Hát mögött a legkönnyebb

Ahhoz vita sem férhet, hogy az elmúlt hét legjelentősebb eseményét országos viszonylatban az állami és a társadalombiztosítási költségvetések kiigazítása, illetve az azok elfogadására vonatkozó kormányrendeletek jelentették. A keddi kormányülésen került erre sor, de érdekesnek és sajátosnak bizonyult annak előzménye, valamint a költségvetés-kiigazítás visszhangja is. Továbbá volt egy meglepetésszámba menő és ugyancsak formabontó esemény, mármint annak „megrendezése” tekintetében. A Legfelsőbb Védelmi Tanács csütörtöki üléséről, illetve annak összehívási módjáról van szó.

[dropcap]K[/dropcap]öltségvetés-kiigazításról már hírt adtunk, illetve annak egyes vetületeiről már beszámoltunk. Az előzmények kapcsán, ami említésre méltó, az az, hogy a kormánypárt nemrégiben megválasztott ideiglenes elnöke, Liviu Dragnea a múlt hétfőn imperatív módon arra utasította pártbeli „alárendeltjét”, Victor Ponta kormányfőt, hogy a költségvetés-kiigazítás tervezetét előzetesen ismertesse a párt csúcsvezetőivel és kérje ki a testület beleegyezését. A maga nemében ez egy szokatlan eljárás, mindenekelőtt a pártelnöki „utasítás” vonatkozásában. Továbbá abban a tekintetben is, hogy mindeddig a kormánykoalíció szintjén zajlottak le ilyen jellegű megbeszélések, egyeztetések, véleménykikérés. Tény, ami tény: Victor Ponta kormányfő személyesen ismertette a párt csúcsvezetésével – és érdekes módon Gabriel Oprea kormányfőhelyettes jelenlétében – a költségvetés-kiegészítés tervezetét, és majd csak ezt követően a kormánykoalíció szintjén. A dolgok ilyenszerű alakulása arra engedett következtetni, hogy a kormánypárt, annak vezetőtestületeinek szintjén Dragnea színre lépésével más forgatókönyv fog érvényesülni, és ez az elmúlt hét során egyre nyilvánvalóbbá, egyre egyértelművé vált, de erről majd a későbbiek során…
A költségvetés-kiigazítást jóváhagyó kormányülésnek volt egy másabb „vonzata” is: miután az állami magas rangú tisztségviselők illetményemelésére vonatkozó kormányrendelet hatályba lépésének elnapolását kétszer is elhalasztotta a kormány, a múlt hétfőn Rovana Plumb munkaügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy annak sorsát majd a költségvetés-kiigazítás dönti el. Szerintünk az már hetekkel azelőtt eldőlt. A szóban forgó kormányrendelet kapcsán utólag kialakult sárdobálás közepette Victor Ponta bejelentette, hogy a hatályba léptetést egy másik kormányrendelettel elnapolja, de pillanatnyi felindulását követően lecsillapodott, az „elnapolás” tekintetében is.
