6 szalmabála-épülete épült meg, osztotta meg a gyakorlati tapasztalatait. Ezt követően fogtak hozzá a mintafal megépítéséhez.
Abos Ede lapunknak elmondta, a szalmabála-épületeknek két típusa van: az egyiknek van favázszerkezete, a másik pedig egy önhordó, vagyis a bála viseli el a tető terheléseit, viszont ez utóbbit Romániában nem lehet még engedélyeztetni, ezért a workshop keretében is favázszerkezetes falat állítok fel. Kifejtette, ellenőrizni kell a szalmabálák tömörségét, vagyis meg kell mérni tömegét. Ezenkívül nincs szükség más kezelésre, hiszen a kivitelezés után az agyagvakolattal meg lehet védeni a rágcsálóktól, a bogaraktól és főként a víztől, mert az a legnagyobb ellensége. A felépült falat tegnap tapasztották be agyaggal, miután annak minőségét is ellenőrizték egy cserépre szedve és szárítva.

Háromszéki Eszter