A kormányülést követően egyébként elismerte, hogy azon szóba se került a kormányrendelet, illetve az elnapolás ügye, mert el akarta kerülni még a látszatát is annak, hogy esetleg az államelnökön próbált ilyen módon bosszút állni. Az a bizonyos 46 tisztségviselő ezek szerint augusztus 1-jétől már számíthat a jelentősen megemelt illetményre, amely Iohannis államelnök esetében bruttó értéken havi 21 000 lejt jelent. Rajtuk kívül azonban még lesz 3 haszonélvezője ennek az illetményemelésnek, Iliescu, Constantinescu és Băsescu volt államelnökök, akiket a jelenleg hatályos jogszabályozás értelmében a funkcióban lévő mindenkori államelnök havi illetményének a 75%-a illeti meg, azaz jelen esetben 16 156 lej. Ilyenképpen az is megtörténhet, hogy Traian Băsescunak a havi bruttó jövedelme nagyobb lesz, mint az államelnöké, ugyanis ő jogosult a köznyugdíjra, valamint a képviselői különleges nyugdíjra is. A szóban forgó 2015/14-es kormányrendelet hatályba ültetése tekintetében még bekövetkezett két epizód. Az egyik az volt, hogy Victor Ponta bejelentette, hogy ő azzal elvben továbbra sem ért egyet, s éppen ezért az illetmény különbözetét felajánlja a Steaua kosárlabdacsapat javára. S azonnal akadtak követői is, például Liviu Pop tárca nélküli miniszter. A másik epizódot Liviu Dragnea csütörtöki fenyegető hangú kifakadása képezte, aki a kormányrendelet körüli „hercehurca”, ellentmondásos nyilatkozatok okán bejelentette, hogy azt vissza fogják vonni a parlamentből. Neki is akadtak követői, például Alina Gheorghiu, az ellenzéki liberális párt társelnöke, aki szerint megszavazzák a visszavonást. Mindketten félig-meddig „félrebeszéltek”…

Sebtében
A kormányülést követően jelentette be Victor Ponta, hogy egy rövid ideig hiányozni fog, s arra az időre a kormányfői teendők ellátásával Gabriel Oprea kormányfő-helyettest bízza meg. Elutazásával/szabadságolásával kapcsolatosan különböző híresztelések jelentek meg, s kedden este leszögezte, hogy nem Törökországba és nem orvosi felülvizsgálatra utazik, hanem külföldre családjával, és augusztus 10-ig hazatér. Az Oprea megbízatására vonatkozó döntése a Hivatalos Közlöny szerdai, július 29-i számában jelent meg, még aznap Ponta el is utazott, mint utólag kiderült, az Amerikai Egyesült Államokba. Ő a repülőgépen ülhetett akkor, amikor az államelnök váratlan és meglepő módon, illetve sebtében, SMS-üzenetek révén gyűlésre rendelte be másnap 15 órára a Legfelsőbb Védelmi Tanács tagjait. Nos, a dolgok ilyenszerű alakulása számos találgatásra adott okot, sokan úgy vélekedtek, hogy valami történik/készül Victor Ponta kormányfő, a védelmi tanács alelnöke háta mögött vagy éppenséggel vele szemben. Ma sem tudni pontosan, hogy miért is volt szükség erre a soron kívüli és sebtében összehívott ülésre, legalábbis nem az arról utólag kiadott szűkszavú közlemény tükrében. Abban ugyanis csak az szerepelt, hogy a NATO keleti szárnyán történteket vették számba (a törökországi légierők által végzett légicsapásokról, valamint a Törökország által kezdeményezett NATO-tanácskozásról van szó), és meghallgatták a környezetvédelmi miniszternek az illegális fakitermelésre vonatkozó beterjesztését annak a kivizsgálásnak az alapján, amelyet egyébként maga a védelmi tanács rendelt el.

Beintés
Térjünk vissza arra, amire már utaltunk, nevezetesen annak a „főszerepnek” az eljátszására, amelyet magára vállalt Liviu Dragnea, s amelynek egyébként a forgatókönyvét is ő maga írta meg. Az elmúlt héten több „felvonásban” játszódott le a színdarab. Hétfőn Dragnea pontra tette a többi szereplőt és statisztát, nevezetesen a párt csúcsvezetését, illetve a kormányt és annak tagjait. Szerdán több „felvonásban” is színre lépett. Az egyik hírtelevíziónak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy a kormánypártot „újra kell éleszteni”, mert annak nem tett jót, hogy egy kézben volt a pártelnöki és a kormányfői funkció is. Ilyen összefüggésben bírálóan szólt arról, hogy a szociáldemokrata pártnak az utóbbi időben nem volt politikai tevékenysége, sem pedig komoly politikai kommunikációja. Azaz szerinte gyökeres változásra van szükség, s ezt neki kell véghez vinnie. Utasításokat is megfogalmazott: a kormánytagok kommunikáljanak érdemben és rendszeresen a lakossággal, és ne vállaljanak szerepet olyan televíziós műsorokban, amelyekben nem politikai, törvényalkotási és kormányzati tematikák szerepelnek. A pénzügyminisztérium, együtt a kormánypárt országos állandó bürójával (BPN) dolgozzon ki egy alapos hatástanulmányt az új Adótörvénykönyv jelentette változásokra vonatkozóan, s azt juttassák el a honatyáknak. Meglepő módon utólagos szemrehányást tett Victor Pontának annak távollétében azzal kapcsolatosan, hogy az ideiglenes elnöki megbízatása tekintetében őt nem támogatta, hanem, mint az ismeretes, Rovana Plumbot. Ez azért is furcsállandó, mert mind Dragnea, mind Ponta annak idején azt állította, hogy nincs amiért neheztelniük egymásra, sőt Dragnea azt is mondta, hogy ő megérti Victor Pontát. Most viszont Ponta állíthatja, hogy távollétében őt hátba szúrta a barátja, a „csapattársa”.
A frissében megválasztott ideiglenes pártelnök új szerepkörében értékelte a Victor Ponta és Klaus Iohannis közti viszonyt is. Szerinte mindketten hibáznak abban a csatározásban, amely megnyilvánul az utóbbi időben. Hangsúlyozta azt is, hogy tekintettel funkciójukra mindketten kötelezettek az egymással való kommunikációra, és ez nem szimpátia vagy ellenszenv kérdése. Ez amolyan „kacsintás” is lehetett az államelnöki palota felé, mint az a meglátása is, miszerint parlamenti konszenzus nélkül nehéz lesz a már régóta tervezgetett alkotmánymódosítás, valamint az ország területi-közigazgatási átszervezése. Ez egyébként magától értetődő, bár a kétharmados többség sok mindenre lehetőséget biztosít a jelenlegi kormánykoalíció számára, de illendő számolni azzal, hogy a választópolgárok érdekeinek is érvényesülni kell, valamint azzal, hogy az elmúlt 25 év során Romániában nem létezett olyan kormánykoalíció, amelyet olyanképpen „hegesztettek össze”, hogy ne kezdhesse ki a rozsda, vagy hogy ne bizonyuljon törékenynek. Csütörtökön Robert Cazanciuc igazságügyi minisztert próbálta meg „gatyába rázni”, azt hangoztatva, hogy „bátrabban” kell ténykednie. (Ezt a Vaslui megyei hírhedtté vált nemi erőszak kapcsán állította.) amúgy Cazanciuc is szabadságát tölti, nem tartózkodik az országban. Pénteken Facebook-oldalán értekezett némileg homályos módon arról egy olyan személy, aki mind őt, mind pedig Victor Pontát „elárulta”. Írt arról is, hogy Ponta azon kevesek közé tartozik, akikhez igazán ragaszkodik, de a köztük lévő kapcsolat az utóbbi időben „elhidegülni” tűnik, amit Pontának tulajdonított.
Nem szeretnénk tovább időzni a kormánypárt háza táján, azt viszont észre kell venni, hogy Liviu Dragnea „főszereplőként” lehet, olyan útra viszi a pártot, amely a későbbiek során nem bizonyul számára „áldásosnak”. És még kevésbé a mostani kormánykoalíció, illetve az annak élén álló Victor Ponta kormányfő számára.

Futószalagon
Az elmúlt héten is egyre-másra jelentek meg a Hivatalos Közlönyben a különböző rangú és rendű jogszabályok. Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy maga a nyomon követés is problémát jelenthet és még nagyobb gondot az átolvasás. Lapunk amúgy megpróbál azokkal lépést tartani, s a közérdeklődésre is számot tartóakat, ha vázlatosan is, de igyekszünk bemutatni. Ez alkalommal csak utalnánk néhányra. A Hivatalos Közlöny július 27-i számában jelent meg a 2015/575-ös kormányhatározat, a 2015-2016-os egyetemi évben meglévő felsőfokú oktatási inmtézmények struktúrájának, az egyetemi tanulmányok programjainak/szakosodásának és területi névjegyzékének jóváhagyására vonatkozóan. Kissé furcsállandó és visszásnak tűnő megjelentetésének időpontja, ugyanis már zajlott/zajlik az egyetemekre való beiratkozás. Továbbá annak okán is, hogy a szóban forgó kormányhatározat megkésve látott napvilágot a Hivatalos Közlönyben, ugyanis azt még a július 15-i kormányülésen fogadták el. Ilyen összefüggésben említést érdemel az a fura gyakorlat is, ami a Hivatalos Közlöny intézményének, illetve a felettes hatóságainak háza táján már jó ideje megmutatkozik: nem az elfogadás, a jóváhagyás vagy a kihirdetés időpontjának sorrendjében jelennek meg a kormányhatrározatok, a sürgősségi kormányrendeletek, a kormányrendeletek vagy a törvények. A különböző miniszteri vagy hatósági rendeletek tekintetében még jelentősebb az „időzavar”, olyasmi is előfordul, hogy a keltezés időpontjától akár két hónapnak is el kell telnie a megjelenés időpontjáig. A magas rangú tisztségviselők illetményére vonatkozó 2015/14-es kormányhatározat még az elfogadása napján megjelent a Hivatalos Közlönyben. Nem így viszont a költségvetés kiigazítására vonatkozó kormányrendelet, amely csak 4 nap múltán, azaz pénteken, július 31-én a délutáni órákban „látott napvilágot” a Hivatalos Közlöny elektronikus kiadásában.
Térjünk vissza néhány fontosabbnak tűnő, az elmúlt napok során megjelent jogszabályra. A Hivatalos Közlöny július 30-i számában jelent meg a vízellátási és kanalizálási szolgáltatások törvényét, a 2006/241-es törvényt újólag módosító és kiegészítő 2015/225-ös törvény. Ez az új törvény igen lényeges módosításokat tartalmaz, kis túlzással úgy is fogalmazhatnánk, hogy lényegében már-már átírták a jelenleg hatályos törvényt. Amúgy szám szerint 33 módosító és kiegészítő előírást tartalmaz a most megjelent törvény. A Hivatalos Közlöny július 28-i számában jelent meg a szociális gazdaságra vonatkozó 2015/209-es törvény, amely értelmében többek között létezhetnek úgynevezett szociális vállalatok. Július 27-én jelent meg a 2015/217-es törvény, amely révén újólag módosították és kiegészítették a 2006/107-es törvénnyel jóváhagyott, a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek tiltására vonatkozó 2002/31-es sürgősségi kormányrendeletet. E módosító jellegű törvény alapján a tiltó listára kerültek a legionárius, a vasgárdista szervezetek és a jelképek is. Ismét „meggyötörték” az Országos Lakásügynökség (ANL) létrehozására vonatkozó már oly sokszor módosított és kiegészített 1998/152-es törvényt: a Hivatalos Közlöny július 28-i számában jelent meg a 2014/6-os kormányrendeletet jóváhagyó 2015/221-es törvény. A szóban forgó kormányrendelet révén módosították és kiegészítették az ügynökség törvényének 10-es szakaszát. Az azt most jóváhagyó törvény viszont jóval nagyobb „hatósugarú”, annak révén az alaptörvény, az 1998/152-es törvény számos előírását „húsbavágóan” módosították. Közvetve idetartozik az is, hogy a július 29-én megjelent 2015/373-as régiófejlesztési miniszteri rendelettel jóváhagyták a 2015-ös évre vonatkozóan az ifjúsági lakások eladása esetén érvényes úgynevezett helyettesítési értéket, az 1691,29 lej/m2 lett (belefoglalva az áfát is).

: an accessible web community